Szelíd motorosok a Pető Intézetben

Publikálás dátuma
2016.09.15. 07:17
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Négy kerékről két kerékre elnevezésű rendezvény idén ismét sok iskolás számára tette kellemesebbé a tanévkezdést. Összesen 137 motoros gyűlt össze szeptember elején, az intézet parkolójában, hogy a mozgássérült gyerekek a vasparipák nyergéből csodálhassák meg a főváros utcáit.

A rendezvényen Magyarország motoros hírességei is részt vettek, így a gyerekek együtt motoroztak többek között Gergely István olimpiai bajnok vízilabdással, Harsányi Levente színművésszel, Kovács KOKO István világbajnok bokszolóval, Szabó Győző és Szűcs Sándor színművésszel, Talmácsi Gábor világbajnok motorversenyzővel és Varga Viktor énekessel.

A rendezvényen kialakult fergeteges hangulatról Szujó Zoltán sportriporter gondoskodott.

Szerző

Sztrájk az közszférában - Miért bujkál Rogán Antal?

Publikálás dátuma
2016.09.15. 07:01
Kispesten és még 167 polgármesteri hivatalban tegnap ez a felirat fogadta a lakosságot, az eredmény kérdéses FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Béremelésért sztrájkoltak tegnap a helyi polgármesteri hivatalok köztisztviselői, többségük nyolc éve ugyanazt az alacsony fizetést viszi haza. Közben a parlament a közigazgatás átalakításához kapcsolódó több mint száz törvény módosításáról kezdett tárgyalni, az Együtt konferenciáján pedig a kormánypárti politikusok és szakértők természetesnek nevezték, ha főszolgabírók és ispánok vezetik majd a járásokat és a megyéket.

A július végi szűkebb körű kétórás figyelmeztető sztrájk után tegnap egész napos munkabeszüntetést tartott 168 önkormányzat 5900 köztisztviselője, hogy nyomatékot adjon az ágazat 30 százalékos bérkövetelésének. A közszféra munkavállalóinak korlátozott sztrájkjoga van, emiatt nem volt nagyobb a sztrájkolók létszáma, de azok is egyetértenek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által szervezett akcióval, akik szerdán is végigdolgozták a napot a polgármesteri hivatalokban.

A kormány jogosultsága korlátlan
A települési önkormányzatok dolgozóinak bérkövetelő sztrájkjával egy időben kezdődött meg a parlamentben „a szolgáltató állam további átalakítását, a központi hivatalok felülvizsgálatát és a járási hivatalok megerősítését segítő törvények módosításáról” szóló javaslatcsomag általános vitája. A 132 törvény technikai módosításairól a kormánypárti felszólalóknak sikerült úgy véleményt mondani, hogy a szájukat el sem hagyta a „helyi önkormányzat” kifejezés – mintha kitörölték volna a szótárukból a magyar közigazgatásnak ezt a szintjét. Amikor pedig az ellenzék próbálta őket erre figyelmeztetni, Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára arra emlékeztetett: „a kormány szervezetalakítási jogosultsága korlátlan”.

Azért kell folyamatosan nyomni a vészcsengőt – emelte ki a Népszavának a szakszervezet elnöke, mert ha a kormány fél éven belül nem emeli a béreket a helyi hivatalokban ugyanolyan arányban, ahogy azt júliustól megtette a járási hivatalok köztisztviselői esetében, akkor ezek a munkahelyek kiürülnek és az állam kénytelen lesz valahogy megszervezni a feladatok ellátását. Már most sem lehet magasan képzett szakembereket találni a számviteli, vagy építésügyi, műszaki teendők elvégzésére, de ha továbbra is a garantált bérminimum alatt lehet csak keresni a polgármesteri hivatalokban, akkor kezelhetetlen létszámhiány alakul ki a közigazgatás helyi szintjén – hangsúlyozta Boros Péterné.

A szakszervezet azután kezdett küzdeni a munkavállalók jobb megbecsüléséért, hogy a korábbi ígéretek ellenére tavasszal a kormány bejelentette, a közeljövőben csak az állami szféra köztisztviselői kapnak 30 százalékos béremelést, júliustól a járási hivatalokban, jövő januártól pedig a megyei kormányhivatalokban dolgozók számolhatnak több pénzzel. A közigazgatás helyi szintjén dolgozóknak viszont csak annyit üzent a kancelláriaminiszter, hogy forduljanak saját polgármestereikhez.

Az egyetlen, amit azóta el tudott érni a MKKSZ, hogy a költségvetési törvény alapján a települési vezetők jövő januártól szabadon emelhetik munkatársaik illetményalapját. Csakhogy erre a helyi iparűzési adóbevételek nagysága miatt legfeljebb 300 "gazdagnak" számító község és város lesz képes az ország 3200 településéből. Máshol marad a kilátástalan szegénység, mert a kormány sem a dolgozók érdekképviseletével, sem az önkormányzati szövetségekkel nem tárgyal a béremelésről azóta sem.

Boros Péterné a legrosszabbul fizetett fővárosi önkormányzat dolgozói körében, Kispesten tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy változatlanul tárgyalni akarnak a feladattal megbízott Rogán Antallal, vagy más döntéshozóval, mert nem konfliktust keresnek, hanem megoldani akarják a válsághelyzetet.

Önkormányzat vagy prefektúra?
Fideszes polgármesterek és jobboldali szakértők szerint nincs azzal semmi gond, ha a járások és a megyék szintjén elöljárói rendszerben szervezik át a magyar közigazgatást – kezdte beszámolóját Berkecz Balázs az Együtt önkormányzati konferenciájáról. A párt elnökségi tagja a Népszava érdeklődésre elmondta, hogy Pápa fideszes polgármestere, Áldozó Tamás és a Pécsi Tudományegyetem közigazgatási jogi tanszékvezetője, Fábián Adrián is természetesnek tartotta a vitában, ha a közigazgatást elöljárói rendszerben akarja működtetni a kormány. Szerintük nem gond, hogy a pozíciókat természetes történelmi nevükön nevezik, vagyis a járásokat főszolgabírók, a megyéket ispánok vezethetik, de ellenzéki és független társaikat felháborította a helyi társadalom ilyen szintű semmibe vétele.
Berkecz összefoglalója szerint a felszólalók többsége úgy látta, a kormány nem szünteti ugyan meg a közigazgatás helyi szintjét, de szimbolikussá silányítja szerepüket. A tanszékvezető állította, az önkormányzatok megérdemelték a kiüresítésüket, mert elveszítették a kapcsolatot a helyi társadalommal, az emberekkel, ám Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere ezt azonnal cáfolta, mondván, ha baj van, a helyi lakosság a polgármesteri hivatalba rohan.
Pálné Kovács Ilona, a pécsi egyetem politológusa szerint „egy térben vak kormányzás zajlik” ma Magyarországon, a központi politikából ugyanis hiányzik a helyi tudás. A hozzászólók félelmüket fogalmazták meg, hogy a polgármester-jelöltek semmit nem tudnak majd ígérni 2019-ben a lakosságnak és lesz, ahol nem találnak majd indulót a posztért. Az Együtt konferenciáján felszólalt a Magyar Faluszövetséget vezető Szabó Gellért is. Szentkirály polgármestere 1990 óta tölti be ezt a posztot, elmondása szerint akkor és 2010-ben élt át komoly felszabadulás-élményt, utóbbi esetben azonban heteken belül kénytelen volt belátni, hogy ez nem jobb rendszer, mint az előző, csak más.

Sztrájk az közszférában - Miért bujkál Rogán Antal?

Publikálás dátuma
2016.09.15. 07:01
Kispesten és még 167 polgármesteri hivatalban tegnap ez a felirat fogadta a lakosságot, az eredmény kérdéses FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Béremelésért sztrájkoltak tegnap a helyi polgármesteri hivatalok köztisztviselői, többségük nyolc éve ugyanazt az alacsony fizetést viszi haza. Közben a parlament a közigazgatás átalakításához kapcsolódó több mint száz törvény módosításáról kezdett tárgyalni, az Együtt konferenciáján pedig a kormánypárti politikusok és szakértők természetesnek nevezték, ha főszolgabírók és ispánok vezetik majd a járásokat és a megyéket.

A július végi szűkebb körű kétórás figyelmeztető sztrájk után tegnap egész napos munkabeszüntetést tartott 168 önkormányzat 5900 köztisztviselője, hogy nyomatékot adjon az ágazat 30 százalékos bérkövetelésének. A közszféra munkavállalóinak korlátozott sztrájkjoga van, emiatt nem volt nagyobb a sztrájkolók létszáma, de azok is egyetértenek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által szervezett akcióval, akik szerdán is végigdolgozták a napot a polgármesteri hivatalokban.

A kormány jogosultsága korlátlan
A települési önkormányzatok dolgozóinak bérkövetelő sztrájkjával egy időben kezdődött meg a parlamentben „a szolgáltató állam további átalakítását, a központi hivatalok felülvizsgálatát és a járási hivatalok megerősítését segítő törvények módosításáról” szóló javaslatcsomag általános vitája. A 132 törvény technikai módosításairól a kormánypárti felszólalóknak sikerült úgy véleményt mondani, hogy a szájukat el sem hagyta a „helyi önkormányzat” kifejezés – mintha kitörölték volna a szótárukból a magyar közigazgatásnak ezt a szintjét. Amikor pedig az ellenzék próbálta őket erre figyelmeztetni, Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára arra emlékeztetett: „a kormány szervezetalakítási jogosultsága korlátlan”.

Azért kell folyamatosan nyomni a vészcsengőt – emelte ki a Népszavának a szakszervezet elnöke, mert ha a kormány fél éven belül nem emeli a béreket a helyi hivatalokban ugyanolyan arányban, ahogy azt júliustól megtette a járási hivatalok köztisztviselői esetében, akkor ezek a munkahelyek kiürülnek és az állam kénytelen lesz valahogy megszervezni a feladatok ellátását. Már most sem lehet magasan képzett szakembereket találni a számviteli, vagy építésügyi, műszaki teendők elvégzésére, de ha továbbra is a garantált bérminimum alatt lehet csak keresni a polgármesteri hivatalokban, akkor kezelhetetlen létszámhiány alakul ki a közigazgatás helyi szintjén – hangsúlyozta Boros Péterné.

A szakszervezet azután kezdett küzdeni a munkavállalók jobb megbecsüléséért, hogy a korábbi ígéretek ellenére tavasszal a kormány bejelentette, a közeljövőben csak az állami szféra köztisztviselői kapnak 30 százalékos béremelést, júliustól a járási hivatalokban, jövő januártól pedig a megyei kormányhivatalokban dolgozók számolhatnak több pénzzel. A közigazgatás helyi szintjén dolgozóknak viszont csak annyit üzent a kancelláriaminiszter, hogy forduljanak saját polgármestereikhez.

Az egyetlen, amit azóta el tudott érni a MKKSZ, hogy a költségvetési törvény alapján a települési vezetők jövő januártól szabadon emelhetik munkatársaik illetményalapját. Csakhogy erre a helyi iparűzési adóbevételek nagysága miatt legfeljebb 300 "gazdagnak" számító község és város lesz képes az ország 3200 településéből. Máshol marad a kilátástalan szegénység, mert a kormány sem a dolgozók érdekképviseletével, sem az önkormányzati szövetségekkel nem tárgyal a béremelésről azóta sem.

Boros Péterné a legrosszabbul fizetett fővárosi önkormányzat dolgozói körében, Kispesten tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy változatlanul tárgyalni akarnak a feladattal megbízott Rogán Antallal, vagy más döntéshozóval, mert nem konfliktust keresnek, hanem megoldani akarják a válsághelyzetet.

Önkormányzat vagy prefektúra?
Fideszes polgármesterek és jobboldali szakértők szerint nincs azzal semmi gond, ha a járások és a megyék szintjén elöljárói rendszerben szervezik át a magyar közigazgatást – kezdte beszámolóját Berkecz Balázs az Együtt önkormányzati konferenciájáról. A párt elnökségi tagja a Népszava érdeklődésre elmondta, hogy Pápa fideszes polgármestere, Áldozó Tamás és a Pécsi Tudományegyetem közigazgatási jogi tanszékvezetője, Fábián Adrián is természetesnek tartotta a vitában, ha a közigazgatást elöljárói rendszerben akarja működtetni a kormány. Szerintük nem gond, hogy a pozíciókat természetes történelmi nevükön nevezik, vagyis a járásokat főszolgabírók, a megyéket ispánok vezethetik, de ellenzéki és független társaikat felháborította a helyi társadalom ilyen szintű semmibe vétele.
Berkecz összefoglalója szerint a felszólalók többsége úgy látta, a kormány nem szünteti ugyan meg a közigazgatás helyi szintjét, de szimbolikussá silányítja szerepüket. A tanszékvezető állította, az önkormányzatok megérdemelték a kiüresítésüket, mert elveszítették a kapcsolatot a helyi társadalommal, az emberekkel, ám Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere ezt azonnal cáfolta, mondván, ha baj van, a helyi lakosság a polgármesteri hivatalba rohan.
Pálné Kovács Ilona, a pécsi egyetem politológusa szerint „egy térben vak kormányzás zajlik” ma Magyarországon, a központi politikából ugyanis hiányzik a helyi tudás. A hozzászólók félelmüket fogalmazták meg, hogy a polgármester-jelöltek semmit nem tudnak majd ígérni 2019-ben a lakosságnak és lesz, ahol nem találnak majd indulót a posztért. Az Együtt konferenciáján felszólalt a Magyar Faluszövetséget vezető Szabó Gellért is. Szentkirály polgármestere 1990 óta tölti be ezt a posztot, elmondása szerint akkor és 2010-ben élt át komoly felszabadulás-élményt, utóbbi esetben azonban heteken belül kénytelen volt belátni, hogy ez nem jobb rendszer, mint az előző, csak más.