Előfizetés

Heller Ágnes: A kapu szimbólum, amelyen be lehet menni

Ránki Sára írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2016.09.14. 07:03
Fotó: Vajda József
Heller Ágnes volt a vendége a Spinoza Színház szervezésében hétfőn este tartott teltházas beszélgetésnek, amelyet Isten bevándorlás-politikája - migránsok és idegenek a zsidó Bibliában címmel rendeztek.

Nem tudok úgy gondolkodni a menekültkérdésről, mint ahogyan Heller Ágnest hallottam hétfőn Isten bevándorlás-politikájáról beszélni. Nem Heller Ágnessel van a baj, és nem a Bibliával. Velem sem. Csak kint voltam a határban négy hónapot és nem tudom másként nézni a dolgot. Nem vallástól függ, hogyan bánunk az emberekkel. Az, hogy mit mond a Tóra vagy az Újszövetség, ebből a szempontból nem számít. Nekem sem számított a horgosi határban. Mindezt úgy mondom, hogy szövegmunkásnak gondolom magam is: nem tudunk a bennünk lévő szövegek nélkül gondolkodni és élni. Fontos a Tóra minden szava, ahogyan erre Heller rávilágított. De a vallásnál általánosabbnak érzem az egyetemes emberi felelősségtudatot: segítünk annak, aki úton van, aki bajban van, aki éhesen és szomjasan érkezik hozzánk. Segítünk. Ez talán maga a felebaráti szeretet. Vagy még annyi sem.

Heller előadása-beszélgetése közben próbáltam csak a héber Bibliára figyelni. Hogy valahogyan rávegyem magam arra, most csak egy szövegről van szó, és nem a helyzetről, amiben élünk. De nem tehetek arról, hogy eszembe jut a kerítés, aminek közelről láttam a tüskéit, éreztem az emberi ürüléket a lábam alatt, néztem és láttam a kétségbeesett arcokat, a kisfiút, aki egy kidobott kocsikerékkel és műanyag palackokkal tekézett… Mindig előjön valami kép. Nem lehet elfelejteni őket. A Biblia szövege sem segít rajtam. Nem tudom, mi a megoldás, most, Európában. Nem a gyűlöletkeltés, az biztos.

A Biblia szövegének magyarázatában persze fontos, hogy kit nevez idegennek. A zsidó Bibliában nem etnikai idegenekről van szó, hanem vallási idegenekről. Idegen vallásról. És, ha már fogalmakról van szó, a Biblia megkülönbözteti az idegent a jövevénytől. Az idegen az átutazó (kereskedő vagy karaván tagja), a jövevény pedig az, aki közöttünk él. Közöttünk. Él. De igazából bármilyen fogalmakról legyen is szó, a bibliai alapvetés érvényes e helyütt is: minden ember egyenlő, azonos vagy hasonló, hiszen az Úr saját képére teremtette. Heller magyarázata: az idegent ugyanaz illeti meg embertársaitól, mint az özvegyet és az árvát, törődj vele, és ne sanyargasd. Például.

Ha Magyarországra jössz, be kell tartanod a törvényeinket. Így is szól a magyar kormány kinyilatkoztatása az egyik plakátról. Talán csak ebben, de megegyezik az isteni kinyilatkoztatással, még ha az indíttatás más is, mert a gyűlöletkeltés és az elfogadás, együttélés között igen nagy a szakadék. Az idegeneknek a befogadó állam törvényeit kell betartania a Talmud szerint is. Az állam törvénye a törvény. De ez nem jelenti azt, hogy az idegen nem ragaszkodhat a saját vallásához vagy vallási szokásaihoz. Így hát, ha valaki burkinit hord a strandon, mert az ő vallása ezt előírja, akkor az engedtessék meg neki. Felebaráti szeretetből. Nem mondhatják, hogy emlékeztet az öngyilkos robbantásokra. Vagyis mondhatják, de ez nem emberség. És, hát ne feledjük, hogy ti is idegenek voltatok Egyiptom országában. Nehéz ezt a hétköznapi zsidózás nélkül megúszni.

Én nem zsidóznék, de, aki olvassa, hogy "Spinoza ház" és "Isten bevándorlás-politikája", azt gondolhatja, na, ezek már megint előjönnek azzal, hogy ők tudják, mi van. És hát, hogy jön ez egy keresztény Magyarországhoz. De, be kell látni, a bevándorlás-politika nem vallási kérdés. Mindegy, hogy mit mond az Ószövetség vagy az Újszövetség. Emberség van, kötelesség-tudat, hogy segítsek másokon. Nem azért, mert már esetleg voltam idegen valahol.

A kerítés szimbólum: itt nem jössz át. A Bibliában is van szimbólum, sok - mondja Heller. Az egyik ilyen, a kapu. Amin be lehet menni, mert befogadnak. Befogadunk és hozzánk tartozol, és útnak eresztünk, elengedünk, ha ki akarsz menni. Ez azért más.

"A Biblia bölcs könyv." Hogy mára vonatkozóan van-e tanulsága, nem kérdés. Nem avul el. Nem tud. Ferenc pápa a Biblia útját járja, mert azt mondja, ahhoz tartja magát, amit a Biblia mond: ne tedd ki az idegeneket életveszélynek és gondoskodj róluk. Ez Heller egyik példája, a másik, azok az ortodoxok Izraelben, akik nem engedtek nyolcvanezer migránst hazatoloncolni.

Igen, talán ezt láttam a horgosi határban: az uszító kormányzati propaganda ellenére mégis létezik köztünk az emberség és a kötelességtudat.

Félelmet kelteni a kvóták ellen

Publikálás dátuma
2016.09.14. 07:00
Sem a fővárosi kerületek, sem a vidéki települések nem várták a migránsokat, de van, ahol nem utálják őket FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fideszes polgármesterek is felháborodtak a miniszterelnök azon állításán, hogy az uniós vezetők a magyar településekkel közvetlen tárgyalásokon akarnak megállapodni migránsok befogadásáról. Az egész „baromság” sokak szerint csak a kormánytagok haveri körének egyre látványosabb gazdasági botrányairól akarja elterelni a figyelmet, miközben a bogarat is beülteti a népszavazási részvételükben bizonytalanok fejébe a baloldal meglebegtetett trükközéséről.

„Ki az isten talál ki ilyen baromságot?!" – fogalmazott Polics József, Komló fideszes polgármestere a nol.hu-nak, mert a miniszterelnök hétfői parlamenti beszédében azzal riogatta a magyarokat, hogy a brüsszeli vezetők majd a menekültek befogadására nyitott településekkel közvetlenül egyeznek meg a betelepítésről, ha az ország vezetőinél nem érnek el eredményt. A vádat a baloldali polgármestereknek címezte Orbán Viktor, de a kormánypárti és független városvezetők is kellően kiborultak tőle, mert nem számítottak rá, hogy a kormányzati főkommunikátorok - a legutóbbi közvélemény-kutatások szerinti alacsony várható részvétel miatti ijedtükben – épp a településeknek mennek neki a kampány mostani szakaszában.

A miniszterelnök kijelentése újfent arról szólt, hogy minél nagyobb félelmet keltsen az úgynevezett kötelező betelepítéssel szemben, annak valóságalapjától teljesen függetlenül - jelentette ki a Népszavának Juhász Attila. A Political Capital elemzője szerint a kabinet a menekültválság kezdete óta azt sulykolja, hogy az ellenzék a migránsokkal van, amivel "belerántják" politikai ellenfeleiket egy magyarázkodó szituációba a saját választóikkal szemben.

Nemzetközi jogból elégtelen
Nem tudja értelmezni a miniszterelnök kijelentését Valki László. A nemzetközi jogász a Népszavának elmondta, az EU tagállamai állnak jogviszonyban az unió vezető szerveivel, és nem a települések. Ha Magyarország történetesen mégis befogadná a korábbi európai tanácsi döntésben szereplő 1294 menekültet, a részletekről Brüsszelnek a magyar kormánnyal kell megállapodnia, és nem az egyes városokkal.
Ezután pedig a kormány jelölné ki azt a helyet, ahová a menekülteket el kellene helyezni. Valki hozzátette, a megnövekedett migráció és a terrorista merényletek számának növekedése ugyanarra az okra vezethető vissza: a szíriai és az iraki polgárháborús állapotokra, valamint az Iszlám Állam és az Aszad-rendszer által folyamatosan elkövetett háborús bűntettekre.

A lakosságot ijesztgető kormányfői kirohanást az önkormányzatok ellen értelmezhetjük persze úgy is, hogy a kormányfő éppen „kenyeret tanul szelni a kardjával” – ahogyan azt a zárt körben megrendezett kötcsei Polgári Pikniken mondta. Orbán mindezt annak folytatásaként hozta elő, hogy legfontosabb harcukat már megvívták – mármint a mostani kormánypártok -, de a kardjukat még nem csatolhatják le. Csakhogy ez a kard most akkorát csapott, hogy azt már a fideszes településvezetők többsége sem veszi jó néven. Ugyanakkor Szita Károly még rá is tromfolt Orbán mondataira tegnap a Magyar Időkben, amikor a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökeként kijelentette, a nagyvárosok vezetői arra biztatják az embereket, hogy vegyenek részt a referendumon, és támogassák a kormányt.

Az egyik legnagyobb önkormányzati szövetség elnöke azonban másként gondolkodik. Finoman mondva is csúsztatás, amiről a miniszterelnök beszélt – reagált a kijelentésre lapunknak Gémesi György. Gödöllő független polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke hozzátette azt is, hogy Orbán mondata csupán a kampány része, még ha ez egy olyan kampány is amitől „felfordul a gyomra”.

Kisvárosi vezetők is felháborodtak, hogy a miniszterelnök az önkormányzati rendszer hátbatámadásával akarja mozgósítani a bizonytalan ellenzéki szavazókat. Végtelenül aljas mondat volt ez Orbán Viktor részéről - jelentette ki Csige Tamás, Hajdúdorog szocialista polgármestere lapunknak. Hogy lehet azért fenyegetni, vagy akár büntetni egy várost, mert nem fideszes polgármestere van? - tette fel költői kérdéseit az ellenzéki politikus. "Egy évben egyszer járok Brüsszelbe, hogy több támogatást érjek el a városomnak, és ezt tanácsolom a kormányfőnek is, ahelyett, hogy felelőtlenül kampányol és kockáztatja ezeknek a forrásoknak a csökkentését" - érvelt a hajdúsági vezető. Dübörög a gazdaság? – kérdezett tovább és meg is válaszolta: maximum a miniszterelnök haveri körében. „Én is polgármester vagyok és Mészáros Lőrinc is. Higgye el, én mégsem élek azon a színvonalon, mint ő.”

Hát épp ez az, amiről a mostanihoz hasonló műbalhékkal el akarja terelni a figyelmet Orbán Viktor. Hisztériakeltés nélkül ugyanis az emberek elkezdenének ezeken az ügyeken is gondolkodni.

Nem akarnak befogadni
Természetesen a leghangosabban a néven nevezett „befogadás-párti” polgármesterek tiltakoztak Orbán vádja ellen, hogy a kormány megkerülésével majd összejátszanak az olyanokkal, mint a szegediek humanizmusáról korábban elismerően nyilatkozó Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke. Botka László polgármester szerint az egész gyűlölködő népszavazási cirkusz csak "Orbán hatalmának megerősítéséről szól”. Így reagált Salgótarján MSZP-s első embere is.
Fekete Zsolt az MTI-nek hangsúlyozta: a város közgyűlésének baloldali többsége februárban elutasította azt a lehetőséget, hogy a városba migránsok települjenek. Karácsony Gergely, Zugló PM-es polgármestere Facebook-oldalán jelentette ki, hogy sem ő, sem a kerület más vezetője „nem tárgyalt, és jövőben sem fog tárgyalni Brüsszellel semmiféle migránstelepről, mint ahogy letelepedési kötvények kibocsátására és bahreini csokizásra sem készül”.



Még szükség lehet az esernyőre

Publikálás dátuma
2016.09.13. 23:39
Fotó: Thinsktock
Szerdán a napos időt elsősorban a Dunántúlon és délen zavarhatják gomolyfelhők, melyekből elszórtan frissítő záporok, esetleg zivatarok is kialakulhatnak. Északkeleten megélénkülhet az északi-északkeleti szél. A legmagasabb hőmérséklet 26 és 31 fok között alakul. Hajnalban 11-18 fok várható, helyenként pára-, ködfoltok képződhetnek. Marad a frontmentes idő - írja az Időkép.

Csütörtökön sok napsütésre, csapadékmentes időre számíthatunk. Északnyugaton megélénkülhet a délies szél. A hajnali 10-17 fokot követően a délutáni órákban 27 és 31 fok közötti értékeket mérhetünk. 

Pénteken még sokfelé kitart a napos-gomolyos, meleg, nyári, de már szeles idő, napközben legfeljebb néhol alakulhat ki gyenge zápor, majd estétől a Dunántúlon az erősen megnövekvő felhőzetből már egyre többfelé előfordulhatnak záporok, zivatarok.

Hétvégén egy térségünket elérő és fölöttünk lelassuló hidegfront hatására már többfelé számíthatunk esőre, záporokra, főként szombaton zivatarokra is. Egyre többfelé feltámad az északnyugati szél, ezzel együtt a hőmérséklet is visszaesik, vasárnap már csak 18-23 fokot mérhetünk