Előfizetés

Biztonságiak lőttek le egy palesztin késes támadót

Izraeli biztonságiak lelőttek egy palesztin késes támadót kedd reggel Hebron közelében, egy útkereszteződésben - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

A Bani Naím városhoz vezető út kereszteződésénél egy palesztin késsel rátámadt az ott őrködő katonákra, akik agyonlőtték. Ebből a városból indult útnak a pénteki két gázolásos merénylő, és azóta a hadsereg részleges zárlat alatt tartja a települést. Ez azt jelenti, hogy az ott élők csak irataik ellenőrzése után hagyatják el a várost.

Hétfőn négy merénylet vagy merényletkísérlet történt. A péntek óta kiújult palesztin erőszakhullámban palesztin fiatalok számos késeléses vagy gázolásos merényletet hajtottak végre izraeliek ellen.

A tavaly ősszel kezdődött, de az utóbbi hónapokban mérséklődött, és néhány napja megújult erőszakhullámban eddig 35 izraeli és négy külföldi, valamint legalább 220 palesztin vesztette életét. Izraeli tájékoztatás szerint a palesztinok többsége a biztonságiak elleni támadásokban halt meg.

Sértődékeny a Nemzeti Választási Iroda

Sérti a szavazatszámláló bizottságok (szszb) tagjainak személyiségi jogát a Demokratikus Koalíció (DK) félelme, hogy ha nem írnak a szavazólapra semmit a választók, az szszb-ben fogják érvényessé nyilvánítani a szavazólapot - mondta Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.

Az ellenzéki párt alelnöke, Molnár Csaba hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: pártja szerint az NVI által a szavazatszámláló bizottságok tagjai számára készített útmutatója törvénysértő, az érvénytelen szavazatokat is érvényessé akarja tenni. A politikus szerint a segédlet alapján szinte lehetetlen érvénytelenül szavazni, mert a nyilvánvalóan teljesen érvénytelen voksokat is érvényesnek, ráadásul "érvényes nemnek kell tekinteni".

Pálffy Ilona elmondta: a választási eljárásról szóló törvény egyértelmű, érvényesen szavazni a válasz feletti körbe tollal írt, egymást metsző vonallal lehet. A segédletben igyekeztek a többéves gyakorlat alapján bemutatni, milyen szavazatok fordulnak elő.

Mint mondta, Kunhalmi Ágnes (MSZP) esetében 2014-ben a Nemzeti Választási Bizottság újraszámolta az érvénytelenné nyilvánított szavazatokat, és az ennek a tapasztalatait is - többek között, hogy mindegy, mekkora a x vagy +, ha a körön belül metszi egymást, akkor érvényes - beépítették a segédletbe. Érvényesen szavazni csak egy válasz megjelölésével lehet - hívta fel a figyelmet.

A DK-nak az a félelme, hogy abban az esetben, ha a szavazó nem ír semmit a lapra, a párt szerint az szszb-ben fogják érvényessé nyilvánítani a szavazólapot, sérti a szavazatszámláló bizottságok tagjainak személyiségi jogát. "Ők már évek óta dolgoznak, esküt tettek, a törvényességnek rendelik alá magukat" - jelentette ki az NVI elnöke.

Pálffy Ilona arról is beszélt, szombaton jár le a külképviseleti névjegyzékbe jelentkezés határideje, eddig 7500-an jelezték, hogy Magyarország külképviseleteinek egyikén kívánnak szavazni. Az átjelentkezésre - vagyis arra, hogy a választópolgár ne a lakóhelyén, hanem más magyarországi településen szavazhasson - szeptember 30-án 16 óráig van lehetőség.

Az NVI elnöke elmondta azt is, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgároknak regisztrálniuk kellett a központi névjegyzékbe ahhoz, hogy szavazhassanak október 2-án, ezt 275 ezren tették meg, és a kiküldött levélcsomagokból már 20 ezer levélszavazatot vissza is juttattak a választók az NVI-hez.

Cáfolja a távozásáról szóló híreket az amerikai nagykövet

Publikálás dátuma
2016.09.20. 11:14
olleen Bell FOTÓ: Molnár Ádám
Cáfolta a budapesti amerikai nagykövet, Colleen Bell, hogy a közeljövőben távozna posztjáról. „Nem megyek sehova belátható időn belül” – mondta a nagykövet az MTI-nek, egy lapjelentésre reagálva.

A Magyar Nemzet keddi számában azt írta, hogy értesülésük szerint Bell mindenképpen távozik a novemberi amerikai elnökválasztás után, s erről már néhány hete meghozta a döntését. Indoklásként azt írták, hogy a nagykövet „kissé belefáradt a magyar-amerikai kapcsolatok reménytelennek tűnő egyengetésébe”.

Bell a hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a lap nem kért információt a nagykövetségtől a cikk közzététele előtt, különben megírhatták volna, hogy „mi sem áll távolabb a valóságtól”. „Még nem tudom, hogy hol a célvonal, de szándékomban áll átfutni rajta” – tette hozzá Bell. A nagykövet épp nemrégiben nyilatkozta az ATV-nek, hogy jól érzi magát Budapesten, s nem bánja, hogy elfogadta a megbízást, hogy itt szolgáljon.

A volt hollywoodi producert, Barack Obama választási kampányának jelentős támogatóját az elnök 2013-ban jelölte a budapesti nagyköveti posztra, 2014 januárjában tartották szenátusi meghallgatását, amely John McCain arizonai szenátor bíráló szavai miatt a szokottnál viharosabbra sikeredett. Az elhúzódó procedúra nyomán Bell végül 2015 januárjában érkezett meg Budapestre. A korábbi misszióvezetők szolgálati idejéből kiindulva 2018-ban járna le a mandátuma. Ha Donald Trumpot választanák elnökké, a demokrata elnök politikai kinevezett nagyköveteit előbb-utóbb nyilván saját embereivel váltaná fel, ha Hillary Clinton nyer, elvileg ő is dönthet úgy, hogy Budapestet „problémás” fővárossá nyilvánítja, s karrierdiplomatát delegál ide.

Bell elődje, Eleni Tsakopoulos-Kounalakis 2013 júliusában távozott, az átmeneti időszakban André Goodfriend ideiglenes ügyvivőként vezette a képviseletet, épp erre az időszakra esett a kitiltási botrány kipattanása, s kiéleződtek a viták a magyar kormánnyal. Bell érkezését követően mérséklődött ugyan a hangnem, de a már Clinton külügyminisztersége idején is jelzett amerikai fenntartások fennmaradtak. Ezt Bell 2015 októberében, a Corvinus Egyetemen elhangzott beszédében világossá tette. Az antiszemitizmus erősödése miatti washingtoni aggodalmak sem enyhültek, nemrégiben az amerikai ENSZ-nagykövet, Samantha Power élesen bírálta Magyarországot a világszervezet második antiszemitizmus-fórumán.