Előfizetés

Lábon lőtt magyar cég

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.09.16. 07:22
A „Palóc” boltok bezárása más vállalkozásoknak is kárt okozhat FOTÓ: NÉPSZAVA
Hétvégén eldőlhet, eladják-e a Palóc Nagykereskedelmi Kft. üzlethálózatát, vagy megindulhat a csődeljárás, majd a felszámolás. A CBA mossa kezeit", felmondta franchise- szerződését az öt megyében boltokat üzemeltető céggel. Fidesz-többség által a multik ellen elfogadott törvénymódosítás is hozzájárult a vállalkozás bedőléséhez.

Tegnap bezártak a bedőlt Palóc Nagykereskedelmi Kft. üzletei. Részben a vállalkozásban lezajlott tulajdonosi generációváltás is okozhatta a cég válságát - vélekedett egy a Népszavának nyilatkozó szakember. A helyzetet csak súlyosbította, hogy a kereskedelmi törvény módosítás miatt a három éve veszteséges hálózat jövőre már nem árulhatott volna napi fogyasztási cikkeket, vagyis lehúzhatta volna a rolót. Forrásaink szerint az online pénztárgépek bevezetése, illetve az elektronikus árukövetési rendszer szigora is érzékenyen érinthette a kft-t.

A kiskereskedelemben éles a verseny és aki nem tudott lépést tartani a technológiai fejlődéssel, óhatatlanul lemaradt - említette lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke. Az is tény, hogy ma Magyarországon nagyon elaprózott az élelmiszer kiskereskedelem, vagyis az uniós átlaghoz képest több üzlet szolgál ki kevesebb embert, így törvényszerű, hogy sok bolt, akár ilyen hálózat is tönkre megy - tette hozzá Vámos.

Talán a politikai kármentés miatt is a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnap sietett egy közleményt kiadni, amelyben azt ígérte, ha a cégnél átmeneti likviditási problémák merülnek fel, az minisztérium kész munkahelymegőrző támogatást is nyújtani a vállalkozásnak. Egy kereskedelmi szakember szerint az adófizetők pénzével sem lehet megmenteni a társaságot, mert hatékonysági gondok is voltak. Véleménye szerint a szintén sok vidéki boltot üzemeltető versenytársak ugyan ennyi emberrel nem 18-22 milliárd forintos forgalmat generáltak, mint a Palóc, hanem ennek majd' másfélszeresét.

Azért a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai ugyanakkor felkészültek az esetleges elbocsátásokra, és szükség esetén átképzésekkel, munkaerő-közvetítéssel, illetve különböző munkaerő-piaci programokba való bevonással mindent megtesznek az érintettek újbóli alkalmazása érdekében - ígéri a minisztérium.

Egyelőre nem tudni, mi lesz az 1200-1300 dolgozó sorsa. A hét végén dőlhet el, hogy sikerül-e megegyezni a bolthálózat eladásáról, vagy sem. Lapunk értesülései szerint a COOP is érdeklődött a Palóc egyes üzletei iránt, de nem kívánta az összeset megvásárolni, a tárgyalások azonban sikertelenül zárultak. A lehetséges vevőről csak annyit tudni, hogy valószínűleg egy versenytárs az.

A Palóc Kft. ígérete szerint jövő hét szerdán tájékoztatja a dolgozókat a kialakult helyzetről - említette a Népszavának Sálingt József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Pénteken a szakszervezettel tárgyalnak a cég vezetői, hogy a munkavállalók juttatásairól egyeztessenek. Fokozza a gondokat, hogy sok dolgozó nem kapta meg a fizetését.

Korábban a Palóc már átigazolt a COOP-csoporthoz, majd vissza tért a CBA-hoz, de ezek a manőverek sem tudták megmenteni.

A CBA öt megyét érintő, észak-keleti régiós bástyája összeomlott, s a franchise tulajdonos cég már a hét közepén mr fel is bontotta a szerződést a Palóc Kft.-vel és kötelezte arra is, hogy távolítsa el a CBA logót és arculati elemeket.

A Palóc Nagykereskedelmi Kft. boltjai hivatalos verzió szerint csütörtökön és pénteken leltároznak, megállapítják a készletmennyiséget, és az üzletek a jövő héten várhatóan újra kinyitnak. Ennek azonban kevesen adnak hitelt. Például a hajdúsági Hajdúdorogon sem, ahol szintén bezárt a volt CBA-s, Palóc bolt.

A városban miniplázának nevezett létesítményben az élelmiszerüzlet mellett kisebb szolgáltatók is működtek, így ha végleg bezár a bolt, nemcsak az 5-6 helyi alkalmazott marad munka nélkül, de a kisvállalkozók is tönkremehetnek - nyilatkozta a Népszavának Csige Tamás a település polgármestere. Baljós előjel volt, hogy már hetek óta egyre szűkült a választék, majd szinte üres polcok fogadták a vevőket.

Nem derül ki, zsarolt-e újságírókat az AH

A kormánypárti többség leszavazta, így nem indul tényfeltáró vizsgálat a sajtóban megjelent hír alapján, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai zsarolással próbáltak beszervezni egy újságírót - nyilatkozta a testület szocialista elnöke a bizottság csütörtöki zárt ülése után a sajtónak. 

Molnár Zsolt azt mondta: az AH vezetője lehetővé tette volna, az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselői is támogatták volna, a kormánypártok azonban politikai döntéssel megakadályozták a tényfeltáró vizsgálatot. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke ezt tagadta. Folyamatban lévő ügyről van, de ha a titkosszolgálatot érintő vizsgálat lezárul, további tájékoztatást kaphat a bizottság. A 444.hu múlt szerdán írt arról, hogy tavaly decemberben egy újságírót zsarolással akartak "titkos együttműködésre" rávenni az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai.

Tasnádi László, a Belügyminisztérium (BM) rendészeti államtitkára az ülés előtt nyilatkozva megerősítette, hogy az ügyben vizsgálatot indítottak, amelynek során megvizsgálják, hogy törvényes volt-e a tevékenység vagy sem. Úgy fogalmazott: "valami történt az biztos. Molnár Zsolt kiemelte: a demokrácia "akkor lesz beteg", ha a sajtószabadságot korlátozzák. Ezért választ vártak volna arra, hogy történt-e zsarolás, kompromittálás, bármi olyan, ami a hatalommal való visszaélésre, jogellenes cselekedetre utalna. A kormánypártok viszont ebben a szakmai kérdésben, ügyrendi döntéssel megakadályozták a részletek megismerését, tényfeltáró vizsgálat indítását. Ez alapján azt feltételezhető, hogy valami titkolnivaló van az ügyben.

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azzal kezdte, hogy amióta a nemzetbiztonsági bizottság tagja, ilyen részletes tájékoztatást még nem kaptak. Példaként említette: örült volna, ha a kémkedéssel megvádolt jobbikos Európa Parlamenti képviselő, Kovács Béla ügyében is ennyi információt adtak volna a szolgálatok.Úgy vélekedett: "hatalmas politikai hibát" követett el a Fidesz-KDNP, mert a tényfeltáró bizottság megalakításának akadályozásával "azt a látszatot keltik, hogy van titkolni való". Pedig Mirkóczki az ülésen elhangzott tájékoztatás alapján azt mondta: nem érzi, hogy az AH "gigantikus hibát követett volna el", vagy politikai megrendelés történt volna. Hozzátette: Molnár Zsolttal egyetért abban, mindezt csak akkor lehetne teljes bizonyossággal állítani, ha az ügyet részletesen feltárják. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja kiemelte, a nemzetbiztonsági bizottság nem tekinti lezártnak az ügyet.

Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke azt mondta: a BM és AH "a Soros György által pénzelt 444.hu-n megjelent cikkről" nem a megszokott, hanem bővebb, "rendhagyó" tájékoztatást adott a bizottságnak. A cikkben szereplő sugalmazást a BM és az AH is bizonyítékokkal, teljes egészében cáfolta, sőt még teljességi nyilatkozatot is adtak, amely szerint a BM és az AH tájékoztatásában nem hallgattak el, illetve másítottak meg információkat. Semmilyen törvénytelenség nem történt. A bizottságnak sem árulták el, hogy ki az érintett újságíró, de - mint megjegyezte - "akinek egy marék sütnivalója van, sejtheti kiről van szó". Németh szemenszedett hazugságnak nevezte a cikkben írtakat, és "oltári nagy mocskos hazugságnak" nevezte, hogy a kormánypártok akadályozták volna az ügy részleteinek megismerését.

Nem derül ki, zsarolt-e újságírókat az AH

A kormánypárti többség leszavazta, így nem indul tényfeltáró vizsgálat a sajtóban megjelent hír alapján, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai zsarolással próbáltak beszervezni egy újságírót - nyilatkozta a testület szocialista elnöke a bizottság csütörtöki zárt ülése után a sajtónak. 

Molnár Zsolt azt mondta: az AH vezetője lehetővé tette volna, az MSZP, a Jobbik és az LMP képviselői is támogatták volna, a kormánypártok azonban politikai döntéssel megakadályozták a tényfeltáró vizsgálatot. Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke ezt tagadta. Folyamatban lévő ügyről van, de ha a titkosszolgálatot érintő vizsgálat lezárul, további tájékoztatást kaphat a bizottság. A 444.hu múlt szerdán írt arról, hogy tavaly decemberben egy újságírót zsarolással akartak "titkos együttműködésre" rávenni az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai.

Tasnádi László, a Belügyminisztérium (BM) rendészeti államtitkára az ülés előtt nyilatkozva megerősítette, hogy az ügyben vizsgálatot indítottak, amelynek során megvizsgálják, hogy törvényes volt-e a tevékenység vagy sem. Úgy fogalmazott: "valami történt az biztos. Molnár Zsolt kiemelte: a demokrácia "akkor lesz beteg", ha a sajtószabadságot korlátozzák. Ezért választ vártak volna arra, hogy történt-e zsarolás, kompromittálás, bármi olyan, ami a hatalommal való visszaélésre, jogellenes cselekedetre utalna. A kormánypártok viszont ebben a szakmai kérdésben, ügyrendi döntéssel megakadályozták a részletek megismerését, tényfeltáró vizsgálat indítását. Ez alapján azt feltételezhető, hogy valami titkolnivaló van az ügyben.

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azzal kezdte, hogy amióta a nemzetbiztonsági bizottság tagja, ilyen részletes tájékoztatást még nem kaptak. Példaként említette: örült volna, ha a kémkedéssel megvádolt jobbikos Európa Parlamenti képviselő, Kovács Béla ügyében is ennyi információt adtak volna a szolgálatok.Úgy vélekedett: "hatalmas politikai hibát" követett el a Fidesz-KDNP, mert a tényfeltáró bizottság megalakításának akadályozásával "azt a látszatot keltik, hogy van titkolni való". Pedig Mirkóczki az ülésen elhangzott tájékoztatás alapján azt mondta: nem érzi, hogy az AH "gigantikus hibát követett volna el", vagy politikai megrendelés történt volna. Hozzátette: Molnár Zsolttal egyetért abban, mindezt csak akkor lehetne teljes bizonyossággal állítani, ha az ügyet részletesen feltárják. Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja kiemelte, a nemzetbiztonsági bizottság nem tekinti lezártnak az ügyet.

Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke azt mondta: a BM és AH "a Soros György által pénzelt 444.hu-n megjelent cikkről" nem a megszokott, hanem bővebb, "rendhagyó" tájékoztatást adott a bizottságnak. A cikkben szereplő sugalmazást a BM és az AH is bizonyítékokkal, teljes egészében cáfolta, sőt még teljességi nyilatkozatot is adtak, amely szerint a BM és az AH tájékoztatásában nem hallgattak el, illetve másítottak meg információkat. Semmilyen törvénytelenség nem történt. A bizottságnak sem árulták el, hogy ki az érintett újságíró, de - mint megjegyezte - "akinek egy marék sütnivalója van, sejtheti kiről van szó". Németh szemenszedett hazugságnak nevezte a cikkben írtakat, és "oltári nagy mocskos hazugságnak" nevezte, hogy a kormánypártok akadályozták volna az ügy részleteinek megismerését.