Előfizetés

Fiatal lányok hajtottak volna végre terrorakciót Nizzában

Nizzában két fiatal lányt vettek őrizetbe. Azzal vádolják őket, hogy terrorakciót akartak végrehajtani. 

Igazságügyi köröktől származó információk szerint a 17, illetve 19 éves lány az interneten ismerkedett meg, s így kerültek kapcsolatba az ismert dzsihadistával, Rasid Kasszimmal, aki az Iszlám Állam (IS) nevében európai szimpatizánsokat toborzott azzal a céllal, hogy a kontinensen terrorakciókat hajtsanak végre. A két lány be is vallotta, hogy Kasszim hatására merényletet terveztek, ám később feladták ezeket.

Közvetlen terrorveszély nem állt fenn már csak azért sem, mert nem is találtak fegyvereket a lányok lakásán. Miközben a 17 éves lány mindez idáig ismeretlen volt az igazságügyi hatóságok előtt, a 19 évesre már 2014 novemberében felfigyeltek az IS-sel ápolt kapcsolatai miatt. Azzal vádolták őt, hogy a dzsihadista Omar Diaby köréhez tartozott. Az eltelt hetekben több fiatalt vettek őrizetbe Franciaországban. Terrorvádakkal illették őket. 

Aláírják a kolumbiai békeszerződést

Mintegy ötven évig tartó fegyveres konfliktus után hétfőn írják alá a békeszerződést a kolumbiai kormányzat, valamint a marxista FARC lázadói. Számos állam-, és kormányfő, valamint Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is jelen lesz a kolumbiai kikötővárosban, Cartagenában sorra kerülő ünnepélyes aktuson. 

A megállapodás értelmében a FARC megmaradt mintegy nyolcezer gerillája átadja fegyverét. A konfliktus során mintegy 220-260 ezer embert öltek meg, s hat- hétmillió személyt űztek el lakóhelyükről. 45 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.

A megállapodást a kormányzat részéről Juan Manuel Santos államfő írja alá, a FARC-tól pedig aa gerilaszervezet vezetője, Timoleón Jiménez, alias Timochenko szentesítette a dokumentumot.

A szerződés arról is rendelkezik, hogy egy rendkívüli bíróság legfeljebb nyolc éves börtönbüntetést szabhat ki a FARC gerilláira. A megállapodás egyúttal a földterület igazságosabb elosztását is garantálja. Mindkét fél elkötelezi magát a kábítószer elleni küzdelem mellett. Közgazdászok azt várják, hogy a megállapodásból sokat profitálhat az ország gazdasága. A dokumentumról október másodikán népszavazást rendeznek.

A FARC és a kolumbiai kormány 2012-ben kezdték meg a béketárgyalásokat. Ekkor a gerillák jószándékuk bizonyságaként bejelentették, felhagynak a túszejtésekkel. A megbeszélések lassan haladtak, 2014 novemberében például veszélybe is került a teljes békefolyamat: a kormány felfüggesztette a tárgyalásokat, miután a szélsőbaloldali szervezet elrabolt egy magas rangú tisztet. Később a konfliktust sikerült tisztázni. 2016. augusztus 24-én aztán Kuba fővárosában, Havannában állapodtak meg a békeszerződés szövegéről. Augusztus 29-én aztán életbe lépett a tűzszünet. A FARC mintegy 300 küldöttje hétvégén az utolsó akadályt is elhárította az aláírás útjából, s lehetővé tette a békeszerződés aláírását. A FARC délkeleti főhadiszállásán támogatásukról biztosították a dokumentumot.

A megállapodás alkalmával a dél-amerikai ország másik lázadószerve, az ELN is jelezte, fegyverszünetet hirdet. Vezetője, Pablo Beltrán azt közölte, hogy a szervezet az elkövetkező időszakban nem kíván további támadásokat indítani. Ezzel lehetővé kívánja tenni a referendum békés körülmények között való megtartását.

A bogotái kormány jelezte, ha valóban sikerül megkötni a békét a FARC-kal, s a megállapodás tartósnak bizonyul, akkor a kisebbik lázadócsoporttal, az ELN-nek is felveszi a tárgyalásokat. Ennek a csoportnak körülbelül 1500 aktív tagja lehet.

A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőket (FARC) 1964-ben alapították azzal az egyáltalán nem titkolt céllal, hogy megdöntsék a regnáló jobboldali kormányzatot és marxista rendszert honosítsanak meg az országban. Manuel „Biztoskezű” Marulanda volt az alapító, aki azt követően hozta létre a gerillaszervezetet, hogy a bogotai kormány támadást intézett az országban működő kommunista csoportok ellen.

A kezdeti években kevésbé volt véres a konfliktus, ugyanis a FARC csak az 1980-as és ’90-es években vált igencsak komoly erővé, miután a kábítószer-kereskedelem megkerülhetetlen tényezőjévé vált és ezáltal jelentős anyagi háttérre tett szert. Az ENSZ 2015-ben arra a következtetésre jutott, hogy a FARC és a kolumbiai kormány közötti megállapodás révén egyre kevesebb kokaint termelnek. Kolumbiában 15 milliárd dollárt mozgathatott meg a kokain kereskedelme.

Aláírják a kolumbiai békeszerződést

Mintegy ötven évig tartó fegyveres konfliktus után hétfőn írják alá a békeszerződést a kolumbiai kormányzat, valamint a marxista FARC lázadói. Számos állam-, és kormányfő, valamint Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára is jelen lesz a kolumbiai kikötővárosban, Cartagenában sorra kerülő ünnepélyes aktuson. 

A megállapodás értelmében a FARC megmaradt mintegy nyolcezer gerillája átadja fegyverét. A konfliktus során mintegy 220-260 ezer embert öltek meg, s hat- hétmillió személyt űztek el lakóhelyükről. 45 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.

A megállapodást a kormányzat részéről Juan Manuel Santos államfő írja alá, a FARC-tól pedig aa gerilaszervezet vezetője, Timoleón Jiménez, alias Timochenko szentesítette a dokumentumot.

A szerződés arról is rendelkezik, hogy egy rendkívüli bíróság legfeljebb nyolc éves börtönbüntetést szabhat ki a FARC gerilláira. A megállapodás egyúttal a földterület igazságosabb elosztását is garantálja. Mindkét fél elkötelezi magát a kábítószer elleni küzdelem mellett. Közgazdászok azt várják, hogy a megállapodásból sokat profitálhat az ország gazdasága. A dokumentumról október másodikán népszavazást rendeznek.

A FARC és a kolumbiai kormány 2012-ben kezdték meg a béketárgyalásokat. Ekkor a gerillák jószándékuk bizonyságaként bejelentették, felhagynak a túszejtésekkel. A megbeszélések lassan haladtak, 2014 novemberében például veszélybe is került a teljes békefolyamat: a kormány felfüggesztette a tárgyalásokat, miután a szélsőbaloldali szervezet elrabolt egy magas rangú tisztet. Később a konfliktust sikerült tisztázni. 2016. augusztus 24-én aztán Kuba fővárosában, Havannában állapodtak meg a békeszerződés szövegéről. Augusztus 29-én aztán életbe lépett a tűzszünet. A FARC mintegy 300 küldöttje hétvégén az utolsó akadályt is elhárította az aláírás útjából, s lehetővé tette a békeszerződés aláírását. A FARC délkeleti főhadiszállásán támogatásukról biztosították a dokumentumot.

A megállapodás alkalmával a dél-amerikai ország másik lázadószerve, az ELN is jelezte, fegyverszünetet hirdet. Vezetője, Pablo Beltrán azt közölte, hogy a szervezet az elkövetkező időszakban nem kíván további támadásokat indítani. Ezzel lehetővé kívánja tenni a referendum békés körülmények között való megtartását.

A bogotái kormány jelezte, ha valóban sikerül megkötni a békét a FARC-kal, s a megállapodás tartósnak bizonyul, akkor a kisebbik lázadócsoporttal, az ELN-nek is felveszi a tárgyalásokat. Ennek a csoportnak körülbelül 1500 aktív tagja lehet.

A Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőket (FARC) 1964-ben alapították azzal az egyáltalán nem titkolt céllal, hogy megdöntsék a regnáló jobboldali kormányzatot és marxista rendszert honosítsanak meg az országban. Manuel „Biztoskezű” Marulanda volt az alapító, aki azt követően hozta létre a gerillaszervezetet, hogy a bogotai kormány támadást intézett az országban működő kommunista csoportok ellen.

A kezdeti években kevésbé volt véres a konfliktus, ugyanis a FARC csak az 1980-as és ’90-es években vált igencsak komoly erővé, miután a kábítószer-kereskedelem megkerülhetetlen tényezőjévé vált és ezáltal jelentős anyagi háttérre tett szert. Az ENSZ 2015-ben arra a következtetésre jutott, hogy a FARC és a kolumbiai kormány közötti megállapodás révén egyre kevesebb kokaint termelnek. Kolumbiában 15 milliárd dollárt mozgathatott meg a kokain kereskedelme.