Pozsonyi csúcs - Juncker bemutatta 14 pontját

Tizennégy pontból álló tervet ismertetett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken Pozsonyban az európai uniós országok vezetőivel, az előterjesztés konkrét lépéseket tartalmaz a következő időszakra annak érdekében, hogy a migrációs válság és a brit kilépésről határozó júniusi népszavazás után az Európai Unió javítani tudja a róla kialakult képet.

A pozsonyi csúcsértekezleten az Egyesült Királyság nem vett részt, mivel választópolgárainak többsége az idén júniusban rendezett népszavazáson az unióból történő kilépés mellett szavazott. Az EU többi 27 tagországának vezetői, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke cseréltek eszmét az unió jövőjéről.

Az általa bemutatott terv több pontjáról Juncker már a héten elmondott európai parlamenti beszédében említést tett - derül ki uniós források tájékoztatásából. A javaslatok között található az uniós határok és tengerpartok védelmét segítő szolgálat kiépítése, uniós támogatás a török-bolgár határ ellenőrzésére, a beutazók regisztrációját segítő rendszer kiépítése, a nagyszabású uniós beruházási program méretének megduplázása (500 milliárd eurót is meghaladó nagyságrendűre), az afrikai beruházásokat segítő terv, egy közös európai főhadiszállás kiépítése az uniós katonai küldetésekhez és egy hadiipari fejlesztési alap létrehozása is. Az egységes digitális piac és a tőkepiaci unió kiépítésében szintén konkrét célkitűzéseket tartalmaz a terv, amely előirányozza fiatal önkéntesek toborzását is humanitárius segítség céljaira.

A menetrend következő kulcsdátumának az EU elődjét alapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója ígérkezik, jövő márciusban. Helyszíni értesülések szerint tartanak egy informális csúcstalálkozót a jövő év elején, a máltai soros EU-elnökség alatt is. Az uniós vezetők pozsonyi találkozójának fő célja az volt, hogy körvonalazzák az integráció további alakulását a brit kilépés fényében.

Uniós források szerint Donald Tusk szintén letett egy menetrendtervet az állam- és kormányfők asztalára. Német és francia részről pedig az uniós védelmi együttműködés továbbfejlesztésére tettek közös javaslatot. Közös álláspontot nyújtottak be a találkozón a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia). Ebben - a soros elnökséget adó lengyel kormányzat tájékoztatása szerint - "rugalmas szolidaritást" szorgalmaznak az unióban a migrációs válság kezelésére, vagyis azt, hogy a menekültbefogadási képesség megítélésében vegyék figyelembe az uniós tagállamok gazdasági fejlettségét is. Sürgetik "a schengeni övezethez való visszatérést célzó ütemterv teljes végrehajtását" is, és - rámutatva a terrorizmus és a nemzetközi bűnözés okozta fenyegetésekre - hangsúlyozzák a biztonsági együttműködés fontosságát. A V4 szerint erősíteni kell az EU-n belüli védelmi együttműködést, de anélkül, hogy ez "a NATO-n belüli együttműködést helyettesítené".

Szerző
Frissítve: 2016.09.16. 20:44

Terrortámadást előzhettek meg Belgiumban

Több házkutatást tartottak terrorizmus gyanúja miatt és két embert őrizetbe vettek a hatóságok pénteken Belgiumban - jelentette a helyi média.

A nyomozók Brüsszel két negyedében, illetve Liége-ben tartottak házkutatást, majd terrorszervezetben való részvétel gyanúja miatt ezt követően kihallgattak három embert, akik közül kettőt őrizetbe vettek - tájékoztatott a Le Soir című belga napilap. A szövetségi ügyészség azt közölte, hogy a bíróság hamarosan dönteni fog az érintettek előzetes letartóztatásáról.

Sajtóhírek szerint a gyanúsítottak egyike egy 28 éves férfi, aki rendkívül aktív volt a dzsihadisták által előszeretettel használt, titkosított, Telegram nevű üzenetküldő szolgáltatáson, ahol jelezte, hogy merényletet készül elkövetni.

Március 22-én Brüsszelben a Zaventem nemzetközi repülőtéren és a Maelbeek metróállomáson is terrortámadást hajtottak végre, harminckét ember halálát okozva. A robbantásos merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett. Belgiumban a hatóságok még mindig hármas, azaz "súlyos" fokozaton tartják az ország terrorkészültségi szintjét. Ez azt jelenti, hogy a fenyegetés jelentős, "lehetséges és valószínű" terrortámadás.

Szerző

"Rémálom" lenne Orbán hatalomátvétele az EU felett

Az EU tagállamainak nagyon eltérőek az érdekeik, és a pénteki pozsonyi csúcstalálkozó előtti hangulat is egyértelműen azt jelzi, hogy mást mint formális megállapodásokat a tanácskozástól várni nem lehet - állapította meg kommentárjában a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap.

Magyarország és Lengyelország "kulturális ellenforradalmat" szorgalmaz, míg Luxemburg Magyarország kizárását követeli az EU-ból - jegyzi meg egyebek közt Lubos Palata, a szerző. "Mint egy távoli ufó úgy lebeg mindenek felett a cseh és a magyar miniszterelnök, Bohuslav Sobotka és Orbán Viktor javaslata a közös európai hadseregről. Bár a javaslatot kevesen ellenzik, de még kisebb azon államok száma, amelyek készek belátható időn belül ezt megvalósítani" - írja Palata. Megjegyzi, hogy sok európai politikus jelenleg a saját túléléséért is küzd.

"Magyarországon és Lengyelországban olyan helyzet kezd kialakulni, amely ezekben az országokban a demokrácia fennmaradását veszélyezteti. Annak elfogadása pedig, hogy Orbán Viktor kormányfő, akit a politikai vég egyáltalán nem veszélyeztet, átvenné az EU-ban a kezdeményezések irányítását, a többiek számára rémálom" - állítja a cseh napilap szerzője. A magyar és a lengyel politikusok, de részben a cseh és a szlovák politikusok is, az Európai Unió bírálatával, annak követelésével, hogy Brüsszel a döntéshozói jogköröket adja vissza a nemzetállamoknak, inkább saját hatalmi céljaikat, semmint a polgárok valódi érdekeit képviselik - állapította meg a Sme című szlovák liberális napilap.

Daniel Milo politikai elemző Mit akarnak a közép-európaiak? című írásában rámutat: nagyon szembeötlő Magyarország és Lengyelország, Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski fellépése Brüsszel ellen. A Budapest-Varsó tengely Brüsszel és a nemzetközi tőke bírálata mellett azon alapul, hogy (országaikban) a hatalom egy párt kezében összpontosul és az állami intézmények, beleérve a közmédiát is, a kormánypárthoz hű személyek vezetése alatt működnek. Hasonló megnyilvánulásokat látni Csehországban és Szlovákiában is, de ezek még nagyon messze vannak a magyar-lengyel szinttől.

Bár a magyar és a lengyel politikusok nyilatkozatai alapján úgy tűnhet, hogy azok az ottani közvélemény nézetét tükrözik, a valóság azonban más. "Ennek az ellenkezője az igaz" - szögezi le a szerző, s illusztrációként különböző felmérések eredményeit sorakoztatja fel. Daniel Milo szerint Közép-Európában magas a semlegesség támogatása, aminek történelmi gyökerei is vannak, hiszen a térség önmeghatározása mindig is a Kelet és a Nyugat között mozgott.

Szerző