Aszad vádaskodik

A szíriai kormányhadsereg szándékos bombázásával vádolta meg az amerikai hadsereget Bassar el-Aszad. A szír elnök az amerikai AP hírügynökségnek azt mondta, hogy szándékos volt a 62 halálos áldozatot követelő amerikai légicsapás a szíriai kormányerők katonái ellen, amely közel egy óráig tartott. A damaszkuszi vezető az Egyesült Államokat tette felelőssé az alig hét napot élt tűzszünet összeomlásáért is.

Az amerikai hadsereg vizsgálatot indított a vasárnapi légicsapás miatt, amelyet egy szíriai légibázisra mértek, ahol a szír kormányerők tartózkodtak. Washington azt közölte, tévedés történt, a légicsapást perceken belül leállították, amikor az orosz parancsnokság tudatta, hogy a bázison nem terroristák, hanem a kormánykatonák tartózkodnak.

A háború elhúzódásáért is Washingtont, illetve Törökországot és Szaúd-Arábiát vádolta Aszad, mondván, hogy a harcok vélhetően elhúzódnak a továbbiakban is, mert, mint fogalmazott, „folytatódik a terroristák és milicista csoportok külső támogatása”.

Az interjúban szó esett az ENSZ segélykonvoj hétfői lebombázásáról is. Aszad visszautasította a vádakat, amelyek szerint szíriai vagy orosz repülőgépek mértek csapást a segélykonvojra Aleppónál. Orosz indoklás szerint nem is légicsapás érte az ENSZ-konvojt, hanem földi tüzérségi támadás, állításuk szerint ezt bizonyítják a nyomok. Sokak szerint azonban csupán azért merült fel ez a verzió, mert sem a lázadóknak, sem a terroristáknak nincs légiereje.

Tegnapra az aleppói harcok kiújultak. Az ENSZ humanitárius ügyekért felelős szóvivője, Jens Laerke bejelentette, a világszervezet újraindítja a segélyezést a térségben, a humanitárius helyzet súlyosságára való tekintettel. Az ENSZ konvojt ért támadásban a szervezet 21 munkatársa vesztette életét.

Szerző

Amerikai fegyvereket kaphatnak a kurdok

Publikálás dátuma
2016.09.23. 07:33
Binali Yildirim miniszterelnök FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ERHAN ORTAC
Törökországban tovább folytatódik a július 15-én végrehajtott puccskísérlet állítólagos agytrösztje, Fethullah Gülen hívei elleni tisztogatás. A vizsgálatok elsősorban a hadsereget, a rendőrséget, a csendőrséget, a parti őrséget, az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet és a médiát érintik. Az elmúlt két hónapban közel 100 ezer embert menesztettek vagy függesztettek fel állásából.

A török munkaügyi minisztérium 785 dolgozóját bocsátotta el eddig a puccskísérlet óta, jelentette be Mehmet Müezzinoglu, a tárca vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján Ankarában. A miniszter elmondta: a tárcája hatáskörébe tartozók közül 319 ember esetében továbbra is zajlik az eljárás, 383 főt pedig visszahelyeztek munkakörébe.

Recep Tayyip Erdogan elnök az ENSZ Közgyűlésének margóján elhangzott beszédében megfenyegette a külföldön élő gülenistákat, hogy „a világon sehol sincs számukra hely” és sehol sem érezhetik biztonságban magukat. Ezzel arra utalt, hogy Gülen híveit a határokon túl is üldözni akarják. Németországban már korábban jelezték, hogy a gülenista közösség tagjait a török titkosszolgálat tagjai zaklatták. Ankara korábban Gülen kiadatását kérte az Egyesült Államoktól.

Miközben a török kormányzat előzőleg azt próbálta meg bizonygatni, hogy együttműködik az Iszlám Állam (IS) a Kurd Munkáspárttal (PKK), ami önmagában teljesen abszurd felvetés, hiszen egymás ellen harcolnak, most éppen másra irányul a kormányzati kommunikáció. Ankara most éppen arra talál „bizonyítékokat”, hogy az IS-t segítik a gülenisták. A rendőrség közlése szerint iszlám szélsőségeseknél folytatott házkutatások során Gülen könyveire bukkantak. A kabinethez hű média mostanában címoldalon közli ezeket az újabb és újabb és újabb leleplezéseket.

A kilisi kormányzó közlése szerint hat személy sérült meg tegnap, amikor rakétát lőttek ki Szíria északi részéről, amely a már török oldalon csapódott be. Kilis tartományi kormányzója, Ismail Catakli közlése szerint hatan, köztük öt gyermek sérült meg.

Binali Yildirim török miniszterelnök azt közölte, hazája „sajnálatos fejlemények” tartaná, ha az Egyesült Államok fegyverekkel és lőszerrel segítené a szíriai kurd Népvédelmi Egységeket (YPG), amelynek milicistái az Egyesült Államok által fémjelzett koalíció támogatásával az IS ellen harcolnak. A török miniszterelnök elmondta, hogy nem tesznek különbséget a PKK és az YPG között. Yildirim úgy vélte, a fegyverszállítás „nem oldaná meg a problémát”. Előzőleg a New York Times közölte, hogy Washington számba vette a fegyver küldésének lehetőségét, a tervről azonban egyelőre Barack Obama amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsa tárgyal. Obama célja ugyanis hivatali ideje lejártának közeledtével az IS elleni harc felgyorsítása.

Vizsgálati fogságba helyezték a kormánnyal szemben kritikus szerzőt, Mehmet Altant. Azzal vádolják, segédkezett "a kormány megbuktatására irányuló akcióban".

Szerző

Újra rendkívüli állapot egy amerikai városban

Publikálás dátuma
2016.09.23. 07:32
Erőszakba torkollott a békés gyászmenet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN RAYFORD
Rendkívüli állapotot hirdettek csütörtökre virradóra az észak-karolinai Charlotte-ban, ahol második napja tartottak a zavargások egy 43 éves fekete férfi, Keith Lamont Scott lelövése miatt. Scottot egy afrikai-amerikai rendőr lőtte le, a család vitatja a rendőrség állítását, hogy a férfinél fegyver lett volna. Egy hét alatt ő volt a harmadik fekete férfi, akit lelőttek a rendőrök az Egyesült Államokban.

Charlotte-ban csütörtökre virradóra elszabadult az erőszak, a tüntetők összecsaptak a rohamrendőrökkel, a városban számos üzletet feltörtek, fosztogatás kezdődött. A rendőrök könnygázt vetettek be a többszáz fős tömeg ellen. A megmozdulás során négy rendőr, valamint három polgári személy megsérült, utóbbiak egyike súlyosan. Az első hírek arról szóltak, hogy életét veszítette, később kiderült, hogy életben van, de válságos állapotban került kórházba. Számos tüntetőt őrizetbe vettek.

Pat McCrory, Észak-Karolina állam kormányzója bejelentette, mozgósítják a nemzeti gárdát és az autópálya-rendőrséget a rend helyreállítására. Hajnalra sikerült szétoszlatni a tüntető tömeget. „Nem tolerálhatjuk az erőszakot, a rombolást, a magántulajdon megsértését, s a rendőrtisztek elleni támadásokat sem” – nyilatkozta a kormányzó a CNN-nek.

A helyi afrikai-amerikai közösség vezetői szerdai sajtótájékoztatójukon emlékeztettek: az elmúlt években számos hasonló incidens történt Amerika-szerte. Keith Lamont Scott családja vitatja a hatósági beszámolót. A rendőrség szerint a járőrök egy másik illetőt igazoltattak, amikor Scott kiszállt a kocsijából és fegyverrel közeledett feléjük. Hiába szólították fel, hogy tegye le a fegyvert, nem engedelmeskedett, ezért lőtték le.

Erőszakba torkollott a békés gyászmenet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN RAYFORD

Erőszakba torkollott a békés gyászmenet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN RAYFORD

A család szerint a férfi a fiára várt, s közben az autójában ülve egy könyvet olvasott, nem volt fegyvere. Kerr Putney, Charlotte-Mecklenburg rendőrfőnöke ugyanakkor állítja, a helyszínen fegyvert találtak, könyvet nem. Az indulatokat csillapíthatná, ha közzétennék a rendőrségi kamerák felvételeit, ettől azonban elzárkóznak. Brentley Vinson rendőrt, aki lőtt, felfüggesztették, ő nem viselt testkamerát, a többiek felvételei a hatóságok szerint nem egyértelműek.

A Scott család az első napi zavargások után közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben békés tiltakozásra szólították fel a lakosságot. A szerda estére meghirdetett békés gyászmenet azonban ismét erőszakos megmozdulásba torkollott.

Loretta Lynch amerikai igazságügyi miniszter bejelentette, a tárca vizsgálja a Charlotte-ban történteket. A szövetségi hatóságok a héten egy másik ügyben is vizsgálatot kezdtek. Hétfőn tették közzé a rendőrségi videófelvételt a 40 éves Terence Crutcher múlt pénteki lelövéséről, a fekete férfi az autója felé sétált, s a felhívásra feltette a kezét. Nem volt nála fegyver.

Crutcher „bűne” az volt, hogy járó motorral üresen hagyta a járművét, ezért riasztották a rendőrséget. A rendőrök túlerőben voltak, előbb sokkolót vetettek be a férfi ellen, majd lelőtték, mondván, „nem működött együtt”. A család szerint a férfi azért szállt ki, mert valami gondja volt a kocsi motorjával, de „úgy kezelték, mint valami bűnözőt”.

Ferguson óta feszült a helyzet
A túlzott rendőri erőszak elleni megmozdulások 2014 augusztusában kezdődtek, amikor a rendőrök lelőttek egy fegyvertelen fekete tizenévest, Michael Brownt a Missouri állambeli Fergusonban.
A Washington Post adatai szerint Keith Lamont Scott idén a 173. fekete, akit a rendőrök lelőttek. Egy rendőrségi erőszakot monitorozó honlap összesítéséből kiderül, 2015-ben 102 feketét lőttek le, hetente majdnem két ilyen incidens történt.
Minden harmadik áldozat fegyvertelen volt. Tíz alkalommal emeltek vádat a rendőr ellen, s csak kétszer hoztak elmarasztaló ítéletet. Az Obama-kormányzat több kezdeményezést tett a helyzet javítására, a bizalomerősítésre, a rendőröket testkamerákkal szerelik fel.
Szerző