Túszejtő jegesmedvék - Két hét után szabadultak a kutatók

Publikálás dátuma
2016.09.15. 17:12
Illusztráció: Thinkstock
Szerdán este helikopterrel siettek a Kara-tenger egyik szigetén rekedt tudósok segítségére: kutyákkal és fáklyákkal üldözték el az éhes jegesmedvéket, akik csaknem két héten át kényszerítettek fogságban öt orosz klímakutatót.

Vagyim Plotnyikov, a kutatóállomás vezetője szerint augusztus 31-én egy csapat medve megölte a kutyáikat. Az egyik nőstény medve letelepedett a kutatóállomás ablaka alatt, így nem tudták elhagyni a házat. A jegesmedvék általában október végén, november elején – amikor a tenger befagy -, ismét elhagyják a szigetet, hogy vadászni induljanak. A Föld felmelegedése miatt azonban az északi-sarki jégterületek egyre kisebbek, az állatok élettere fokozatosan szűkül. Az állatok lelövése emiatt természetesen szóba sem jöhet. Oroszországban bűncselekménynek számít a jegesmedvék megölése, hacsak nem önvédelemről van szó.

Szerző

Eltűnt maláj gép - Újabb darabra bukkantak

Publikálás dátuma
2016.09.15. 16:52
Keresik a roncsokat egy korábbi felvételen. FOTÓ: Paul Kane/Getty Images
Újabb darabját találhatták meg az eltűnt maláj gépnek Pemba szigetén, Tanzánia partjainál - írja a 24.hu a Reuters alapján. 

Tavaly júliusban a Madagaszkártól keletre fekvő Réunion szigetén találták meg a repülőgép szárnyának egyik részét. Réunion mintegy 3700 kilométerre van az Ausztráliához közel eső térségtől, ahová a gép utáni kutatási munkát eddig összpontosították. A gép egy további darabjára Mozambikban bukkantak. Ezeket a tárgyakat Ausztráliába küldték elemzésre, ahol úgy találták, hogy bizonyosan az eltűnt utasszállítóról származnak. A legújabb megtalált rész a gép külsejéből származhat, de szakértők még vizsgálják. A Malaysia Airlines MH370-es járata, egy Boeing 777-es típusú gép Kuala Lumpurból Pekingbe tartó útján 2014. március 8-án tűnt el 239 emberrel a fedélzetén.

Szerző

Merkel: szembe kell nézni az EU-nak gyengeségeivel

Publikálás dátuma
2016.09.15. 16:44
FOTÓ: Sean Gallup/Getty Images
Francois Hollande francia államfő szerint a briteknek az Európai Unióból való kilépéséről szóló döntését követően a közösségnek világos jövőképet kell felvázolnia és pontos menetrendet kell meghatároznia a pénteki pozsonyi csúcstalálkozón. Angela Merkel úgy fogalmazott, hogy a találkozón az EU-nak szembe kell néznie a gyengeségeivel.

A francia köztársasági elnök ezt azután mondta, hogy az EU-csúcs témáiról egyeztetett az Elysée-palotában a német kancellárral. Angela Merkellel úgy vélte, hogy a Brexitről szóló népszavazást követő első uniós találkozón fontos, hogy az EU szembenézzen gyengeségeivel.

"Megértettük, hogy most egy olyan menetrendet kell kidolgoznunk Pozsonyban, amely egyértelművé teszi, hogy képesek vagyunk közösen reagálni a gyengeségeinkre, a feladatokra, amelyekkel szembe kell néznünk" - mondta a közös párizsi sajtótájékoztatón Angela MerkelA francia elnök szerint a legfontosabb, hogy "Pozsony hasznos csúcs legyen Európa számára", egy olyan találkozó, amely "világos jövőképet ad az európaiaknak". 

"Tisztán kell látnunk Európa jelenlegi helyzetét" - hangsúlyozta a francia államfő, aki szerint az EU nem egyszerűen egy újabb válságon megy át, hanem egy olyan válságon, amely magát a létét is fenyegeti. "Megállapodtunk abban, hogy a pozsonyi csúcsnak három nagy feladatra kell koncentrálnia" - mondta Francois Hollande. Az első a biztonság kérdése, amely "új impulzust" adhat a európai védelmi politika beindításával. Második feladatként a "jövő előkészítését" jelölte meg az "új iparágak, technológiák vagy az energetikai átállás" finanszírozásával, harmadiknak pedig a fiatalok támogatását nevezte.

A német kancellár szerint is "fennállása kulcspillanatához" érkezett az Európai Unió, amelynek "fékeznie kell az (európaiak) aggodalmait" azért, hogy a "remény kontinense" maradjon. A francia elnök a pozsonyi csúcstalálkozó előtt egy interjút is adott, amelyben úgy vélte, hogy az európai építkezést megalapozó Római Szerződés 60. évfordulója jövő márciusban lehetőséget teremt arra, hogy azok az országok, amelyek készek gyorsabban haladni, szorosabb belső kört alkossanak, elsősorban a védelmi és a közbiztonságot érintő kérdésekben. 

A Le Débat című francia folyóiratban megjelent beszélgetésben Francois Hollande elmondta, hogy ennek a belső körnek olyan eszközökkel kell rendelkeznie, amelyekkel "jobban megvédheti magát, többet fordíthat beruházásokra, és új programokat indíthat a munkahelyteremtésre és a fiatalok támogatására". "Az európai lendületnek a védelmen és a biztonságon kell alapulnia. Hozzáteszem még az ipart, az ökológiát, a környezetvédelmet, a kultúrát, a tudományos cseréket, de a legfőbb feladat a védelmi politika, a határok védelme, a terrorizmus elleni harc" - hangsúlyozta a francia elnök. Hollande szerint fel kell tenni újra a "lényegi kérdést". 

"Mi egy politikai unió? Nem egyszerűen egy demokratikus tér, értékek, piac és valuta. Hanem képesség arra is, hogy hogy megvédjük magunkat és számítsunk a világban" - mutatott rá a francia elnök. Francois Hollande szerint az általa javasolt belső körnek az eurózónánál is szűkebbnek kell lennie. "Az eurózóna már 19 országból áll. És érzem, ahogy a szolidaritás szétmorzsolódik közöttük. Az alapító hat országhoz való visszatérést viszont az olyan baráti szomszédos országok, mint Spanyolország vagy Portugália, nem értenék meg" - mondta a francia elnök.

Szerző
Frissítve: 2016.09.15. 19:08