Igaz egyelőre lassan, de nőnek az árak

Publikálás dátuma
2016.09.09. 07:21
Az olajárváltozástól is függ, hogy a következő hónapokban nő-e majd az infláció - Fotó: Tóth Gergő
A magyarországi gazdasági szereplők - a lakosságtól eltekintve -, másfél esztendeje abban bizakodnak, hogy végre növekedjen az infláció. Az esztendő nyolcadik hónapjában még 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak a fogyasztói árak, mint egy esztendeje - közölte a KSH. Az elemzők most arra szavaznak, hogy a jövő hónaptól hosszú időre búcsút inthetünk a negatív inflációnak.

A fogyasztói árak idén augusztusban átlagosan 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ezúttal a tartósan alacsony, bár tendenciájában emelkedő olajárak mellett az élelmiszerek összességéért is kevesebbet kell kifizetni, mint egy esztendeje. Tekintettel arra, hogy Magyarország intenzív külkereskedelmi forgalmat bonyolít le az Európai Unió többi országával, ezért az ott tapasztalható alacsonyabb árak is begyűrűztek hozzánk. A nemzetgazdasági tárca csütörtöki közleménye szerint "a friss adatok fényében az infláció 2016-ban kismértékben alacsonyabb lehet a kormány idei Konvergencia Programjának 0,4 százalékos előrejelzésénél."

Ezt a nézetet azonban az elemzők többsége nem osztja. A lapunk által megkérdezett Virovácz Péter szerint 2016-ban a pénzromlás üteme Magyarországon átlagosan 0,6 százalékos lesz. Az ING Bank vezető elemzője prognózisát azzal indokolta, hogy már most szeptemberben is elindulhat egy lassú áremelkedési hullám. A hónap első napjától ugyanis a dohánytermékeket a korábbinál magasabb jövedéki adó sújtja. Ennek hatását a kezdeti időszakban még nehéz felmérni, ugyanis a kereskedők - egyébként legálisan - nagyobb mennyiségű, olyan zárjegyet halmoztak fel, amelyek még a korábbi árat tartalmazták. Így amíg ez a készlet ki nem fogy, addig az olcsóbb árat alkalmazzák.

A másik, jövőbeli árnövelő tényező a kőolaj lesz. A "fekete arany" világpiaci ára is emelkedésnek indult, amíg tavaly az év végén mindössze 35-36 dollárt kértek átlagosan egy hordóért, addig tegnap már 46 dollár körül járt a kurzus. Az üzemanyagok hazai drágulásához emellett hozzájárul az az új - októbertől alkalmazandó - adó is, amelyet a világpaci ármozgások kiegyenlítésére vezet be a kormány. Az utolsó negyedévben ennek árnövelő hatása lesz. Virovácz Péter számításai szerint ez önmagában 0,6-0,7 százalékponttal növeli majd meg a fogyasztói árindexet. Így hamarosan 1 százalékra ugrik meg az infláció, és az esztendőt 1,8 százalékos értékkel zárhatjuk.

Érdekes, hogy a ruházati cikkeknél is az infláció jelentős mérséklődését figyelték meg - fűzte hozzá az ING Bank szakértője, különösen az üdülési szolgáltatásokra és bérleti díjakra volt érvényes ez a megállapítás. Vagyis idén olcsóbban lehetett nyaralni, mint 2015-ben. Az energiaárak is visszafogottan alakultak az idén, és éreztette hatását a sertéshús 22 százalékpontos áfacsökkentése is. Ugyanakkor az elmúlt év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben a szeszes italok, - és már eddig is - a dohányáruk drágultak, mégpedig átlagosan 2 százalékkal.

Amíg a versenyszféra abban érdekelt, hogy emelkedjenek a fogyasztói árak, addig a lakosság széles rétegei, a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások már érzékenyen reagálnak a legkisebb drágulásra is. A KSH adataiból kiderül, hogy a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások már érzik, hogy egy - egyébként aligha létező -, „átlagos” magyar, vagyis aki a fogyasztói kosárnak éppen megfelelően vásárol 0,1 százalékos drágulással szembesülhetett az év első nyolc hónapjában. Az alacsony jövedelmű háztartások azonban még ennél is magasabb 0,5 százalékos inflációt észlelhettek. (Tavaly ez a réteg 0,2 százalékos árcsökkenésnek örülhetett az év első nyolc hónapjában.) A közepes jövedelműek és a nagycsaládosok inflációja stagnált, a gazdagoké 0,1 százalékos áremelkedéssel szembesülhettek. A "vízválasztó" a húsfogyasztás, ahol nagy mértékű áfacsökkentés volt, és a szeszes italok és a dohányáruk vásárlása volt. Ugyanakkor a nyugdíjasokat a közlekedési díjváltozások nem, vagy csak részben érintik.

Szerző
Témák
infláció

Orbán ismét a multikat fenyegeti

Publikálás dátuma
2016.09.09. 07:00
Az élelmiszer-kiskereskedelemben a multik túlterjeszkedése látszólagos, részesedésük ugyanis csupán 50 százalék körüli FOTÓ: TÓT
A nemzetközi kiskereskedelmi láncok elleni újabb támadásra készül Orbán Viktor. Legalábbis hét eleji lengyelországi látogatása alkalmával rossz emlékű időket idéző kijelentéssel utalt a multikra, majd hozzátette, a kiskereskedelemben is meg kell teremteni a nemzeti tőke túlsúlyát. A szakemberek szerint, ha a kormány valóban ismét durván beavatkozik a piaci folyamatokba, annak súlyos következményei lesznek.

Orbán Viktor, aki kedden Az év embere díjat vehette át Krynica városában megrendezett gazdasági fórumon, egy panelbeszélgetésen vett részt Jaroslaw Kaczynskival, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnökével, és egyebek mellett a magyarországi multikra célozva kijelentette: a pénznek nincs szaga, de a birtoklóinak igen. A szakemberek nem is annyira a XX. század rettenetes időszakát idéző mondat miatt kapták fel a fejüket, hanem azért, a miniszterelnök a lengyel közönség előtt kertelés nélkül beszélt arról is, hogy az elmúlt évek során sikerült magyar kézbe venni fontos szektorokat Magyarországon.

"Négy olyan terület létezik, ahol muszáj elérni, hogy a hazai tőke a nemzetközi fölé nőjön. Ezek a média, a bankok, az energia és a kiskereskedelmi hálózat. Hárommal megvagyunk, a negyedikbe beletörött a fogunk. Kénytelenek vagyunk ezért új ötleteken dolgozni. Sajnos a kereskedelmi hálózatok furfangosabbak nálunk. Még néhány év, és ezt a célt is teljesítjük" - jelentette ki Orbán Viktor.

A Fidesz 2010 óta igyekszik ellehetetleníteni, de legalábbis visszaszorítani a nemzetközi kereskedelmi láncokat. Több törvénymódosítás is ezt a célt szolgálta. Egyebek mellett 2011-2013 között az extra ágazati büntető adó, a vasárnapi zárva tartás, illetve ettől függetlenül az éjszakai nyitva tartás korlátozása, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés fogalmi kiterjesztése, a két egymást követő évben veszteséges láncok bezárása, az ingyenes bevásárló buszok megszüntetése, valamint a világörökség területén található 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteket bezárása és a drasztikusan, diszkriminatívan megemelt élelmiszerlánc felügyeleti díj az ágazat sok szereplőjét hozta nehéz helyzetbe. A trafiktörvény, a dohánytermékek árusításának tilalma az üzletekből és a dohányboltok kizárólagos joga a termékek forgalmazására, szintén jelentős bevételkiesést okozott a kiskereskedelmi láncoknak, de nem csak nekik.

Minden lépés kudarc volt

A miniszterelnök a multik furfangját emlegette, holott éppen ő és kormánya igyekezett mindenféle trükkel kiüldözni a multikat Magyarországról. Nem sok eredménnyel. Ráadásul Brüsszel több esetben kötelezettségszegési eljárást is indított és el is meszelte például a diszkriminatív, sávos élelmiszerfelügyeleti-díjat, amit a kormány kénytelen volt visszavonni. Ugyancsak aggályosnak tarja az unió a két éves veszteséggel operáló jogszabályt is, ami szintén egyértelműen a nagy nemzetközi kereskedelmi láncokra lett kitalálva. Az más kérdés, hogy az sem kizárt, az első áldozat egy magyar cég lesz. (Lásd keretes írásunkat.) A vasárnapi boltzár is látványos kudarc volt, hiszen a forgalmat nem sikerült átterelni a kis boltokba.

A kormány folyamatosan a kis és közepes hazai vállalkozások támogatásával indokolta lépéseit. Csakhogy az elmúlt hat év tapasztalatai azt bizonyították, a kiskereskedelmet ért "hét csapás", ami inkább több volt, éppen azokat sújtotta leginkább, akiknek a védelmével érvelt a kormányzat. Tavaly minden korábbinál több, mintegy 3000 kisbolt zárt be, részben a vasárnapi boltzár miatt.

Van ahol teljesült az álom
Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi forgalom 80 százaléka becslések szerint a nagy láncokon keresztül zajlik. Ezek tagjai jelenleg: Aldi, Auchan, CBA, Coop, Lidl, Penny, Reál, Spar, illetve Tesco. Nemzeti tőkével működőnek tekinthető a CBA, a COOP és Reál. A Portfolió számításai szerint a teljes kiskereskedelem bő ötöde (28 százalék), az élelmiszer -, illetve élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem nagyjából fele (49 százalék), a nagy láncok forgalmának pedig a 62 százaléka bonyolódik a külföldi tulajdonú boltokban. Ezek alapján Orbán Viktor hátradőlhet, hiszen az az élelmiszer -, illetve élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben teljesült a kormány álma, megvan a nemzeti tőke túlsúlya.

A piaci folyamatokba való újabb belepiszkálás helyett a kormánynak is inkább a vasárnapi boltzár eltörlése utáni helyzetben a munkavégzés feltételeinek rendezésével, a vasárnapi pótlék kérdésével kellene foglalkoznia - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetésgének (VOSZ) főtitkára úgy vélte, a kereskedelem, a vendéglátás, a turizmus klasszikus verseny szakmák. Az állam korlátozó szerepének a jelenleginél jobban nem kellene érvényesülnie, sőt, már egy kicsit jelenleg is sok a központi beavatkozás. Éppen a verseny rostálhatja ki a rugalmatlan, a vevőkkel udvariatlan, pökhendi, vagy a csaló kereskedőket. A VOSZ főtitkára szerint a kereskedelmi ágazatot békén kellene hagyni. Az ágazat állandó bolygatásának a vesztesei rendre a magyar mikro- és kisvállalkozások.

A kereskedelemben összességében mintegy félmillióan dolgoznak. Miközben a miniszterelnök időnként látványosan nekiront a multiknak, nem vesz arról tudomást, hogy - igaz, az egyre égetőbb szakember hiány miatt is - a nagy nemzetközi láncok jelentős mértékben magasabb béreket adnak dolgozóiknak, mint a hazai láncok.

A protekcionista gazdaságpolitika, a kereskedelem erőszakos átalakítása nemcsak a választék szűkülésével, a kereskedelem technikai, technológiai színvonalának csökkenésével, de az árak növekedésével is jár.

A multik állandó nyomorgatása visszafoghatja a befektetési hajlandóságot, amire pedig nagy szükség lenne, mert magyar beruházói tőke alig van - figyelmeztetett Dávid Ferenc.

A korlátozás nem célravezető

Az a legtermészetesebb dolog, ha egy kormány arra törekszik, hogy erősítse a nemzeti tőkét, de nem mindegy, hogy ezt milyen eszközökkel akarja elérni - mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Eddig a kormány azt a megoldást választotta, hogy a nemzetközi áruházláncok előretörését igyekezett valamilyen módon korlátozni. Ilyen volt egyebek mellett az emlékezetes ágazati különadó, a pláza stop és egyéb intézkedések. A szakember szerint azonban önmagában a korlátozás nem vezet célra. Ugyanis ezek a nagy láncok rendkívül tőkeerősek, technológiailag is fölényben vannak és így versenyelőnyt is élveznek. Ami hiányzik, az a hazai kis és közepes vállalkozások feltőkésítése, a technológiai fejlesztések segítése és ennek egyelőre semmi nyomát nem látni - állapította meg az OKSZ főtitkára.

El lehet rendelni a plázastopot átmenetileg, de ha közben a kisvállalkozás nem tud fejleszteni, akkor semmi más nem történik, minthogy konzerválódik a lemaradása. Nyugat-Európa sok országában megoldották, hogy a kicsikre szabva, de hasonló korszerű technikával, technológiával dolgoznak a vállalkozások, mint a nagy láncok. Ez ma Magyarországon hiányzik - tette hozzá Vámos.

Ezt azonban nem a multik elleni "keresztes háborúval", korlátozásokkal érték el, hanem a kereskedelmet oly módon szabályozták, hogy a kicsiknek legyen lehetősége a versenyhátrányukat ledolgozni. Ebben akár ésszerű megkötések is lehetnek. Több nyugat-európai országban például korlátozták a pláza építést, de nem úgy, ahogy a magyar kormány, a teljes tiltással, hanem például úgy, hogy a belvárosokban nem épülhettek plázák. Így a belvárosi kis üzletek talpon maradtak.

A különadóhoz hasonló korlátozásokkal sincs értelme kísérletezni, ehelyett inkább a kis vállalkozásokat segítő támogatásokra, kedvezményekre kellene helyezni a hangsúlyt - jegyezte meg Vámos György. A 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban jelentős forrásokat lehetne a vállalkozások fejlesztésére fordítani. Nem a nagy láncokat kell mindenféle adóval megterhelni, mert a diszkriminatív lépéseket az unió nem nézi jó szemmel, hanem a kicsiknek kellene a mainál sokkal több adó- és járulék kedvezményt adni. Már jelenleg is léteznek bizonyos átalányadózási formák a kisvállalkozások számára. Emellett az infrastruktúra támogatása is lendíthetne a kicsik versenyképességén, akár egy parkoló létesítésével is. Az önkormányzatok is segíthetnek bevásárlóutcák kialakításával, amivel vonzóbbá tehetik a kis boltokat.

Aggódhatnak a multik?

Van tehát miért aggódniuk a nagykereskedelmi láncoknak, de egyelőre még az sem derült ki, hogy a miniszterelnök csak az élelmiszer kiskereskedelemre, vagy általában a kiskereskedelemre gondolt-e. Ha csak az előbbire, akkor a hazai beszállítókra is borús jövő vár, mert jelenleg a legtöbb élelmiszer-kereskedelmi láncban a magyar termékek aránya eléri a 70-80 százalékot. Ha egy esetleges újabb kormányzati korlátozás sorozat indul a multik ellen és azok akár csak a termékskála szűkítésével igyekeznek takarékoskodni, az könnyen a hazai termelőket érintheti a legérzékenyebben. Drasztikusabb megszorítások esetén pedig a foglalkoztatás sínyli meg a kormányzati akaratot, hiszen van olyan nagy áruházlánc, amelyik egy maga 20 ezer munkavállalót alkalmaz.

Magyar cég lehet az első áldozat
Cáfolja a Fidesz sikerpropagandáját a CBA egyik franchise partnere, amely a központi intézkedések miatt került nagy bajba - írja a nol.hu a Palóc Nagykereskedelmi Kft.-ről, amelyik tavaly 18 milliárdos forgalom mellett 2 milliárdos veszteséget könyvelhetett el. Ez jelentheti a vállalat csődjét is, hiszen egy törvénymódosítás értelmében 2017-től nem árulhat fogyasztási cikkeket olyan társaság, amely veszteséges volt egymást követő két évben, és a forgalma meghaladta a 15 milliárd forintot.
A dohányforgalmazás kiesése, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, az útdíj, a tranzakciós illeték, a reklámadó bevezetése és a vasárnapi zárva tartás egyaránt súlyosan negatívan érintette a CBA mostanra rendkívül nehéz helyzetbe került regionális központját - írta a lap a Palóc Nagykereskedelmi Kft. 2015-ös évre vonatkozó pénzügyi jelentésének kiegészítő melléklete alapján.
Az ebben foglalt állítások egyértelműen cáfolják a kiskereskedelmi piac virágzásáról szóló kormányzati közléseket. Csak a vasárnapi bezárás és a dohányforgalmazás átszervezése összességében 20 százalékos forgalomcsökkenést hozott ugyanis a CBA-s cégnek, amely tavaly valamivel több mint 18,4 milliárd forint nettó árbevételt ért el. Ez a mutató egy évvel korábban a 20 milliárdot, azt megelőzően pedig a 24 milliárdot is meghaladta. Az 1991-ben alapított Palóc korábban több boltját is kénytelen volt bezárni. Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatójaként a Palócker esetleges csődje 1300 alkalmazott munkahelyét sodorná veszélybe.
Ahogy lapunk is beszámolt róla, a helyzet pikantériáját az adja, hogy a Palócker lehet az első áldozata a kormány kötelező nyereségességi előírásának. Ha a Palócker pénzügyi mérlege 2016-ban is hasonlóan alakul, akkor lehúzhatja a rolót, miközben a kormány intézkedése elsősorban a multik ellen irányult volna. A 24.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint azonban a Palócker jó eséllyel akkor is bedőlne, ha nem létezne az abszurd nyereségességi szabály. Kérdés, hogy mit lép ebben a helyzetben a CBA.
A Népszava megkeresésére Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója azt a tájékoztatást adta, hogy a cég igazgatósága a kialakult helyzet pontos megismerése és annak kezelése érdekében, a franchise partnerünkkel soron kívül megkezdte az egyeztetést. A vezetőség rövid határidőn belül döntést hoz a Palóc Nagykereskedelmi Kft.-t érintő további intézkedésekről.



Szerző

Gyermekjóléti intézményekben tárt fel hiányosságokat az ÁSZ

Szociális és gyermekjóléti intézményekben tárt fel pénzügyi és vagyongazdálkodási szabálytalanságokat, valamint közpénzek felhasználásával kapcsolatos hiányosságokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

 Az ÁSZ csütörtökön közleményében azt írta, három központi költségvetési intézményt ellenőrzött - a tiszadobi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Központot, a Győr-Moson-Sopron megyei Táplánypusztán működő Dr. Piróth Endre Szociális Központot és a kehidakustányi Zala Megyei Szocioterápiás Intézményt -, és megállapította, hogy az intézményvezetők által kiépített és működtetett irányítási rendszer nem biztosította a közpénzek megfelelő felhasználását, továbbá - eltérő mértékben - a pénzügyi és vagyongazdálkodásban is szabálytalanságok, hiányosságok voltak 2011 és 2014 között. 

A számvevőszék megállapítása szerint a tiszadobi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Központban és a Zala Megyei Szocioterápiás Intézményben a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezért nem biztosította a a szabályszerű, átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást. Intézményi szintű kockázatelemzés nem készült, az előírt közzétételi kötelezettségüknek részben tettek eleget, illetve a kulcskontrollok működtetése és a belső ellenőrzés működése során is hiányosságokat tárt fel az ellenőrzés. 

A Dr. Piróth Endre Szociális Központban a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése összességében nem volt szabályszerű, a kontrollkörnyezet kialakításának hiányosságai alapvetően akadályozták a szabályszerű működést, az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodási folyamatairól kiadott vezetői nyilatkozatok pedig nem voltak helytállóak. 

A közleményben hozzátették, az ellenőrzött időszakban az irányító szervi és középirányítói hatáskörök többször változtak. Az irányító szervi feladatokat 2011-ig az érintett megyei önkormányzat közgyűlése, 2012-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, majd 2013-tól az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) gyakorolta mindhárom intézmény esetében. A középirányítói feladatok 2012-től az érintett megyei intézményfenntartó központhoz, majd 2013-tól a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF) kerültek. Az ÁSZ megállapította, hogy az irányítószervi feladatellátás - az Emmi feladatellátása kivételével - összességében egyik intézmény esetében sem felelt meg az előírásoknak. 

Az Állami Számvevőszék javaslatokat fogalmazott meg az emberi erőforrások miniszterének, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetőjének, valamint a Dr. Piróth Endre Szociális Központ és a Zala Megyei Szocioterápiás Intézmény vezetőjének, ezek alapján harminc napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Gyermekvédelmi Központ esetében az ÁSZ felhívta a jogutód intézmény vezetőjének a figyelmét az ellenőrzés által feltárt szabálytalanságokból eredő kockázatok kezelésére.

Szerző