Bajba kerülhet Netanjahu pártja

Publikálás dátuma
2016.09.08. 07:32
Benjamin Netanjahu - Fotó: Florian Gaertner/Getty Images
Hosszú évek óta először történt meg, hogy nem a Benjamin Netanjahu vezette Likud áll az izraeli pártok népszerűségi listájának élén. Ugyanakkor tovább csökken az izraeli államfő nemzetközi támogatottsága is.

Dries Van Agt korábbi holland kormányfő Netanjahu közelgő hollandiai látogatása kapcsán egy interjúban azt mondta, hogy az izraeli miniszterelnököt háborús bűnösként bíróság elé kellene állítani. A Hárec izraeli baloldali lap által idézett interjúban Van Agt arról beszélt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmánya, a Római Statútum szerint települések létrehozása és kiterjesztése valamely megszállt területen háborús bűnnek számít, így a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi telepbővítések is. A volt holland vezető politikus szerint Netanjahut nem kellene fogadni Hollandiában, hanem a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kell állítani.

Dries Van Agt, aki 1977-1982 között vezette Hollandiát és közismerten palesztinpárti, ennél furcsábbat is mondott. 2012-ben például azt állította, hogy a zsidóknak nem jelenlegi helyen, hanem Németországban kellett volna hazát létrehozni. A holland politikus jelenlegi nyilatkozatában nem vette figyelembe azt sem, hogy a 2002-ben alakult Nemzetközi Büntetőbíróság csak abban az esetben gyakorolhatja joghatóságát, ha az adott ország, amelynek polgáráról van szó, aláírta és ratifikálta a Római Statútumot. Izrael viszont azon államok közé tartozik, amely ezt nem tette meg (mint ahogy Kína, India, Oroszország, és az Egyesült Államok sem).

Netanjahu hazai pozíciói is megrendültek. Egy kedden közzétett felmérés szerint első alkalommal a magyar gyökerekkel is rendelkező Jair Lapid pártja, a Yes Atid vette át a vezetést a pártok körében. A Channel 2 News felmérése szerint, ha most rendeznének választásokat Izraelben, akkor a Yes Atid nyerne, és Netanjahu kormányzó Likudja pedig elveszítené mandátumainak egynegyedét. Lapid pártja 24 mandátumot szerezne a Knesszetben, a Likud 22-t. Harmadik helyen a radikális telepespárt, a Naftali Bennet vezette Habajit Hajehudi áll, 14 mandátumra számíthatna.

Rendkívül meggyengült a baloldali szövetség, a Cionista Tábor is, amely csupán 13 mandátumot szerezne. Ötödik az Avigdor Lieberman vezette ugyancsak szélsőséges, radikális világi párt, a Jiszrael Bejtenu, 10 potenciális mandátummal. A két vallási párt következik a sorrendben, az Egyesült Tóra Judaizmus 7, a Sasz 6 helyet szerezne a Knesszetben, a jobbközép Kulanu 6 és a radikális baloldali Merec ötöt.

Szerző

Merkel nyugalmat akar

Publikálás dátuma
2016.09.08. 07:31
Merkel szerint jobb a helyzet a menekültválság terén, mint egy éve FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Önkritikusan nyilatkozott a német parlamentben Angela Merkel kancellár. Három nappal a pártja, a kereszténydemokrata CDU szempontjából gyászosan végződött Mecklenburg-Elő-Pomerániában megrendezett választást követően a Bundestagban azt is hozzátette, semmi értelme a sárdobálásnak, s továbbra is higgadt hangnemre kell törekedni a parlamentben függetlenül az euroszkeptikus Alternatíva térnyerésétől.

A vasárnapi tartományi választást ugyan megnyerték a német szociáldemokraták, a bevándorlásellenes, euroszkeptikus Alternatíva azonban a második helyen végzett, 20,8 százalékkal, megelőzve ezzel a CDU-t, amely 19 százalékos eredményt ért el. Merkel Sigmar Gabriel alkancellár, az SPD elnökének megjegyzésére adott válaszként kijelentette, az Alternatíva előretérése nemcsak a kereszténydemokraták, hanem „mindannyiunk számára” kihívást jelentenek.

Gabriel a parlamentben tartott vitában egyértelműen a kancellárt tette felelőssé az AfD eredményéért. Sőt a testvérpárt, a keresztényszocialista CSU soraiból is ilyen véleményeket lehetett hallani. A kancellár ezzel kapcsolatban azt mondta, minden parlamenti pártnak vissza kellene fognia magát. A „nyelvi eldurvulás” folyamatába nem szabad bekapcsolódni, és nem szabad követni azokat, akik „lózungokra és látszólag egyszerű megoldásokra” építenek - mondta. „Ha azokkal kezdünk el foglalkozni, akiknek nem áll érdekében, hogy a megoldásra koncentráljuk, akkor mi magunk vesztjük szem elől a helyes irányt” – vélekedett Merkel. Szerinte most a legfontosabb feladat, hogy komolyan vegyék a választók gondjait.

A kancellár ismételten megvédte menekültpolitikáját. Megfogalmazása szerint a mai helyzet sokkal jobb, mint amilyen egy évvel korábban volt. „Azonban sok teendőnk van még” – tette hozzá. Kifejtette, a német szövetségi kormány további intézkedéseket tervez, amelyekkel növelnék a belbiztonságot. Szembement azokkal a véleményekkel, amelyek szerint a német társadalom nem tud megküzdeni a menekültválsággal.

Merkel szerint jobb a helyzet a menekültválság terén, mint egy éve FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP

Merkel szerint jobb a helyzet a menekültválság terén, mint egy éve FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP

Utalt arra, hogy országa sok változáson ment keresztül, s ezek a változások „nem jelentenek rosszat”. Kiemelte: „Németország Németország marad, mindazzal együtt, ami nekünk oly kedves és értékes”. Hozzátette, hazája erős marad, hiszen olyan alapelveken nyugszik, mint a szabadság, demokrácia, jogállamiság és szociális piacgazdaság.

A kancellár újra megvédte a Törökországgal megkötött menekültügyi megállapodást. Ez az egyezség – mint fogalmazott – mindkét fél érdekében áll. Említést tett arról, „azóta, hogy a megállapodást aláírtuk, szinte senki sem fulladt az Égei-tengerbe”. Úgy vélte, ez a megegyezés modellnek tekinthető, hiszen hasonlóak köttethetnek Egyiptommal, Tunéziával, vagy akár Líbiával.

Élesen bírálta a német kormányzatot Dietmar Bartsh, a Balpárt frakcióvezetője, aki szerint a kabinetnek „nincsenek víziói”.

Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője kiemelte, hogy pártja a következő Bundestag-választásig hátralévő egy évben is a sikeres kormányzati együttműködésre törekszik, ugyanakkor bírálta is a CDU/CSU-t. Mint mondta, a burkaviselésről folytatott és más hasonló, a figyelmet a fontos ügyekről elterelő viták csak erősítik a lakosság aggodalmait. „Persze, hogy mindannyian elutasítjuk a burja viselését, ennek azonban semmi köze a belbiztonság kérdéséhez” – emelte ki. A CDU/CSU-frakció vezetője, Volker Kauder kiemelte: "azt tanácsolom magunknak, a nagykoalíció pártjainak, hogy az utolsó évben bizonyítsuk be, jó kormánya van ennek az országnak".

Szerző

A kereskedelem fő gondja a munkaerőhiány

Publikálás dátuma
2016.09.08. 07:22
Illusztráció/Thinkstock
A kereskedelemben nem a jelenlegi szabályozás szigorítása a legsürgetőbb, hanem a munkaerőhiány enyhítése, az ehhez kapcsolódó járulékcsökkentés, valamint a különböző foglalkoztatási programok erősítése - közölte szerdán az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keddi ülésén elhangzott felvetésekre reagálva. Az OKSZ továbbra is úgy gondolja, hogy a kormány áprilisban helyesen döntött a vasárnapi boltbezárás előtti szabályozás változatlan visszaállításáról.

A VKF munkavállalói és munkaadói oldalának, azon belül pedig a szakszervezeteknek még mindig ellentétes a véleményük arról, hogy szükséges-e változtatni a vasárnapi nyitva tartás szabályozásán - állapította meg az OKSZ. A VKF-en a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt képviselte, hogy a felek próbáljanak megegyezni ebben a kérdésben, az OKSZ szerint azonban egyértelmű, hogy erre nincs esély.

A keddi VKF ülésen a a VOSZ, a Liga Szakszervezetek (Liga) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) fenntartotta közös ajánlását, mely szerint a vasárnapi munkavégzésért járó 50 százalékos bérpótlékot 100 százalékra, a legalább havi egy szabad vasárnapot kettőre emelnék a kiskereskedelemben. A másik két munkaadói szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a jelenlegi szabályozás fenntartását javasolták. A fideszes képviselők által korábban felvetett sávos pótlékrendszert viszont a kormánnyal szembeni oldalon senki sem támogatja, hiszen ez nagy mértékben megnövelné a vállalkozók adminisztrációs terheit.

A kereskedelmi szövetség szerint a jelenlegi szabályozás szigorítása olyan következményekkel járna, amelyet a vasárnap nyitva tartó boltok többsége - főleg a kisvállalkozások - pénzügyi okok miatt nem tudna vállalni.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a havi bruttó átlagkereset 2016 júniusára, egy év alatt 146 ezer forintról 159 ezer forintra emelkedett, így az átlagot tekintve, ha egy alkalmazott három vasárnap dolgozik, akkor bruttó 10 ezer forint vasárnapi pótlékra számíthat. A szigorító javaslat elfogadása esetén két kötelező szabad vasárnappal számolva, ez a vállalkozásoknak 7-10 ezer forint terhet jelentene alkalmazottanként, ráadásul új munkaerőt is fel kellene venni sok boltban.

Hozzátették: a vállalkozások üzleti terveik készítésekor és annak változtatásakor, a várható bevételből kiindulva bértömegben gondolkodnak. A vasárnapi munkavégzés szabályainak szigorítása esetén egyes bérelemek (cafeteria) korlátozására kényszerülne sok vállalkozás, a jövőben pedig kisebb mértékű béremeléssel kellene számolniuk.

Szerző