Nem lesz albérlet átalányadó

A nemzetgazdasági tárca szerint az utóbbi napokban megint felmerült az új albérlet átalányadó lehetősége, de erre nincs szükség, mert a lakáskiadók adózási szabályai egyértelműek.

A szabályozás jelenleg az, hogy ha valaki szálláshelymegosztó portálon keresztül adja ki lakását, az adóköteles fizető-vendéglátásnak minősül, amelyhez adószám kiváltása, illetve a tevékenység végzéséhez a jegyző engedélye szükséges. A hosszabb távra lakást (albérletet) kiadók is a megszokott módon, jellemzően az szja keretein belül adózhatnak bevételük után.

Szerző
Témák
adó albérlet

Mutyizás szempontból ígéretes - Alapok rossz kezekben

Ráférne egy alaposabb vizsgálat az uniós forrásokból is támogatott kockázatitőke-alapokra, ugyanis megdöbbentő részleteket tárt fel ezek működéséréről a Figyelő. 

A gazdasági hetilap a 2009 legvégén indult Jeremie alapokat vizsgálta és a Bisnode céginformációs szolgáltató segítségével közel 250 cég adatainak feldolgozásával azt nézték meg, hogy az uniós kockázatitőke-pénzeknek mi lett a sorsa. (Az állami hivataloktól nem sikerült információkat szerezniük.) Megállapításuk szerint a héten a Forbes magazin által feldolgozott, Tombor-Gansperger (korábban Heim) érdekeltségű Morando Zrt. esete, ahol cégháló alakult a pénzek eltüntetésére, nem kirívó, sőt.

Az induló vállalkozásokat is támogató alapok összesen több mint 127 milliárd forint befektethető vagyonnal rendelkeznek, amiből 87 milliárd jött uniós, illetve magyar állami támogatásból. A hetilap elemzéséből azonban kiderült, hogy csak 4-5 alap fektet be profi módszerekkel, jó növekedési potenciállal bíró cégekbe, ezek közül megemlítik az Euroventures-t, a Portfolion-t és a DBH Investment-et. A többi húsz viszont vagy nem is végez érdemi munkát, vagy amit tesznek, azt is rosszul teszik, a lap elemzéséből kiderül, hogy többen mutyigyanúsan fektetnek be.

Az alapkezelők összesen 3 milliárd forint eredményt értek el 2010 és 2015 között, ennek a háromnegyedét viszont nem fektették be újra, hanem az alapkezelők tulajdonosai kivették azt osztalékként. Emellett 5 milliárd forintot kifizettek bérekre és járulékokra, vagyis kirívóan magas volt a működési költség címén elszámolt pénzek aránya. A Figyelő ebből arra a következtetésre jutott, hogy egyes alapkezelők tulajdonosai tetemes pénzeket tettek zsebre.

A cégadatokból az is kiderül, hogy a Jeremie-alapok átlagosan 400 millió forintot fektettek be vállalatonként, és ezeknek a pénzeknek a nagy részét azóta már el is költötték. Így 2015-re összesen 1453 munkahely volt a Jeremie-pénzekből megtámogatott cégekben, vagyis a Figyelő számításai szerint egyetlen munkahely 81 millió forint támogatásba kerül!

Feltűnő, hogy minden harmadik támogatott cégnek nem volt árbevétele még 2015-ben sem, és elgondolkodtató, hogy a teljes mezőny tavaly 7,8 milliárd forint veszteséget hozott létre. Összesen 35 cég volt a nyereséges a 249-ből.

A jövő mutyizás szempontból sajnos továbbra is ígéretes: hamarosan egy 50 milliárd forintos, és egy másik 100 milliárd forintos program is rendelkezésre fog állni. Az előbbit a kutatási hivatal (NKFIH) és az MFB indítaná, utóbbi pedig a mostani Jeremie program utóda lenne.

Szerző

Igaz egyelőre lassan, de nőnek az árak

Publikálás dátuma
2016.09.09. 07:21
Az olajárváltozástól is függ, hogy a következő hónapokban nő-e majd az infláció - Fotó: Tóth Gergő
A magyarországi gazdasági szereplők - a lakosságtól eltekintve -, másfél esztendeje abban bizakodnak, hogy végre növekedjen az infláció. Az esztendő nyolcadik hónapjában még 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak a fogyasztói árak, mint egy esztendeje - közölte a KSH. Az elemzők most arra szavaznak, hogy a jövő hónaptól hosszú időre búcsút inthetünk a negatív inflációnak.

A fogyasztói árak idén augusztusban átlagosan 0,1 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ezúttal a tartósan alacsony, bár tendenciájában emelkedő olajárak mellett az élelmiszerek összességéért is kevesebbet kell kifizetni, mint egy esztendeje. Tekintettel arra, hogy Magyarország intenzív külkereskedelmi forgalmat bonyolít le az Európai Unió többi országával, ezért az ott tapasztalható alacsonyabb árak is begyűrűztek hozzánk. A nemzetgazdasági tárca csütörtöki közleménye szerint "a friss adatok fényében az infláció 2016-ban kismértékben alacsonyabb lehet a kormány idei Konvergencia Programjának 0,4 százalékos előrejelzésénél."

Ezt a nézetet azonban az elemzők többsége nem osztja. A lapunk által megkérdezett Virovácz Péter szerint 2016-ban a pénzromlás üteme Magyarországon átlagosan 0,6 százalékos lesz. Az ING Bank vezető elemzője prognózisát azzal indokolta, hogy már most szeptemberben is elindulhat egy lassú áremelkedési hullám. A hónap első napjától ugyanis a dohánytermékeket a korábbinál magasabb jövedéki adó sújtja. Ennek hatását a kezdeti időszakban még nehéz felmérni, ugyanis a kereskedők - egyébként legálisan - nagyobb mennyiségű, olyan zárjegyet halmoztak fel, amelyek még a korábbi árat tartalmazták. Így amíg ez a készlet ki nem fogy, addig az olcsóbb árat alkalmazzák.

A másik, jövőbeli árnövelő tényező a kőolaj lesz. A "fekete arany" világpiaci ára is emelkedésnek indult, amíg tavaly az év végén mindössze 35-36 dollárt kértek átlagosan egy hordóért, addig tegnap már 46 dollár körül járt a kurzus. Az üzemanyagok hazai drágulásához emellett hozzájárul az az új - októbertől alkalmazandó - adó is, amelyet a világpaci ármozgások kiegyenlítésére vezet be a kormány. Az utolsó negyedévben ennek árnövelő hatása lesz. Virovácz Péter számításai szerint ez önmagában 0,6-0,7 százalékponttal növeli majd meg a fogyasztói árindexet. Így hamarosan 1 százalékra ugrik meg az infláció, és az esztendőt 1,8 százalékos értékkel zárhatjuk.

Érdekes, hogy a ruházati cikkeknél is az infláció jelentős mérséklődését figyelték meg - fűzte hozzá az ING Bank szakértője, különösen az üdülési szolgáltatásokra és bérleti díjakra volt érvényes ez a megállapítás. Vagyis idén olcsóbban lehetett nyaralni, mint 2015-ben. Az energiaárak is visszafogottan alakultak az idén, és éreztette hatását a sertéshús 22 százalékpontos áfacsökkentése is. Ugyanakkor az elmúlt év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben a szeszes italok, - és már eddig is - a dohányáruk drágultak, mégpedig átlagosan 2 százalékkal.

Amíg a versenyszféra abban érdekelt, hogy emelkedjenek a fogyasztói árak, addig a lakosság széles rétegei, a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások már érzékenyen reagálnak a legkisebb drágulásra is. A KSH adataiból kiderül, hogy a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások már érzik, hogy egy - egyébként aligha létező -, „átlagos” magyar, vagyis aki a fogyasztói kosárnak éppen megfelelően vásárol 0,1 százalékos drágulással szembesülhetett az év első nyolc hónapjában. Az alacsony jövedelmű háztartások azonban még ennél is magasabb 0,5 százalékos inflációt észlelhettek. (Tavaly ez a réteg 0,2 százalékos árcsökkenésnek örülhetett az év első nyolc hónapjában.) A közepes jövedelműek és a nagycsaládosok inflációja stagnált, a gazdagoké 0,1 százalékos áremelkedéssel szembesülhettek. A "vízválasztó" a húsfogyasztás, ahol nagy mértékű áfacsökkentés volt, és a szeszes italok és a dohányáruk vásárlása volt. Ugyanakkor a nyugdíjasokat a közlekedési díjváltozások nem, vagy csak részben érintik.

Szerző
Témák
infláció