Előfizetés

Zsinagógát venne a jegybank

Október végére újabb ingatlannal gazdagodhat a Matolcsy birodalom. A napi.hu kérdésére ugyanis a Magyar Nemzeti Bank alapítványi támogatását élvező Pallasz Athéné Egyetem nem zárta ki, hogy megveszi a jelenleg a Tudomány és Technika Házaként működő volt kecskeméti zsinagóga egy részét.

 Az ingatlan kevesebb mint fele korábban a felszámolás alatt álló Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) tulajdonában állt, de a másik két tulajdonos, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Bács-Kiskun Megyei Egyesülete és a Mazsihisz a portál információi szerint nem akar élni elővásárlási jogával.

A MTESZ-nek korábban a kecskemétin kívül két budapesti és tizenöt vidéki ingatlana volt, ezek közül eddig az egyik fővárosi és nyolc vidéki épületet vagy irodát sikerült eladnia a felszámolást végző Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-nek. A kecskeméti tulajdonrészt most féláron, 170 millióért kezdték árulni, és a Kecskeméti, illetve a Szolnoki Főiskola összeolvasztásával idén júliusban létrejött egyetem szenátusa a hírek szerint október második felében dönt a megvásárlásáról. A hírt az is alátámasztja, hogy az épületet kizárólag kulturális célra lehet használni, amibe az oktatás értelemszerűen belefér. Az új alkalmazott tudományok egyeteme Kecskeméten műszaki és informatikai, kertészeti és vidékfejlesztési, valamint pedagógusképző kart működtet, míg Szolnokon maradt az intézmény gazdálkodási kara. Az eddigi fejlesztésekre is sok támogatást adott az egyetemnek a Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány, s a jegybanki alapítvány a hírek szerint hozzájárul egy új oktatási épület kialakításához is a volt kecskeméti kórház területén 2017-ben. Ezt a sort egészítheti ki az egykori zsinagóga egy részének megvásárlása.

Hogy ebben a kérdésben kikérik-e a szakértőként az MNB-ben dolgozó Vajda Kitti véleményét, azt nem tudni, de ha igazak a Népszabadság információi, akkor a Matolcsy György barátnőjeként elhíresült Vajda Zita húgának is stabil hátteret biztosít a jegybank, bár minden bizonnyal kevesebbet kap, mint egykoron havi bruttó 1,73 milliót kereső nővére. A foglalkoztatás tényét sem a jegybankban, sem a Vajda családban nem cáfolták, sőt a nol.hu azt az információt is megszerezte, hogy miután Matolcsy György 2013 március negyedikén jegybankelnök lett, Vajda Zita 2013 március hatodikán már a jegybank alkalmazottja lett, és napokon belül követhette a húga is. A központi bank hivatalosan arról tájékoztatta a lapot, hogy a „Magyar Nemzeti Bank állományában 2013. októbere óta van Vajda Kitti nevű munkavállaló, a jegybank Oktatási Igazgatóságának szakértője.” A korábbi hírek szerint Vajda Zita húga - aki kétdiplomás közgazdász - trafikbizniszben utazott, ám napilap rábukkant, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik szeptemberi tanulmányára, ahol feltűnt Vajda Kitti neve. A forint 70 éve: Út a hiper­inflációtól az árak stabilitásáig című kiadvány mindössze tíz napja került fel a jegybank honlapjára. Ennek az egyik szerzője Vajda Kitti, az első fejezetet harmadmagával jegyzi.

A jegybank hivatalosan még nem erősítette meg, hogy ez a Vajda Kitti valóban Vajda Zita testvére vagy rokona, jegybanki források azonban tudni vélik, hogy igen.

Már az állampapír sem a régi

Publikálás dátuma
2016.09.26. 07:20
A lakosságnak a kincstárnál éri meg állampapírt vásárolni, mert ott kevesebb a költség - Fotó: Vajda József/Népszava
A kormány "nagy dologra készül" az állampapírpiacon - jelentette be Lázár János. A kancelláriaminiszter azonban ennél többet nem árult el szándékaikról. Mégis csaknem bizonyos, hogy a Moody's várható novemberi felminősítését követően ismét devizakötvényt bocsáthat ki Magyarország. A lakossági állampapírpiacon kismértékű hozamleépülésre lehet számítani. Nagy kérdés viszont, hogy mi lesz a botrányszagú letelepedési kötvény sorsa?

Jelentős fordulat előtt áll Magyarország államadós-osztályzata, ugyanis november 4-én nagy a valószínűsége annak, hogy a Moody's Investors Service is úgy dönt, hazánk a befektetésre ajánlott országok sorába léphet. (Ennél a hitelminősítő cégnél tavaly novemberben kaptuk meg a "Ba1" osztályzatot, amely még éppen bóvli kategóriának minősül.) Ha ez megtörténik, akkor elmondhatjuk: teljes körűvé vált Magyarország befektetési ajánlású államadós-osztályzata. 

Lázár János az elmúlt héten erre is célozhatott tájékoztatóján, amikor úgy fogalmazott, hogy a kormány "nagy dobásra" készül az állampapír-piacon. Feltehetően az késztette a bejelentésre, hogy ha Moody's visszaemeli besorolásunkat a befektetésre ajánlottak sorába, akkor több százmilliárd forint új befektetési forrás nyílhat meg a magyar állampapírpiac számára.

A külföldiek kezében 2016 őszén 3700 milliárd forint értékű állampapír van - emlékeztetett ennek kapcsán a minap Ürmössy Gergely egy interjújában. Az Erste Bank vezető elemzőjének véleménye szerint ezekhez a jórészt öt éven túli futamidejű befektetésekhez az év végéig újabb 200 milliárd forint érkezhet. Köszönhetően annak, hogy az olyan globális befektetők, amelyek számára eddig kissé kockázatosak voltak a magyar államkötvények, most már kismértékben vásárolhatnak belőle.

Azonban van még hová fejlődni, hiszen adósságkockázati mutatónk a feltörekvő országok közül csak Törökországnál és az olajárgondokkal küszködő Oroszországnál kedvezőbb. (Törökországtól a Moody's éppen pénteken vonta meg a befektetésre ajánlott fokozatot és minősítette vissza Ba1 - bóvli- fokozatúvá.)

Leépülő nettó adósság
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikája szerint június végén a magyar nemzetgazdaság nettó adósságállománya 25 milliárd euró volt, ami az utolsó négy negyedéves GDP-nek a 24 százaléka. Egy negyedév alatt 1,7, egy év alatt 8 milliárd eurós volt a leépülés. Összehasonlításképpen a 2010-es évek elején még bőven 55 százaléknál jártunk. A csökkenés egyértelműen annak tudható be, hogy a lakossági devizahitel-állomány gyakorlatilag megszűnt. (A bruttó külső (Maastricht-i) adósság félévkor az Államadósság Kezelő Központ szerint a GDP 75,51 százalékán állt.)

Egyes nagy alapkezelők óvatosak, egyesek csak a - például a Citibank által számított (WGBI) indexébe beválogatott - befektetésre ajánlott ("A3" besorolású) és legalább 50 milliárd dollárnyi piacon lévő kötvénytömegnél hajlandók befektetni. Az ilyen konzervatív befektetői magatartás a hazai lakossági államkötvény-vásárlók számára azért figyelemre méltó, mert éppen az alacsony fokozatú minősítés mellet az eladhatóság miatt az állampapírok hozama még mindig magasan, 2-3 százalék között van. A 0 százalék körüli infláció és a 0,9 százalékos jegybanki alapkamat ellenére sem csökkent jelentősen a hozam. Azonban arra lehet számítani, hogy az év végéig ez a kedvező mértékű hozam csökkenni fog, ahogy ez szeptember 22-én a Bónusz államkötvényekkel is történt, amelyeknek kamata 0,44 százalékkal mérséklődött. Az államadósság kezelőjének az a törekvése, hogy állampapírok továbbra is megőrizzék vonzerejüket - mondta a Népszavának Török Zoltán.

Jövőre az infláció is "javít" a kamatokon
Ma már a lakosság számára egyetlen kockázatmentes befektetés létezik, ez az állampapír. A csökkenő hozamok miatt ezek is közelednek ahhoz a határhoz, amikor az emberek már elkezdenek gondolkodni, érdemes-e egyáltalán rövid távra - egy éven alul - megtakarításaikat pénzintézetnél elhelyezni. (Persze lehet, hogy a mérséklődő hozamok csak átmenetiek, mert jövőre a prognózisok szerint ismét 2 százalékra kúszik fel a pénzromlás üteme, amely a Prémium és a Bónusz kötvényekbe fektetők számára kedvező lehet, a költségvetés számára már kevésbé, mert ismét drágábban finanszírozzák majd az államot.)
Államkötvényt a Magyar Államkincstárnál érdemes vásárolni, a kereskedelmi bankokkal szemben ugyanis itt nem számítanak fel számlavezetési díjat. Igaz, hogy az ideutalás éppúgy pénzbe kerül, mint a kereskedelmi bankoknál történő 150 ezer forintnál nagyobb készpénzfelvétel. A pénzintézetek emellett felszámítanak az értékpapírok után különdíjat, levonják a 15 százalékos kamatadót is. A Prémium euró kötvények után ráadásul még az egészségügyi hozzájárulást is meg kell fizetni. Az állam a befektetői kedvet azzal is ösztönzi, hogy Magyarországon az állampapíroknak nem lehet negatív kamata. A megfelelő mértékű hozam ellen hathat, hogy a kereskedelmi bankok jegybanki betéteinek felső határát korlátozni fogja az MNB. Ennek a tőkének egy jelentős hányada az állampapírpiacra áramlik majd, amely a kamat mértéke ellen fog hatni.

A Raiffeisen Bank vezető elemzője emlékeztetett arra, hogy a hazai államadósság fedezésében - a kormány szándékai szerint - egyre nagyobb szerepet szánnak a lakosságnak. Ezért a Lázár János által említett "nagy dolog" nem erre a szegmensre vonatkozik majd, hanem arra, hogy talán még idén, az év vége előtt ismét devizakötvényt bocsáthat ki a magyar állam. Ilyesmire 2016 óta, az elhanyagolható mértékű jüanpapírtól eltekintve, nem volt példa. (Ebben a tekintetben mindegy, hogy a kötvényt amerikai dollárban vagy euróban jegyzik le.) A szakember azt sem zárja ki, hogy a botrányszagú letelepedési kötvény forgalmazásában módosítások lesznek. Azt egyelőre nem tudni, hogy azért, mert drágállják az így bevont forrásokat, vagy azért, hogy más fölözhesse le a kötvényforgalmazással elérhető nem mindennapi hasznot.

"Ne vágd magad alatt a fát!"

Publikálás dátuma
2016.09.26. 07:15
Tüntetők az Andrássy úton FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Városliget a világ első tervezett városi közparkja. Kinek jutna eszébe beépíteni új épületeket a londoni Hyde Parkba, a párizsi Luxembourgi-kertbe vagy a Bois de Boulogne-ba? - tette fel a kérdést Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke azon a szombati demonstráción, amit több civil szervezet rendezett a Városliget, az Orczy-kert és a Római-part fáinak kivágása ellen.

A Városliget beépítésével kapcsolatban Ráday kiemelte: egy városnak az az érdeke, hogy üres telkei, épületei hasznosuljanak és ne egy helyre telepítse összes látnivalóját, hanem minél több pontra hívja a turistákat, lokálpatriótákat. Mindez összefügg a fák megvédésével.

Várnai László, a CivilZugló Egyesület vezetője felszólította az érintetteket: azonnal állítsák le a Városligetbe tervezett "megalomán" építkezést. Mint mondta, a fővárosnak háromezer hiányzó fát kellene pótolnia és a régi ipari területeket fejlesztenie. Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport munkatársa hozzátette: a Városligetbe tervezett múzeumoknak más helyet kell találni, mert a fák oxigéntermelése "életünk egyik záloga", a levegő tisztasága és az emberek közérzete szempontjából egyaránt fontosak.

A tüntetésen ott voltak a Védegylet, a Budavárvédők, a Ligetvédők, a Maradjanak a fák a Rómain képviselői is. A résztvevők "Megvédjük a budapesti fákat" feliratú molinó mögött vonultak az Erzsébet térről a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Nagymező utcán és az Andrássy úton át a Hősök terére.

A tömegben többen olyan táblákat tartottak a magasba, mint "Nem kellenek monstrumok a Ligetbe!" vagy "Budapest ne vágd magad alatt a fát!". A tüntetésen jelképesen átadták az "Arany láncfűrész díjat", amelyet Patyi Andrásnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának ítéltek oda, aki a civilek szerint kétszáz fa kivágásáért felelős az Orczy-kertben. A favédő megmozdulások október 9-én, a Római-parton folytatódnak.