Előfizetés

Fontos gyógyszer hiányzik a gyógyszertárakból

Publikálás dátuma
2016.09.19. 10:52
Illusztráció: Thinkstock
Az orvosok sebesüléseket követően, vagy különféle műtéteket megelőzően és után adják vérhígítóként a Fraxiparine nevű gyógyszert a betegeknek. A szlovákiai patikákban egyre kevesebb van belőle, s a gyógyszerészek riadót fújtak miatta – írta a Noviny.sk, amelyet a bumm. idézett.

"Nincs elegendő a gyógyszerből. A helyzet valóban rendkívül súlyos az egyetemi gyógyszertárban is" – mondta a JOJ tévé hírportáljának, a Noviny.sk-nak Tatiana Geročová, a gyógyszertár vezetője. Az általunk irányított projekt keretében egyre gyakrabban kapunk jelzéseket, hogy ez a gyógyszer elérhetetlen – erősítette meg Tomáš Turiak, a Szlovák Gyógyszerészek Kamarájának alelnöke.

Az életmentő gyógyszerre bármelyikünknek szüksége lehet. Elég, ha törést szenvedünk, vagy valakin egy szokványos ízületi műtétet hajtanak végre. "Azért fontos, mert hígítja a vért és megakadályozza a vérrögök képződését" – magyarázta Turiak.

"Elengedhetetlenül szükséges az állapotos nők nagy száma miatt is, akik ha nem kapják meg rendszeresen ezt az előírt gyógyszert, akkor súlyos veszélybe kerülhet a magzatuk kihordása" – magyarázta Katarína Novotná, egy eperjesi gyógyszertár munkatársa.

Kudarcba fulladhat az ENSZ csúcsa

Mától két csúcstalálkozót is rendeznek az ENSZ tagállamai, amelyeken a menekültek sorsáról tárgyalnak. Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára azt reméli, hogy a mai New York-i Tanácskozáson sikerül egyetértésre jutnia az állam- és kormányfőknek arról, közösen lépnek fel a világ mintegy 65 millió menekültje érdekében. Egy nappal később Barack Obama amerikai elnök rendez konferenciát, amelyen ugyanez a kérdés lesz a téma. Mindkét rendezvény célja az, hogy konkrét segítséget ajánljanak fel a bajba jutottak számára.

Félő azonban, hogy ezúttal is csak üres ígéretek hangoznak el, kézzel fogható eredmény nélkül. Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára eleve rendkívül szkeptikus a tanácskozásokat illetően. „Már most tisztában vagyunk azzal, hogy a csúcstalálkozó kudarcra van ítélve, s az amerikai elnök rendezvénye sem lesz sikeresebb nála” – fejtette ki. Akshaya Khumar, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet részéről szintén úgy ítélte meg, hogy a csúcstalálkozó „a tagországok önzése miatt marad eredménytelen”.

Az ENSZ főtitkára májusban mutatta be azon elképzeléseit, amely szerint minden ENSZ tagállamnak évente az összes menekült tíz százalékának befogadásában kell segédkeznie. Ban Ki Mun szerint így lehetne enyhíteni Jordánia és Törökország gondjain, mely államokat különösen érzékenyen érint a menekültválság. Több ország azonban – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, valamint az uniós tagállamok – szokatlan egységbe tömörültek a tíz százalékos klauzula ellen.

Az amerikai elnök rendezvényén elsődlegesen azok az országok vesznek részt, amelyek idén már felajánlottak valamilyen segítséget a menekültek számára. Diplomaták azonban már az esemény előtt óva intettek elhamarkodott várakozásoktól. Már csak amiatt is, mert Barack Obama jövő januárban kiköltözik a Fehér Házból, ezért aligha tudja komoly vállalásokra rávenni a tagországokat. Ráadásul Washington sem bizonyult túlzottan nagyvonalúnak a menekülteket illetően, hiszen Szíriából csak 10 ezer rászorulót vett fel. Jövőre ugyanakkor harminc százalékkal, 110 ezerre emelnék a befogadandók számát. Jordánia például 2011 óta 1,1 millió szíriai menekültnek nyújtott menedéket.

Kudarcba fulladhat az ENSZ csúcsa

Mától két csúcstalálkozót is rendeznek az ENSZ tagállamai, amelyeken a menekültek sorsáról tárgyalnak. Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára azt reméli, hogy a mai New York-i Tanácskozáson sikerül egyetértésre jutnia az állam- és kormányfőknek arról, közösen lépnek fel a világ mintegy 65 millió menekültje érdekében. Egy nappal később Barack Obama amerikai elnök rendez konferenciát, amelyen ugyanez a kérdés lesz a téma. Mindkét rendezvény célja az, hogy konkrét segítséget ajánljanak fel a bajba jutottak számára.

Félő azonban, hogy ezúttal is csak üres ígéretek hangoznak el, kézzel fogható eredmény nélkül. Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára eleve rendkívül szkeptikus a tanácskozásokat illetően. „Már most tisztában vagyunk azzal, hogy a csúcstalálkozó kudarcra van ítélve, s az amerikai elnök rendezvénye sem lesz sikeresebb nála” – fejtette ki. Akshaya Khumar, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet részéről szintén úgy ítélte meg, hogy a csúcstalálkozó „a tagországok önzése miatt marad eredménytelen”.

Az ENSZ főtitkára májusban mutatta be azon elképzeléseit, amely szerint minden ENSZ tagállamnak évente az összes menekült tíz százalékának befogadásában kell segédkeznie. Ban Ki Mun szerint így lehetne enyhíteni Jordánia és Törökország gondjain, mely államokat különösen érzékenyen érint a menekültválság. Több ország azonban – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, India, valamint az uniós tagállamok – szokatlan egységbe tömörültek a tíz százalékos klauzula ellen.

Az amerikai elnök rendezvényén elsődlegesen azok az országok vesznek részt, amelyek idén már felajánlottak valamilyen segítséget a menekültek számára. Diplomaták azonban már az esemény előtt óva intettek elhamarkodott várakozásoktól. Már csak amiatt is, mert Barack Obama jövő januárban kiköltözik a Fehér Házból, ezért aligha tudja komoly vállalásokra rávenni a tagországokat. Ráadásul Washington sem bizonyult túlzottan nagyvonalúnak a menekülteket illetően, hiszen Szíriából csak 10 ezer rászorulót vett fel. Jövőre ugyanakkor harminc százalékkal, 110 ezerre emelnék a befogadandók számát. Jordánia például 2011 óta 1,1 millió szíriai menekültnek nyújtott menedéket.