Az MNB-alapítványok következő ingatlanbiznisze

Publikálás dátuma
2016.09.06. 07:21
Az ingatlanszakma politikai célzatúnak minősíti az alapítványok Váci úti bevásárlását is, és inkább nem mond véleményt FOTÓ: VAJ
Folyamatosan bővül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által létrehozott Pallas Athéné alapítványok ingatlanvagyona. Most a Váci úti irodafolyosón vásároltak meg egy nagy értékű területet. Egyvalamiben közösek ezek az épületek: általában a piaci ár felett történik a vétel, s ami még ennél is fontosabb, az ingatlanhasznosítás nem tartozik a jegybank - törvényben rögzített - alapfeladatai közé.

A Brexit miatt menekülő cégeknek akarnak helyet teremteni az MNB által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok - legalábbis ezt állította tegnapi sajtótájékoztatóján az alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vezérigazgatója, Fekete Zoltán. Az egyre bővülő ingatlanportfólió legújabb a darabja a Budapest legértékesebb irodafolyosóján található XIII., Váci út 160-168. szám alatti három telekből álló terület, amelyet 55,2 millió euróért, átszámítva 17,1 milliárd forintért vettek meg - mondta a vezérigazgató.

Az Optima vezetője érthető módon a portfóliójuk gyarapodásának előnyös oldalát emelte ki, amikor hangsúlyozta, hogy az alapítványok tulajdonába olyan ingatlanok kerülnek, amelyek elhelyezkedésük miatt hosszú távon kiváló befektetési lehetőséget nyújtanak. A mintegy 7 és fél hektáros telken több mint 200 ezer négyzetméteren iroda, kereskedelmi terület, valamint lakások építhetők. Kiemelte: a fejlesztési projektnek köszönhetően Budapest is vonzó pénzügyi központtá válhat.

Az Optima Befektetési Zrt. célja egyértelmű, az, hogy Matolcsy György MNB-elnök azon téves teóriáját szolgálják, miszerint a jegybank átmenetileg szabad pénzeszközeinek egy része akkor hasznosul a legjobban, ha nagy értékű ingatlanokba fektetik - mondták a pénzpiaci szakértők.

A most megvásárolt telekegyüttes rendkívül értékes, metróvonal és egy országos főútvonal bevezető szakasza mentén fekszik, közel a Dunához, és érdemes megemlíteni, hogy alig néhány száz méter választja el a jövő évi, budapesti úszó világbajnokság Dagály utcai komplexumától.

Csak az utóbbi félévben több jelentős ingatlannal gyarapodtak a jegybanki alapítványok, elég csak az egykori, üresen álló Magyar Posta palotát megemlíteni, amely Buda Palota néven újul meg, vagy az onnan nem messze lévő két Millenáris irodaházat. Ezek megvásárlása mellett az alapítványok tulajdonosai lettek a WPR ingatlanhasznosító cégnek is. A Debreceni Innovációs Tudásparkban működő háromszintes irodakomplexumuk jelenlegi bérlője az IT Service Hungary (ITSH) Kft., Magyarország legnagyobb infokommunikációs munkaadója.

A véget nem érő ingatlanvásárlásokat a Gazdasági Versenyhivatal nem kifogásolta. Az idén júniusban hozott döntésükben arra hivatkoztak, hogy ezek nem érintik a teljes bériroda öt százalékát sem, az alapítványok ebből származó bevétele 2015-ben a 15 milliárd forintot sem érte el. Az ingatlanpiaci szakértők - bár politikai természetű vételeket nem kommentálnak -, úgy vélik, hogy nehéz ma még átlátni az újraéledt irodapiac helyzetét, az azonban tény, hogy a jegybank egyik évről a másikra a legjelentősebb szereplők közé küzdötte fel magát. Azt, hogy az általuk alkalmazott árképzés mennyiben piacbefolyásoló tényező, csak később lehet megítélni. Fekete Zoltán minden esetre tagadta, hogy árképzésük veszélyt jelentene az ingatlanpiacra.

Az alapítványi vagyonból a mostani vételt még nem számítva 25,2 milliárd forintnyi került át ingatlanbefektetésekbe, míg az alapítványok állampapír-állománya mintegy 175 milliárd forintra csökkent, a korábbi 197 milliárd forintról. A gond csak az, hogy az ingatlanhasznosítás az MNB alapfeladataitól idegen.

Érdekes összefonódás van az MNB és a nyári olimpiai játékok pályázatának útját egyengető Budapest 2024 Zrt. között, amelyik a jegybank által 2014-ben megvásárolt Bajcsy Zsilinszky úti Eiffel Palace-ban bérel egy 128 négyzetméteres irodát 17,2 millió forintért. Ugyanitt bérlő a pwc pénzügyi tanácsadó cég, melynek korábbi vezetője az a Bienert Gusztáv, aki most a Monetáris Tanács tagja. A pwc készítette a 2024-es olimpia megvalósíthatósági tanulmányait 240 és 420 millió forintért.

Szerző

Orbán újabb menekültáradatot vizionál

Publikálás dátuma
2016.09.06. 07:01
A két kormányfő a szerb fővárosban FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS
Nehéz ősszel riogatott tegnap a miniszterelnök Belgrádban. Orbán Viktor együttműködést ajánlott szerb kollégájának a menekültek feltartóztatásában. A kormányfő megismételte, azért kell népszavazást tartani, mert arra számít, hogy Magyarország és Brüsszel között egyre súlyosabb konfliktusok lesznek migrációügyben. Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója a köztévében arra figyelmeztetett, a referendum eredménye semmire nem kötelezi az Uniót.

"Fel kell készülnünk egy nehéz őszre is" - fogalmazott a magyar miniszterelnök tegnap Belgrádban, miután szerb kollégájával, Aleksandar Vucical tárgyalt. Orbán Viktor azzal riogatott, hogy nemsokára a tavalyihoz hasonló kihívásokkal kell majd szembenézni a balkáni migrációs útvonalon, a Törökország és az EU közötti megállapodás ugyanis törékeny, ezért indulhatnak meg a menekültek tömegesen a schengeni határok felé. A közös sajtótájékoztatón figyelmeztetett, "ne legyünk balekok", ne zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy ami tavaly bekövetkezett, az idén is bekövetkezhet. Magyarország semmilyen törvénytelenséget nem fogad el, ideértve az illegális belépést is az ország területére, ezt "minden eszközzel meg fogjuk akadályozni" - tette világossá Orbán, aki együttműködést ajánlott szerb kollégájának.

Nem vitázna a Fidesz?
Pártvita rendezésére kérte az ATV-t Szigetvári Viktor. Az Együtt elnöke szeretné, ha a parlamenti képviselettel rendelkező pártok a kvótareferendum előtt a csatorna segítségével tájékoztatnák a választókat, mit gondolnak az október 2-i népszavazásról, illetve Európáról. Miután a köztelevízió válaszra sem méltatta Szigetvárit, az ATV viszont a 2014-es európai parlamenti választások előtt kiegyensúlyozott, érdekes vitát rendezett, az Együtt elnöke ehhez a televízióhoz fordult. A demokratikus ellenzéki pártok elfogadnák a meghívást, a Fidesz viszont még nem reagált a kezdeményezésre. Németh S. Szilárd, a csatorna hírigazgatója a következő napokban válaszol Szigetvárinak.

Szerbiában már több mint ötezer migráns tartózkodik, ezért fel kell készülni az esetleges menekülthullámra, amin már közös munkacsoportok dolgoznak. Budapest segítséget nyújt a macedón határ védelmében, és ezt a bolgár határra is kiterjesztik majd. Erről már Aleksandar Vucic beszélt. Közölte, Szerbia szolidaritásra törekedett a migránsokkal, de az illegális bevándorlókat a nyugat-balkáni ország sem tudja befogadni. Óriási költség a migránsok elhelyezése és élelmezése, amiben ugyan segít az EU, de erre Szerbiának is jelentős összeget kell fordítania.

A szerb kormányfő arra panaszkodott, hogy amíg a válság kezdetén csak családok érkeztek a háború sújtotta térségekből, most már elsősorban gazdasági bevándorlók jönnek Afganisztánból.

Orbán tegnap Belgrádban is világossá tette, azért kell népszavazást tartani, mert arra számít, hogy Magyarország és Brüsszel között egyre súlyosabb konfliktusok lesznek migrációügyben. "Minél inkább támogatnak bennünket a népszavazáson, annál nagyobb az esélye annak, hogy utána Brüsszellel sikerrel fogjuk megvívni ezt" - fogalmazott. Ezzel szemben Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója még a közös tájékoztató előtt az M1 aktuális csatorna műsorában Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének szavaira emlékeztetve megismételte, bármi lesz a kvótareferendum eredménye, az semmire nem kötelezi az Uniót.

Jeneyt azért kérdezték, mert a jogvédő szervezet tájékoztató kampányt indított a népszavazással kapcsolatban. Hétről hétre megjelenő blogbejegyzéseikben segítenek megérteni a menedékkérő és a menekült fogalmát. Az igazgató szerint a déli határon emelt kerítéssel önmagában jogilag nincs baj, azzal már viszont igen, hogy a kerítés mentén sehol sem lehet menedékkérelmet beadni. A tranzitzónákban csak arról döntenek, hogy valaki egyáltalán jogosult-e ilyesmire. Ám mert a kormány rendeletében Szerbiát biztonságos harmadik országként jelölte meg, aki a déli határon érkezik, nem adhat be menedékkérelmet, amivel Magyarország nemzetközi törvényt sért.

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Orbán Viktor miniszterelnök két nagy politikai hasznot remél az október 2-i kvótareferendumtól. Egyrészt tovább akarja fokozni az európai együttműködéssel kapcsolatos kételyeket, másrészt a népszavazást - annak sikere esetén - saját politikájának az igazolására fogja felhasználni, mondta Gyurcsány Ferenc hétfőn Budapesten a párt bojkottfelhívásáról. Hozzátette: azoknak, akiknek elegük van mindabból, ami az utóbbi hat évben történt, nem szabad megengedniük, hogy a miniszterelnök önmaga igazolását lássa egy esetleges politikai sikerben.

Bosszantja a kormánykampány a makói plébánost
Makó plébánosa nehéz szívvel figyeli a magyar közélet népszavazásba torkolló kommunikációját. Szomorúsággal és bosszúsággal tölti el, hogy a kormánykampány és a "királyi média" hírei mennyire egyoldalúan kommunikálják a népvándorlás rendkívül összetett problematikáját - írta a Szemlélek blognak küldött levelében. Pálfai Zoltán megelégelte, hogy a magyar egyház felelős vezetői - tisztelet a kivételnek - "írásban, hivatalos nyilatkozatban mind a mai napig nem reagáltak a krízisre. Püspöki Karunk - egyelőre - hallgat." Ezért Pálfai összeszedett néhány tanítást, ami "nem a félelem és az egyoldalú tájékoztatás jegyében közelíti meg a kérdést". Az összeállításhoz az egyház vezetőitől várja a kiegészítéseket. Csak annak az embernek, országnak van jövője, amely képes az együttérzésre - figyelmeztetett. A szerzetesrendek tavalyi nyilatkozatát idézve fejezte be a levelet. Ebben az olvasható, a szerzetesek szeretnének hozzájárulni, hogy a magyar egyházban és "hazánkban ne a gyűlöletnek, félelemnek, hanem a szeretetnek, ne az elzárkózásnak, hanem az együttérzésnek, ne a másiktól való elfordulásnak, hanem a másik arca szemlélésének és az ő elfogadásának tudjunk elsőbbséget adni".



Szerző

Orbán újabb menekültáradatot vizionál

Publikálás dátuma
2016.09.06. 07:01
A két kormányfő a szerb fővárosban FOTÓ: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS
Nehéz ősszel riogatott tegnap a miniszterelnök Belgrádban. Orbán Viktor együttműködést ajánlott szerb kollégájának a menekültek feltartóztatásában. A kormányfő megismételte, azért kell népszavazást tartani, mert arra számít, hogy Magyarország és Brüsszel között egyre súlyosabb konfliktusok lesznek migrációügyben. Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója a köztévében arra figyelmeztetett, a referendum eredménye semmire nem kötelezi az Uniót.

"Fel kell készülnünk egy nehéz őszre is" - fogalmazott a magyar miniszterelnök tegnap Belgrádban, miután szerb kollégájával, Aleksandar Vucical tárgyalt. Orbán Viktor azzal riogatott, hogy nemsokára a tavalyihoz hasonló kihívásokkal kell majd szembenézni a balkáni migrációs útvonalon, a Törökország és az EU közötti megállapodás ugyanis törékeny, ezért indulhatnak meg a menekültek tömegesen a schengeni határok felé. A közös sajtótájékoztatón figyelmeztetett, "ne legyünk balekok", ne zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy ami tavaly bekövetkezett, az idén is bekövetkezhet. Magyarország semmilyen törvénytelenséget nem fogad el, ideértve az illegális belépést is az ország területére, ezt "minden eszközzel meg fogjuk akadályozni" - tette világossá Orbán, aki együttműködést ajánlott szerb kollégájának.

Nem vitázna a Fidesz?
Pártvita rendezésére kérte az ATV-t Szigetvári Viktor. Az Együtt elnöke szeretné, ha a parlamenti képviselettel rendelkező pártok a kvótareferendum előtt a csatorna segítségével tájékoztatnák a választókat, mit gondolnak az október 2-i népszavazásról, illetve Európáról. Miután a köztelevízió válaszra sem méltatta Szigetvárit, az ATV viszont a 2014-es európai parlamenti választások előtt kiegyensúlyozott, érdekes vitát rendezett, az Együtt elnöke ehhez a televízióhoz fordult. A demokratikus ellenzéki pártok elfogadnák a meghívást, a Fidesz viszont még nem reagált a kezdeményezésre. Németh S. Szilárd, a csatorna hírigazgatója a következő napokban válaszol Szigetvárinak.

Szerbiában már több mint ötezer migráns tartózkodik, ezért fel kell készülni az esetleges menekülthullámra, amin már közös munkacsoportok dolgoznak. Budapest segítséget nyújt a macedón határ védelmében, és ezt a bolgár határra is kiterjesztik majd. Erről már Aleksandar Vucic beszélt. Közölte, Szerbia szolidaritásra törekedett a migránsokkal, de az illegális bevándorlókat a nyugat-balkáni ország sem tudja befogadni. Óriási költség a migránsok elhelyezése és élelmezése, amiben ugyan segít az EU, de erre Szerbiának is jelentős összeget kell fordítania.

A szerb kormányfő arra panaszkodott, hogy amíg a válság kezdetén csak családok érkeztek a háború sújtotta térségekből, most már elsősorban gazdasági bevándorlók jönnek Afganisztánból.

Orbán tegnap Belgrádban is világossá tette, azért kell népszavazást tartani, mert arra számít, hogy Magyarország és Brüsszel között egyre súlyosabb konfliktusok lesznek migrációügyben. "Minél inkább támogatnak bennünket a népszavazáson, annál nagyobb az esélye annak, hogy utána Brüsszellel sikerrel fogjuk megvívni ezt" - fogalmazott. Ezzel szemben Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója még a közös tájékoztató előtt az M1 aktuális csatorna műsorában Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének szavaira emlékeztetve megismételte, bármi lesz a kvótareferendum eredménye, az semmire nem kötelezi az Uniót.

Jeneyt azért kérdezték, mert a jogvédő szervezet tájékoztató kampányt indított a népszavazással kapcsolatban. Hétről hétre megjelenő blogbejegyzéseikben segítenek megérteni a menedékkérő és a menekült fogalmát. Az igazgató szerint a déli határon emelt kerítéssel önmagában jogilag nincs baj, azzal már viszont igen, hogy a kerítés mentén sehol sem lehet menedékkérelmet beadni. A tranzitzónákban csak arról döntenek, hogy valaki egyáltalán jogosult-e ilyesmire. Ám mert a kormány rendeletében Szerbiát biztonságos harmadik országként jelölte meg, aki a déli határon érkezik, nem adhat be menedékkérelmet, amivel Magyarország nemzetközi törvényt sért.

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Orbán Viktor miniszterelnök két nagy politikai hasznot remél az október 2-i kvótareferendumtól. Egyrészt tovább akarja fokozni az európai együttműködéssel kapcsolatos kételyeket, másrészt a népszavazást - annak sikere esetén - saját politikájának az igazolására fogja felhasználni, mondta Gyurcsány Ferenc hétfőn Budapesten a párt bojkottfelhívásáról. Hozzátette: azoknak, akiknek elegük van mindabból, ami az utóbbi hat évben történt, nem szabad megengedniük, hogy a miniszterelnök önmaga igazolását lássa egy esetleges politikai sikerben.

Bosszantja a kormánykampány a makói plébánost
Makó plébánosa nehéz szívvel figyeli a magyar közélet népszavazásba torkolló kommunikációját. Szomorúsággal és bosszúsággal tölti el, hogy a kormánykampány és a "királyi média" hírei mennyire egyoldalúan kommunikálják a népvándorlás rendkívül összetett problematikáját - írta a Szemlélek blognak küldött levelében. Pálfai Zoltán megelégelte, hogy a magyar egyház felelős vezetői - tisztelet a kivételnek - "írásban, hivatalos nyilatkozatban mind a mai napig nem reagáltak a krízisre. Püspöki Karunk - egyelőre - hallgat." Ezért Pálfai összeszedett néhány tanítást, ami "nem a félelem és az egyoldalú tájékoztatás jegyében közelíti meg a kérdést". Az összeállításhoz az egyház vezetőitől várja a kiegészítéseket. Csak annak az embernek, országnak van jövője, amely képes az együttérzésre - figyelmeztetett. A szerzetesrendek tavalyi nyilatkozatát idézve fejezte be a levelet. Ebben az olvasható, a szerzetesek szeretnének hozzájárulni, hogy a magyar egyházban és "hazánkban ne a gyűlöletnek, félelemnek, hanem a szeretetnek, ne az elzárkózásnak, hanem az együttérzésnek, ne a másiktól való elfordulásnak, hanem a másik arca szemlélésének és az ő elfogadásának tudjunk elsőbbséget adni".



Szerző