Előfizetés

Bankok - Nem a tulajdon számit

Publikálás dátuma
2016.09.12. 07:22
Az ügyfeleket a bank biztonsága és nem nemzeti hovatartozása érdekli - Fotó: Thinkstock
Bár a devizahiteladósok terheinek részbeni rendezését követően kis mértékben mérséklődtek Orbán Viktor bankellenes kirohanásai. Az EBRD nyomására a rég kivezetésre érett pénzintézeti adó mértékét is sikerült csökkenten. A kormányfő továbbra is gyakran hangoztatja azt a nézetét, hogy a nemzeti tőkének felül kell kerekednie több szektorban, köztük a hitelintézetek világában is.

Lassan monomániájává válik a miniszterelnöknek az a nézete, hogy az ország fejlődésének kerékkötői - a többi között - a külföldi tulajdonban lévő bankok. Ha még több pénzintézet lenne hazai tulajdonban, illetve ezek a jelenleginél nagyobb mértékben lennének feltőkésítve, akkor ez a nemzetgazdaságnak a javára válna. Az unortodoxia atyjának tekintett Matolcsy György, az MNB elnöke gyakran csatlakozik kijelentéseivel Orbán Viktorhoz, Véleménye szerint a még mindig visszafogott vállalati hitelezés legfőbb oka, hogy a nálunk működő külföldi bankok tulajdonosai ahelyett, hogy a magyar cégeknek nyújtanának hitelt, hazautalják a profitjukat. Ez az állítás amellett, hogy nem felel meg a valóságnak, elfedi a lényeget. Szakértők egybehangzó véleménye szerint Orbánéknak csak egy célja lehet a nemzeti tulajdonú bankok dominanciájával, hogy a saját köreikhez közelálló bankárok vezessék a magyarországi pénzintézetekhez, akik szemet hunynak a kormányközeliek olyan hitelei felett, amelyek felettébb kockázatosak.

Itt nem elsősorban azokra a korábbi takarékszövetkezeti bedőlésekre érdemes gondolni, ahol főként szakmai hiányosságok okozták a csődöt, hanem például arra a Töröcskei István nagyvállalkozóhoz, az Államadósság Kezelő Központ korábbi vezérigazgatójához köthető Széchenyi Bank-csoportra, amely hitelezett fűnek-fának, gyakran mindössze annyiból állt itt a "kockázatvizsgálat", hogy az ügyfél a Fidesz-körökből származó ajánlólevéllel érkezett-e. A felelőtlen tevékenység a pénzintézet felszámolásához vezetett, az ügyfeleket állami pénzekből kártalanították, de a felelősségre vonás elmaradt. De kizárólag nemzeti tőke működtette a Quaestor-csoportot, a Buda-Casht-t és a hozzákötődő DBR-bankhálózatot és a nevében is magyarkodó Hungária brókercéget is. A külföldi tulajdonban lévő bankok leányvállalatai közül viszont egyetlenegy sem ment csődbe.

A magyar bankrendszer mérlegfőösszege tavaly lépte túl az Orbán Viktor és Matolcsy György által megkívánt 50 százalékos mértéket. Bár a mérték mérése nem egyértelmű, de az biztos, hogy a bankok többsége hazai kézben van. Azóta az MKB Bankot az állam eladta, de az új tulajdonosok között olyan arányban vannak a hazaiak, hogy a nemzeti tulajdon országos aránya érdemben nem változott. Az viszont már lényegesebb volt, hogy a magyar állam 15 százalékos tulajdonrészt szerzett az Erste Bankban. A 2014 decemberében visszavásárolt Budapest Bank továbbra is állami tulajdonban van, de nélküle is meglenne az összesített magyar tulajdoni többség. (Az más kérdés, hogy a Budapest Bankért túl nagy árat fizetett az állam, az MKB vételára ugyan nem volt magas, de az azóta ráfordított reorganizációs költségek kapcsán már korántsem lehet arra gondolni, hogy ez bizony jó vétel volt.)

A Fidesz és az MNB gyakran arra hivatkozik, hogy a magyar tulajdonos gondosabban válik az ügyfelek pénzével, mint a külföldiek. Ezt a nézetüket arra alapítják, hogy a külföldiek a gazdasági világválság előtt felelőtlenebbül hiteleztek, mint a hazai tulajdonúnak tartott OTP, és a devizahitelezésből teljesen kimaradó takarékszövetkezetek. Ez a megállapítás tartalmaz némi igazságot, ám a külföldi anyabankok tőkeinjekciókkal képesek voltak működőképesen tartani leányaikat, míg az OTP az IMF támogatására szorult, amelyet egyébként gyorsan vissza is fizetett.

A mostani visszafogott hitelezés sem tulajdonos függő, arról ritkábban esik szó, hogy a vállalatok óvatossága az eladósodással szemben egész Európára jellemző. Ugyanakkor a belföldiek csak itthon tudnak betétet gyűjteni, szemben a külföldiekkel, amelyek képesek a forrásokat átcsoportosítani, márpedig a hitelezés fő forrását a megtakarítások képezik. Most ugyan az MNB részt vesz a vállalati hitelezésben, de a Növekedési Hitelprogram (nhp) az utolsó hónapjait éli, és nemzeti bank nem a kereskedelmi bankok hálózatának része. Töröcskei István az nhp-vel tudott kedvező mérlegfőösszeget produkálni, de a csőd elkerüléséhez ez is kevés volt.

A legfőbb érv azonban a külföldi banki tulajdon megtartása mellett, hogy ezek válságállóbbak, mint a hazaiak. Az állam egy kis bank megmentésére még képes, de egy válság miatt sorra bedőlő bankokéra már nem!

Talpra állt pénzügyi szektor
2015-ben rekordösszegű osztalékot fizettek a hazánkban működő bankok, aminél többet legutóbb 2010-ben tudtak kiutalni a tulajdonosoknak - derül ki az MNB által kiadott legfrissebb Aranykönyvből. Az Mfor.hu értékelése szerint tavaly összesen 120 milliárd forintnyi osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak a Magyarországon működő bankok, ami 5 éves rekordnak felel meg. Legutóbb 2010-ben tudtak ennél többet utalni, 132,5 milliárdot. 2014-ben még "csak" 70,4 milliárd forintnyi osztalékot fizettek ki. A rekordösszeg ráadásul úgy jött össze, hogy több pénzintézet osztaléka is meghaladta a korábbi évek kifizetéseit.
Persze, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy kiemelkedően jó éve lett volna a magyar bankszektornak. Az adózott eredmény ugyanis "mindössze" 14,3 milliárd forintot tett ki, vagyis a rekordosztalékot úgy tudták kifizetni, hogy 46,4 milliárd erejéig még az eredménytartalékot is megcsapolták, az általános tartalékból pedig 74,5 milliárdot felhasználtak. Igaz, utóbbi nem csak és kizárólag osztalékfizetés céljából.
Ha csak a hazánkban működő nyolc nagybankot nézzük, akkor 97 milliárd forintos veszteséget hoztak össze adózott eredményként, és még így is 72,7 milliárdos osztalékot fizettek ki. Vagyis az, hogy összességében nyereséget tudott termelni tavaly a bankszektor, elsősorban a kisebb pénzintézetek nyereséges működésének köszönhető. Ők billentették pozitívba az egyenleget - írta az Mfor.hu.
Az első fél év adatai alapján a nyolc hazai legnagyobb bank mind nyereségessé vált, a tulajdonos nemzetiségétől függetlenül.



Eltűnt a vadon tíz százaléka

A világ érintetlen tájainak egy tizede tűnt el két évtized alatt egy új kutatás szerint - adta hírül a BBC News. A World Conservation Society (WCS) nemzetközi környezetvédelmi szervezet térképei "ijesztő veszteségekről" árulkodnak, elsősorban Dél-Amerikában és Afrikában.

A Föld szárazföldi felszínének nagyjából 20 százalékát tartják számon érintetlen vadonként. Olyan területeket értenek alatta, amelyeken se nagy lakóépületek, se ipari létesítmények nincsenek. A területek nagy része Észak-Amerikában, Észak-Ázsiában, Észak-Afrikában és Ausztráliában található. Bennszülött törzseknek, valamint veszélyeztetett növényeknek és állatoknak ad otthont a legtöbbjük - írták a tudósok a Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

A kutatók megállapításaikat a Föld vadonjainak jelenlegi és az 1990-es években készített térképének összevetésére alapozták. Az összehasonlításból az derült ki, hogy időközben mintegy 3,3 millió négyzetkilométer tűnt el, a vadon majdnem 10 százaléka.

Toos van Noordwijk, az európai Earthwatch Institute tudományos igazgatója a BBC-nek azt mondta: Európa már jóval a kilencvenes évek előtt elveszítette érintetlen vadonjai legnagyobb részét. "A veszteség fő oka a földterület fenntarthatatlan művelése" - mutatott rá.

Hozzáetette ugyanakkor, hogy az utóbbi években egyre több lehetőség adódik az érintetlen zöldterületek, az élővilág gazdag sokféleségének megőrzésére, amelyeket amilyen gyorsan csak lehet, ki kell használni.

Ám a vadon védelmét jelenleg "teljesen figyelmen kívül hagyja a környezetvédelmi politika" - erről már James Watson, a Queenslandi Egyetem tudósa beszélt. Szerinte mindössze egy-két évtized maradt, amíg a folyamat még visszafordítható.

Sajátjait is nihilistázta Orbán

Publikálás dátuma
2016.09.12. 07:02
Jókedvűen és mondjuk úgy jóindulattal: lezseren érkezett a miniszterelnök és pártelnök Kötcsére, (Havasi Bertalan sajtófőnök kí
Amit ma az ellenfeleink képviselnek, az puszta nihilizmus, ami lopakodva rátelepedett a világ és az EU intézményeire. Kötcsén, ha igaz, Orbán Viktor a szokásosnál is keményebben ostorozta az uniós vezetőket. Nihilista ellenfelei közül a néppárti Junckert, a liberális Verhofstadtot és a szociáldemokrata Schultzot nevezte meg. Csúnyán leszólta a német sajtószabadságot, az általa a kommunistának titulált baloldalról pedig közölte, velük már fölösleges viaskodni.

Nihilistának titulálta szombaton Kötcsén az Európai Unió három meghatározó politikusát a miniszterelnök. Ha hihetünk a jobboldali pestisracok.hu-nak, amely ezek szerint hivatalos volt a hagyományosan zártkörű polgári piknikre, Orbán Viktor a szokásosnál is durvábban ócsárolta uniós ellenlábasait. "Amit ma az ellenfeleink képviselnek, annak semmi köze a nagy liberális elődök gondolataihoz, az puszta nihilizmus. Ez a nihilista szemlélet lopakodva rátelepedett a világ és az Európai Unió intézményeire. Ismert képviselői is vannak, úgy, mint Juncker, Verhofstadt és Schultz.

A nihilisták a társadalomban kisebbségben vannak, de az európai elitet már rég elfoglalták" - hangzott Orbán értékelése. A miniszterelnök Csurka Istvánt és a francia elnökségért ismét ringbe szálló Nicolas Sarkozyt is idézte. Előbbitől azt, hogy a liberális SZDSZ nem választást akart nyerni, hanem csak beülni a zsűribe. "Miként a nihilista elit is megragadta a zsűri pozícióját az európai intézményrendszerben. Ők azok, akik minden értékvitát elvetnek a politikailag korrekt beszédmód hazugsága mögé bújva" - fűzte tovább az egykori MIÉP-vezér gondolatait Orbán. A jobboldali francia politikusnak pedig azon kijelentését ajánlotta a kiválasztottak figyelmébe, amelynek értelmében "a politikai korrektség, a PC nem más, mint gondolatrendőrség, de ideje megszabadulnunk a kisebbségek rémuralmától. Zárójelbe kell tennünk a PC-érvrendszert és logikát. Furcsa, de a britek távozása az Unióból egyben nagy lehetőség is a szembenézésre, hogy mi az az elit, amelyet egy 65 milliós nagy ország elutasított".

Mi a nihilizmus?
A nihilizmus olyan filozófiai felfogás, eszmerendszer, amely a társadalmi értékeket, és normákat, minden elvet, szabályt, erkölcsi követelményt, törvényt tagad. A cselekvés hiábavalóságát, a lét teljes értelmetlenségét, az emberi haladás hiányát hirdeti. A pszichiátriában a nihilizmus bizonyos mentális rendellenességekben fellépő olyan tapasztalat vagy élmény, hogy a világ vagy valakinek a teste vagy énje nem létezik. A XIX. században több politikai és ideológiai irányzatot is nihilizmus néven illettek. Elsősorban a különféle materialista irányzatokat és az anarchizmust sorolták ide, áttételesen valamennyi forradalmi és radikális nézetet.
Forrás: Wikipédia


Kiderült, a kormányfőnek nem is a migránsokkal van problémája, hanem a brüsszeliekkel. Az ugyanis logikus, hogy ha "hívják szerencsétleneket, akkor jönnek". A magyarok feladata viszont az, hogy október 2-án tegyenek botot a küllők közé remélve, hogy a magyar példa hullámot vált ki Európában, és végül az uniós elitet is lecserélik. "Ne felejtsük el, hogy a nihilisták elitje a mi Közép-Európánkra is mint átalakítandó, felhígítandó területre gondol" - riogatott a miniszterelnök. A migránskérdésre alapozott politikai háború véleménye szerint mindkét félnek óriási lehetőség. "Nekik egy gyors út a keresztény- és nemzeti alapú Európa megsemmisítésére, az Európai Unió etnikai alapjainak megváltoztatására. Tudják, hogy a muszlimok sosem szavaznak egy keresztény gyökerű pártra, így a muszlim tömegekkel a tradicionális konzervatív pártok örökre kiszorulnak a hatalomból". De ez a háború óriási lehetőség a keresztény gyökerű nemzetállamok híveinek is. A magyarok mostani nagy lehetősége, hogy a migránsvitát ne engedjék a "PC mostani, kényszerű keretrendszerén belül megvitatni. A mi ígéretes stratégiánk az, hogy a V4-ek, és talán hamarosan Ausztria kikényszeríti, hogy ezt a súlyos kérdést az elitek ne dönthessék el az emberek kizárásával, hanem népszavazások sorával kénytelenek legyenek róla megkérdezni őket" - foglalta össze Orbán.

Aláírást gyűjt a DK
Már gyűjti az aláírásokat a DK, hogy az esetleg sikertelen népszavazás után a miniszterelnöknek le kelljen mondania. Az ellenzéki párt kérdésére a Facebookon, illetve okostelefonos applikáción keresztül is igent lehet mondani. A bojkottra szólító DK szerint az októberi népszavazás érvénytelenné tétele nem csak Magyarország EU-tagságának megóvását, hanem az Orbán-kormány politikájának bukását is jelentené.

Elismerte, Magyarország önmagában képtelen a világ és az Unió felett győzni, ám ha Franciaország, Olaszország, majd talán Németország is "rátalál a közép-európaiak igazságára", akkor az lesz, amit mi akarunk. Merkel nevét ugyan nem mondta ki, de a német politikai viszonyokat durván ostorozta. Közölte, "Németország a legnehezebb eset, az ottani irányított nyilvánosságban egyelőre lehetetlenség őszintén beszélni a migránskérdésről. Ezt mi csak a diktatúrákból ismerjük, de tudomásul kell vennünk, hogy van olyan demokrácia, ahol a szólásszabadság gyakorlása egzisztenciális kérdés, és bizonyos véleményeket ellenjavallt elmondani".

Saját rendszerét magasztalta, "a legfontosabb harcainkat megvívtuk, de a kardunkat nem csatolhatjuk le" - fogalmazott, az elmúlt hat év gyengeségének azt nevezte, hogy nem maradt idő az emberek politikai gondolkodásának, divatos szóval a "tudatiparnak" a megújítására.

Arról is beszélt, hogy a hosszú kormányzás új problémákat teremt. Bár a kommunistákkal már fölösleges viaskodni, hiszen nagyítóval kell keresni a megmaradt zárványaikat, ennek ellenére ők olyanok, mint a "Terminátor: néhány szétesett törmelékből is képesek újraéledni".

Orbán korábban a liberális internacionálé alelnöke volt, de belpolitikai megfontolásokból a populizmus európai "királya" lett. Ezért nevezi most nihilistának azokat, akik az elmúlt évtizedben több ezer milliárd forintnyi uniós támogatást szavaztak meg a magyar fejlesztésekre, amik nélkül már régen bedőlt volna Magyarország. A szocialista Ujhelyi István reagált így lapunknak a kötcsei pikniken elhangzottakra. Az MSZP alelnöke, EP-képviselője szerint a miniszterelnök azért áll folyamatosan csatában a világgal, mert különben a kutyát sem érdekelné amit mond. Azért folytat gyűlöletkampányt a menekültek és az Unió ellen, mert ezzel takarja itthoni bűneit. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke saját pártcsaládjába tartozik - figyelmeztetett. Akár arra, hogy "folyosói pletykákból" tudja, Orbánt egyre kevésbé veszik "beszámítható" politikusnak, inkább közveszélyes populistának tartják, akinek persze van hatása. Mindenkivel csatában áll, aminek Ujhelyi szerint a magyarok lesznek a kárvallottjai. Szomorú, hogy már a legfontosabb partnerünkkel, Németországgal is kommunikációs háborúban áll. Érdekes, hogy itthon a német adófizetők milliárdjaiból építi a beruházásokat, eközben a magyar adófizetők pénzén megtévesztő háborút folytat ellenük. Ez rövid távon ugyan sikeres, ám hosszú távon garantált bukás - figyelmeztetett a szocialista politikus. Orbánnak lapunkon keresztül azt üzente, ígéri, hogy újraéled a baloldal, bár a kormányfő Kötcsén egy bolsevik típusú állampárti működésről beszélt, ami maga a Fidesz.

Juncker, Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője és Martin Schultz, az EP szociáldemokrata elnöke képviseli azt a szellemiséget, ami az Európai Uniót létrehozta. Erről Szent-Iványi István volt EP-képviselő, a liberálisok szakpolitikusa beszélt a Népszavának. Véleménye szerint ez a három politikus képviseli az Unió értékrendjét, és inkább az a nihilista, aki ezeket látványosan megtagadja. Szent-Iványi óriási problémának nevezte, hogy a miniszterelnök a jelenlegi feszült helyzetben még tovább rontotta a magyar-német kapcsolatokat. Figyelmeztetett, ha bennünket szólna le valaki úgy, ahogy ezt szombaton a kormányfő tette, Szijjártó Péter már régen bekérette volna és durva nyilatkozatot adna ki az adott országról vagy a vezetőről. Lehet, hogy van néhány olyan európai ország, ahol tényleg nincs szólásszabadság, de Németország biztosan nem tartozik közéjük. Felelős magyar vezetőnek a két ország kapcsolatait inkább erősítenie kellene, a német cégek ugyanis százezreknek adnak nálunk munkát.

A miniszterelnöknek a bizottság és a parlament valóban ellenfele, ezeket utálja a legjobban, mert ezekre van a legkisebb hatása - fogalmazott a Liberálisok szakértője. Verhofstadtról elmondta, Orbánnal 1990 tavasza óta ismerik egymást, és kezdetben jó viszonyban voltak. A korábbi belga miniszterelnök szerint 2002-ig semmi baj nem volt Orbánnal, az akkori választási vereség viszont populistává tette. A kormányfő szombati megjegyzéseit azért nem érti Szent-Iványi, mert pénteken mind a három ostorozott uniós politikus vele együtt ott lesz a pozsonyi csúcstalálkozón, ezért nem volt szerencsés őket lenihilistázni. Különösen, mert ennek a három embernek több befolyása van az európai jövő alakításában, mint Orbánnak.

Lázár, Trianon és a cigányok
Lázár János a hét végén interjút adott a makohirado.hu-nak. Az a kancelláriaminiszter, aki egy concierge vállveregető eleganciájával vezeti hétről-hétre orránál fogva a vele csicsergő sajtón keresztül a nyilvánosságot, most igen csak otrombákat mondott. Túlságosan ostobának néznék, ha nem feltételeznénk róla, pontosan tudja, hogy nem beszélnek Brüsszelben 100-120 ezer, vagy éppen 5-600 ezer ember kényszer-betelepítéséről, akinek munkát, lakást, szociális ellátást, oktatást kellene adni. Mégis mondja. „Képesek leszünk-e beilleszteni őket a társadalomba? Hiszen a cigány közösségek integrációját sem tudjuk megoldani... a soknemzetiségű Magyarország korábban háborúhoz, majd Trianonhoz vezetett".
Épeszű ember ezzel már nem tud mit kezdeni. A kancelláriaminiszter is tudhatja, hogy a nagyhatalmi játszmák azt az ébredő nemzetiségi nacionalizmust használták fel a Monarchia szétszedéséhez, amit az ezeréves államiságával magát felsőbbrendűnek hirdető magyar nacionalizmus gerjesztett - saját állama ellen. De ez, hagyján. Lázár, miután "globális” keretbe illesztette a magyar cigányságot, mindjárt le is bontotta problematikát, hogy a helyiek is értsék a dolog velejét. Kommentálta a makói plébános szavait, aki az együttérzést hiányolta menekültügyben. „Tisztelendő úr megszólalása jöhetett volna hamarabb is, mert Makó 24 éven át szemlesütve hallgatta el a cigányság kilátástalan helyzetét... azon is le kellene gondolkodni... hány cigány gyereket fogadtak be a plébániára, hányat próbál a gyülekezet segíteni, felemelni a szegénységből?”
Mi azon gondolkodunk, ezt megkérdezhetné egy helyi cigány, de nem kérdezheti meg annak a kormánynak az egyik legbársonyosabb székében ülő vezetője, amely hat év alatt csak annyit tudott elérni, hogy az ország cigánybűnözésről, és nem bűnöző cigányokról beszél, miközben saját kebelében rejtegeti a parlamenti képviselő, miniszterelnöki biztos Farkas Flóriánt. Akin a saját minisztériuma kér számon a kormánypárti cigányklientúrára elköltött, saját kisebbségétől bizonyítottan "eltűnt" 1,6 milliárdot.
F.R.