Csőd szélén a CBA-partner

Nagy gondban vannak a CBA-hálózathoz tartozó Nógrád megyei üzletek, ugyanis több boltban már az alapvető élelmiszerekhez sem jutnak hozzá a vásárlók az RTL Klub beszámolója szerint. 

A probléma háttérében az üzleteket üzemeltető Palóc Nagykereskedelmi Kft. pénzügyi gyengélkedése áll, amely cég a CBA franchise partnereként használhatja a kereskedelmi lánc nevét, miközben a boltokat önállóan irányítja. A Palócker veszteséges működése már régóta húzódó ügy, tavaly például a vállalat 18 milliárdos forgalom mellett 2 milliárdos veszteséget könyvelhetett el. A tét azonban nem kicsi, mivel Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatójaként a Palócker esetleges csődje 1300 alkalmazott munkahelyét sodorná veszélybe.

A helyzet pikantériáját az adja, hogy a Palócker lehet az első áldozata a kormány kötelező nyereségességi előírásának. A kiskereskedelmi törvény módosítása következtében ugyanis 2017. január 1-jétől nem árulhat fogyasztási cikkeket olyan társaság, amely úgy volt veszteséges egymást követő két évben, hogy a forgalma meghaladta a 15 milliárd forintot. Ha a Palócker pénzügyi mérlege 2016-ban is hasonlóan alakul, akkor lehúzhatja a rolót, miközben a kormány intézkedése elsősorban a multik ellen irányult volna.

A 24.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint azonban a Palócker jó eséllyel akkor is bedőlne, ha nem létezne az abszurd nyereségességi szabály. Kérdés, hogy mit lép ebben a helyzetben a CBA. A portál megkeresésére Fodor Attila, a bolthálózat kommunikációs igazgatója úgy fogalmazott, hogy a helyzet kezelésére a CBA vezetése soron kívüli tárgyalást indított a Palóc Nagykerrel, és a legrövidebb időn belül döntést hoznak az ügyben.

Szerző

A kereskedelem fő gondja a munkaerőhiány

Publikálás dátuma
2016.09.08. 07:22
Illusztráció/Thinkstock
A kereskedelemben nem a jelenlegi szabályozás szigorítása a legsürgetőbb, hanem a munkaerőhiány enyhítése, az ehhez kapcsolódó járulékcsökkentés, valamint a különböző foglalkoztatási programok erősítése - közölte szerdán az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keddi ülésén elhangzott felvetésekre reagálva. Az OKSZ továbbra is úgy gondolja, hogy a kormány áprilisban helyesen döntött a vasárnapi boltbezárás előtti szabályozás változatlan visszaállításáról.

A VKF munkavállalói és munkaadói oldalának, azon belül pedig a szakszervezeteknek még mindig ellentétes a véleményük arról, hogy szükséges-e változtatni a vasárnapi nyitva tartás szabályozásán - állapította meg az OKSZ. A VKF-en a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt képviselte, hogy a felek próbáljanak megegyezni ebben a kérdésben, az OKSZ szerint azonban egyértelmű, hogy erre nincs esély.

A keddi VKF ülésen a a VOSZ, a Liga Szakszervezetek (Liga) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) fenntartotta közös ajánlását, mely szerint a vasárnapi munkavégzésért járó 50 százalékos bérpótlékot 100 százalékra, a legalább havi egy szabad vasárnapot kettőre emelnék a kiskereskedelemben. A másik két munkaadói szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a jelenlegi szabályozás fenntartását javasolták. A fideszes képviselők által korábban felvetett sávos pótlékrendszert viszont a kormánnyal szembeni oldalon senki sem támogatja, hiszen ez nagy mértékben megnövelné a vállalkozók adminisztrációs terheit.

A kereskedelmi szövetség szerint a jelenlegi szabályozás szigorítása olyan következményekkel járna, amelyet a vasárnap nyitva tartó boltok többsége - főleg a kisvállalkozások - pénzügyi okok miatt nem tudna vállalni.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a havi bruttó átlagkereset 2016 júniusára, egy év alatt 146 ezer forintról 159 ezer forintra emelkedett, így az átlagot tekintve, ha egy alkalmazott három vasárnap dolgozik, akkor bruttó 10 ezer forint vasárnapi pótlékra számíthat. A szigorító javaslat elfogadása esetén két kötelező szabad vasárnappal számolva, ez a vállalkozásoknak 7-10 ezer forint terhet jelentene alkalmazottanként, ráadásul új munkaerőt is fel kellene venni sok boltban.

Hozzátették: a vállalkozások üzleti terveik készítésekor és annak változtatásakor, a várható bevételből kiindulva bértömegben gondolkodnak. A vasárnapi munkavégzés szabályainak szigorítása esetén egyes bérelemek (cafeteria) korlátozására kényszerülne sok vállalkozás, a jövőben pedig kisebb mértékű béremeléssel kellene számolniuk.

Szerző

Az Unión kívül nincs élet

Publikálás dátuma
2016.09.08. 07:20
Schmuck Erzsébet, Csepreghy Nándor, Bodnár Zoltán, Mesterházy Attila, valamint Z. Kárpát Dániel vitázott - Fotó: Tóth Gergő
Magyarországnak nem kell kilépnie az Európai Unióból - ez a legfontosabb tanulsága annak az ötpárti, tegnapi kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet a Liberálisok szerveztek. A pártpolitikusok szerint a tagság az ország érdekeit szolgálja, még ha mindenki máshova helyezte is a hangsúlyt.

Van-e jövője az Európai Unión kívül a magyar gazdaságnak? Ennek a kérdésnek a megvitatására ültek egy asztalhoz - Fodor Gábornak, a Liberálisok elnökének felkérésére - az MSZP, az LMP, a Liberálisok és a Jobbik gazdaságpolitikusai, valamint a Fidesz balatonfüredi frakcióülése miatt - távollétükben - Csepreghy Nándor miniszterhelyettes. A kérdés időszerűségét mi sem igazolta jobban, mint a Nagy-Britanniában tartott népszavazás, amelynek révén a szigetország távozik az Európai Unióból.

Ebben a helyzetben mindenki kíváncsi volt a Jobbik álláspontjára, ugyanis a radikális jobboldali pártot, mint euroszkeptikust tartottuk számon. Z. Kárpát Dániel, a párt parlamenti képviselője úgy fogalmazott, hogy rövid távon nem reális Magyarország kilépése, ennek gazdasági kárait senki nem kívánná a magyaroknak. Ugyanakkor úgy vélte, hogy célszerű lenne népszavazást tartani arról, hogy a tagságunk óta eltelt bő évtizedet hogyan ítéli meg a lakosság. Szerinte Európai Unió "összeszerelő üzeme" lettünk. Ezt a nézetet cáfolta Bodnár Zoltán, aki úgy vélte, hogy egy a korszerűtlen iparát az 1990-es évek legelején elvesztő országnak elsősorban az uniós országokból, de máshonnan is származó tőke révén sikerült nagyrészt korszerűsíteni gazdaságát. A zöldmezős beruházások, pedig a gazdaság - beleértve az exportot is - húzóerejévé váltak. Az más kérdés, hogy az uniós transzfer, elsősorban a támogatások nem úgy hasznosultak, ahogy az kívánatos lett volna. Mindamellett a liberális gazdaságpolitikus egyértelműen kijelentette: az Európai Unió nélkül egy összeroppant ország lennénk.

Azt érdemes mérlegelni, hogy mit is hozott a csatlakozásunk - kapcsolódott be az eszmecserébe Schmuck Erzsébet. Az LMP országgyűlési képviselője emlékeztetett a négy, uniós szabadságelvre. Az első a tőke szabad áramlása, amely megvalósult, de álláspontja szerint az off-shore cégek virágzásának és a korrupció kiterjedésének ez is táptalajt adott. Az áruk szabad mozgásával, a vámhatárok lebontásával sincs gond, de ez az áfacsalások elterjedéséhez is lehetőséget nyújtott. A szolgáltatások szabad áramlására is lényegében ugyanez érvényes, a munkaerő szabad áramlását is lényegében eredményesnek ítélte meg az ellenzéki politikus. Ugyanakkor az LMP képviselője, aki az európai uniós tagságunkat megkérdőjelezhetetlennek tartotta, megjegyezte: az időközben felmerült gondok miatt újra kellene gondolni az uniós együttműködés alapjait. Ennek kapcsán utalt arra, hogy miképpen használják fel nálunk az uniós támogatásokat. Összességében nem megfelelően - mondta, hiszen egy részüket bebetonozták, vagyis a nyertes személye nem kétséges. Emellett tetemes pénzeket el is lopnak az uniós pénzekből, és hírhedtek azok a projektek, amelyek nem szolgálják az előre kitűzött célokat. Ehhez kapcsolódva Bodnár Zoltán is támogatta bizonyos szabályok módosítását, de míg a liberálisok egyes merev szabályok feloldását látnák szívesen, addig az LMP a multinacionálisok tevékenységének szigorúbb ellenőrzését látná szívesen, és ehhez csatlakozott a Jobbik képviselője is, aki a cégek által nálunk megtermelt profit hazautalásának formáit kifogásolta.

Mesterházy Attila, aki az őszi ülésszaktól az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke lesz - a többi között - azt kifogásolta, hogy Orbán Viktor kormányfő, amikor gyenge, de gazdag Európáról beszél lényegében azt sugallja, hogy egy sor kérdésben nemzeti hatáskörben kellene dönteni. Teszi ezt annak ellenére - és erre Bodnár Zoltán is hivatkozott -, hogy az Unió számos kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarország ellen, és bírósági elmarasztalásokat is kaptunk.

Csepreghy Nándor arra hivatkozott a kormány mindig elszámol azzal, hogy mire költjük az uniós támogatásokkal, és hozzátette: ebből a multiknak nem jut.

Szerző