A NAV is látja majd, mit veszünk az automatából

Publikálás dátuma
2016.09.05. 07:22
FOTÓ: Thinkstock
Az ital- és ételautomaták piacát is megtisztítaná a kormány az illegális szereplőktől, ennek technikai részletszabályai jelentek meg a Magyar Közlöny legutóbbi számában.

Az automaták piacán 2017-től kezdődő online korszak nemcsak a költségvetés, hanem minden tisztességes piaci szereplő érdeke - magyarázta az intézkedést közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ezt a lépést megelőzte, hogy a gépeket már korábban regisztráltatniuk kellett az üzemeltetőknek, ami alaposan megrostálta a szektor szereplői: csaknem ötezer olyan automatát szereltek le, amely feltételezhetően a közterhek megfizetése nélkül üzemelt. A megmaradt 30 ezerhez képest ez magas aránynak számít.

Az új rendelet értelmében a gépek értékesítési adatai online jutnak majd el a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). A minisztérium szerint ennek köszönhetően kiküszöbölhetőek a bevételek eltitkolására irányuló trükkök, technikai megoldások, ugyanis rengeteg panasz érkezett a gépeket feketén üzemeltetők magas arányáról - tették hozzá.

Az automaták felügyeletét egy hatóságilag vizsgált és engedélyezett műszaki berendezés, az automata felügyeleti egység látja el, amelyet a berendezések vezérlőpaneljéhez csatlakoztatnak és attól nem lehet elválasztani. A rendeletnek köszönhetően a NAV-nak pontos adatai lesznek a gépek forgalmáról. Az információkat összevetheti az adózótól érkező bevallási adatokkal, ami segíti az esetlegesen eltitkolt bevételek feltárását és a gazdaság fehérítését.

A pénztárgépekhez hasonlóan itt is kérdéses, mely cégek tudnak majd beékelődni az automatákat üzemeltetők és a NAV közé. Ugyanis az adóhatóság itt is a felügyeleti szolgáltatón keresztül kapja meg az automaták értékesítési adatait. A felügyeleti szolgáltatót a fővárosi kormányhivatal metrológiai hatósága veszi nyilvántartásba, ám hogy kik lesznek ezek, még nem tudni. További kérdés, hogy milyen mértékben támogatja a költségvetés a felügyeleti egységek bekötését. Az automatákat üzemeltetők korábban tárgyaltak a gazdasági tárcával, mert a gépenként becsült 100-250 ezer forintos bekötési költséget kigazdálkodhatatlannak tartották a havi 100 ezer forintos átlagos gépenkénti bevételhez képest. Ígéretet kaptak arra, hogy az állam a költségek háromnegyedét állja, de amíg a szeptember végére várható végleges megállapodást nem írják alá, addig fenntartják véleményüket, mely szerint támogatás nélkül a mintegy 30 ezer automata felét a bezárás fenyegeti.

Nem minden automatát lát majd a NAV, azokat a berendezéseket, amelyekről a felügyeleti szolgáltató úgy nyilatkozik, hogy fizikailag nem láthatóak el automata felügyeleti egységgel, kimaradhatnak az online vizsgálatból - olvasható a közleményben.

Szerző

Alapszámla, te drága!

Publikálás dátuma
2016.09.04. 23:00
Magyarországon minden ötödik felnőtt bankszámla nélkül intézi pénzügyeit FOTÓ: NÉPSZAVA
Aligha felelne meg a valóságnak, hogy nagy várakozás előzte volna meg az alapszámla bevezetését, annak ellenére, egy évtizede van napirenden. Október közepétől minden pénzintézetnek kötelező lesz ilyen alapszolgáltatásokra alkalmas számlát kínálnia. A konstrukció a jövő évtől kiegészülhet a szociális helyzetet is figyelembe vevő számlával.

Bő egy hónap múlva mindenki nyithat úgynevezett alapszámlát a hazai pézintézeteknél és ennek havi díja legfeljebb 1575 forint lehet. Ha valaki végigböngészi az egyes bankok számlevezetési díjait, akkor ez az összeg rendkívül magasnak látszik. A hazai pénzintézetek ajánlataiban ennél kedvezőbb díjakkal találkozhatunk - mondta lapunk érdeklődésére Czelleng Ádám. A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy az az eredeti szándék, hogy azokat az embereket is a bankokhoz kössék, akik eddig nem vették igénybe a pénzintézetek szolgáltatásait, az új konstrukció aligha teljesíti. Míg az Európai Unióban hozzávetőleg minden tizedik, addig Magyarországon minden ötödik ember nem rendelkezik bankszámlával. A hozzánk hasonló országokat hívják "alulbankoltnak." A távolmaradás okaként a szakember azt jelölte meg, hogy még mindig sokan tartózkodnak a banki szolgáltatások igénybevételétől. Idetartozik azok jó része is, akik feketén dolgoznak, és zsebbe kapják a fizetésüket. De sokan egyszerűen nem bíznak a pénzintézetekben, a korszerűbb banki szolgáltatásokban, mint amilyen a kártyahasználat vagy az online bankolás. Azokról sem szabad megfeledkezni ugyanakkor, akiktől távol esnek a bankfiókok, illetve azok, akik hónapról hónapra élnek, és az otthon tartott pénzüket a következő fizetésig fel is élik - mondta a kutatásvezető.

Csaknem egy évtizede, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként adott megbízást Várhegyi Évának, a Pénzügykutató Zrt. tanácsadójának, hogy egy bizottság élén tegyenek javaslatot a társadalom pénzügyi kultúrájának fejlesztésére, és a költséges készpénzhasználat visszaszorítására. A szakemberek meg is tették a javaslatukat, amelyet mind az egyes bankok, mind a Magyar Bankszövetség is támogatott. A most megjelent rendeletig azonban nem történt semmi. A gyorsabb előrelépést lassította a 2010 óta tartó Fidesz-kormányzás bankellenes hangulata is.

Néhány bank ajánlatai között most is megtalálható az "alapszámla", ám ezek eltérnek a szeptember 18-ától hatályos rendeletben leírtaktól, amely már az összes lakossági számlát vezető hitelintézetet kötelezi arra, hogy egységes szabályok alapján hozzanak létre alapszámla terméket. (Például egyetlen bankhoz sem kötődik majd a 24 jegyű számlaszám.) Az alapszámla megnyitását nem szabad majd más termék vagy szolgáltatás megvásárlásához kötni, és bárki igényelheti, aki jogszerűen tartózkodik Magyarországon, a számlanyitásért díjat, jutalékot, költségtérítést kérni nem lehet majd.

A számla szolgáltatásai: az eddig általában csak díjfizetés ellenében igénybe vehető átutalási/csoportos beszedési megbízásokból havonta négy, összesen legfeljebb 100 ezer forint értékben ingyenes lesz. A bankkártyával legfeljebb havi két készpénzfelvétel ATM-nél 150 ezer forintig, vagy bankfiókban legfeljebb 50 ezer forintig díjmentes lesz. (Csak az utóbbi mondható újdonságnak.) Így az alapszámla összes havidíja, költsége havonta - a bankkártyával együtt - nem haladhatja meg az előző év bruttó minimálbérének 1,5 százalékát,- azaz idén az 1575 forintot. A bankok többségénél ennél kisebb 200-500 forintos a számlavezetési díj, rendszeresen befolyó, meghatározott minimális összegű jövedelem felett! Ha figyelembe vesszük az általában ötezer forintnál nem drágább éves kártyadíjat, akkor is költségesnek látszik az alapszámla.

Vagyis a jelenlegi konstrukció nem oldja meg az olcsóbb bankolás igényét. Ugyanakkor egy másik kormányrendelet szerint 2017. január 1-ig a szociális alapú díjmentes alapszámla konstrukcióját is ki kell dolgozni, ami talán ez betölti azt a szerepet, amit ennek a konstrukciónak szántak.

Szerző

Kereskedőház Fidesz közeli haveroknak

Publikálás dátuma
2016.09.04. 21:53
FOTÓ: Népszava
Inkább egzotikus utazási irodának, mint jelentős export élénkítő intézménynek tűnik sokak szerint a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Távol-keleti, dél-amerikai és afrikai országokban épített ki hálózatot a magyar ki és középvállalkozók támogatására hivatkozva, de eddig jobbára több milliárdos veszteséget produkált.

Kis híján 6 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el tavaly a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) a Külkereskedelmi és Külügyminisztérium 99,25 százados tulajdonában lévő társaság. Ez meglehetősen vaskos összegnek tűnik, ahhoz képest, hogy a 2012-ben alapított zrt. eddig a pénzügyi beszámolója alapján mindössze 2,8 milliárd forint értékű üzlet nyélbe ütésében játszott közvetlen szerepet.

Narancs színű személyzeti politika
Az sem érdektelen, hogy kikkel ért el "sikereket" az MNKH Zrt. A Magyar Nemzet közölt egy névsort a teljesség igénye nélkül.
Kun "Kunci" Gábor vezérigazgató-helyettes, Szijjártó Péter külügyminiszter dunakeszi futsalos csapattársa,
Bozsoki Dániel, aki a Fidelitas kabinetvezetőjéből lett az infokommunikációs ágazat MNKH-s felelőse,
Matolcsy Mátyás, Matolcsy György jegybankelnök rokona tanácsadóként segít,
Lengyel Zoltán rendőrökkel egy szál fürdőnadrágban dulakodó volt fideszes országgyűlési képviselő is így tesz havi 800 ezer forintért,
Nógrádi György biztonságpolitikai fáraónak is jut havi 500 ezer forint tanácsokért.

Tavaly az MNKH saját bevallása szerint megkétszerezte a kirendeltségeinek számát, mára egy 47 tagból álló hálózat jött létre. A rendszer hamarosan két partnerirodával gyarapodhat, Malajziában és Laoszban nyitna új irodákat. Duzzadt a létszám is, tavaly év végén már 141-en dolgoztak az MNKH-nak, míg az előző évben 90-en. Bérre is 300 millió forinttal többet, már 1 milliárd forint adófizetői pénzt költöttek. Több becslés is napvilágot látott arról, hogy az átlagbérek elérik a 800-880 ezer forintot.

Ducsai-Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója a sorra megjelenő kritikus cikkekre reagálva az állami, illetve a kormányközeli sajtóban és más médiumokban fejtette ki, hogy nemcsak a társaság közreműködésével létrejött üzletek értékén kell a sikert mérni, hanem azon is, hogy a partnercégek a múlt évben 895 milliárd forintos exportárbevételre tettek szert, ami 135 milliárddal több, mint a 2014-es eredmény. Ez az érvelés arra nem adott választ, hogy ehhez a valóban tekintélyes összeghez mi köze az MNKH-nak. Mint ahogy azt sem tudni, min alapul az a vezérigazgatói állítás, amely szerint a kereskedőház által elköltött minden 1 forint a partner cégeknek 11 forintos exportárbevétel-növekedést eredményezett.

Már az intézmény elnevezése is félrevezető, mert ez a kereskedőház nem kereskedik és nem is az a feladata - nyilatkozta a Népszavának Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt ügyvivője, szakpolitikus. A magyar kivitel elősegítésével, elsősorban a kis és közepes vállalkozások (kkv) szektor szereplőinek piacra juttatásával kellene foglalkoznia a kereskedőháznak. Éppen az a gond, hogy úgy ment a semmibe 2015-ben 6 milliárd forint, hogy annak semmilyen haszna, hozadéka a magyar exportban nincsen - fogalmazott a liberális gazdaságpolitikus. Személyes véleményeként még hozzátette, hogy szerinte a társaság kifizetőhelyként működik. Ezt a véleményét azzal indokolta, hogy nem sokat tudni arról, hogy az a 141 ember valójában mit is csinál, illetve teljesen értelmetlenül hoztak létre irodákat amúgy izgalmas, egzotikus országokban. A szakpolitikus azt is szóvá tette, hogy olyan tanácsadókat alkalmaznak, akiknek semmi közük a külkereskedelemhez.

Bodnár szerint a legkevesebb támogatás éppen a kkv-knak jutott, pedig lenne értelme például a nemzetközi vásárokon, kiállításokon, konferenciákon való megjelenésüket segíteni, mert saját zsebből ezt nem tudják megoldani. Erre is költ valamennyit a Kereskedőház, de messze nem eleget - vélte.

Ehelyett irodát nyitottak a kies Botswanában, ahol a korábbi 200 millió dolláros magyar kivitel mára kevesebb mint egyötödére zsugorodott. Törökországban azzal a török oligarchával, Adnan Polattal kötött együttműködési szerződést a Kereskedőház, aki Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal állt üzleti kapcsolatban. Ehhez képest eddig egyetlen forint hasznot hajtó export üzlet sem köthető ehhez a céghez a több tízezer euróért amit a kereskedőház működtetéséért kapott - jegyezte meg a szakpolitikus.

A zrt. vezetője több távol-keleti és afrikai országot is említett nyilatkozataiban, ahol szerinte az MNKH közreműködésével jött létre az üzlet. Erre az a magyarázat, hogy a 2010-es hatalomváltást követően a Fidesz kormány az összes, szerződéssel még le nem fedett megállapodást leállította és most ezeket igyekeznek felmelegíteni és eladni, mint a Kereskedőház sikerét. Így hiúsítottak meg egy 30 millió dolláros programot Laoszban, amelyben két állami cég is részt vehetett volna beszállítóként, a Szarvasi Halászati Kutató Intézet és a Herceghalmi Mezőgazdasági Kutató Intézet. Megfúrta a Fidesz kormány a 60 millió eurós vietnami onkológiai kórház építését is. A vietnami fél már a közbeszerzési eljárást is lefolytatta, megkötötték a szerződést a magyar fővállalkozóval. Az Orbán kabinet azonban megakadályozta, hogy az EximBank aláírja a kölcsönszerződést, mert ebben a projektben a magyar konzorciumban részt vevő orvosi műszer-beszállító Rényi Gábor persona non grata lett a Fidesznél - tette hozzá Bodnár Zoltán. Most ugyanezt a programot a sajátjukként kommunikálják.

Ráadásul fölöslegesen költik a milliárdokat, ha nagyon kevés az a kkv-k által gyártott termék, ami a nemzetközi piacon is eladható. Emiatt nem túl bőséges az árualap sem. Hiányzik az az összefogás is, amely megfelelő mennyiséget garantálna.

Az MNKH vezérigazgatója arról is beszélt a Világgazdaságnak adott interjújában, hogy tavaly több mint 1500 konkrét üzleti lehetőséget teremtettek. Bodnár Zoltán szerint a "lehetőségen" van a hangsúly, vagyis ezekből még nem biztos, hogy konkrét üzlet is lesz. Ugyanez érvényes a különböző szintű szándéknyilatkozatokra is, mert ezek gyakran nem többek formális udvariassági gesztusoknál.

A hatékonyságot kéri számon a Kamara
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 0,75 század részben tulajdonos az MNKH Zrt.-ben, ami alig 50 millió forintot jelent - mondta lapunknak Parragh László, a kamara elnöke, az MNKH volt felügyelő bizottsági (fb) tagja. A szakember még hozzátette, hogy soha ezért a pozícióért egyetlen forintot sem vett föl. A szaktárcával jó az együttműködés, de formálisan, jogilag nem sok beleszólásuk van a zrt. ügyeibe.
A kamara elnöke szerint nagyon nehéz számszerűsíteni azt, hogy az MNKH közreműködése forintban kifejezve mekkora exportbevétel-többletet hozott a partner cégeknek. Így azt is nehéz értelmezni, hogyan értette a Kereskedőház vezérigazgatója az általuk elköltött minden 1 forintra jutó 11 forintos bevételnövekedést.
Minden fejlett országban létezik valamilyen export támogató intézmény. Ilyen értelemben szükség van az MNKH-ra is, de hogy milyen hatékonysággal működik, azzal kapcsolatban Parragh László is aggályát fejezte ki. Leginkább azért, mert az a nemzedék, amelyik kiválóan értett a külkereskedelemhez, széles körű kapcsolatrendszerrel rendelkeztek, nagy részt nyugdíjba ment és nem látni az utódokat.
Nagyon fiatal a kereskedőház gárdája, márpedig egy új piacra bejutni ahhoz nagy gyakorlat és tapasztalat kell. Azt azonban hangsúlyozta, ez a terület is személyfüggő és vannak jelenleg is rátermett, megfelelő képviselői is az MNKH-nak. Azt is elismerte, hogy roppant nehéz jól működő modellt kitalálni. A Kereskedőház esetében még tart ez a folyamat.
Azt mindenképpen nagyon meg kell fontolni, hogy hol, mekkora energiát fordítunk piac szerzésre, ha van 200 ország a világon, nem kell mindenhol jelen lennünk - közölte Parragh László. Figyelni kellene a magyar gazdaság jellegzetességeire, például arra, hogy a magyar kisvállalkozó elsősorban gépkocsival közlekedik lehetőleg egy napos távolságon belül. Így leginkább egy 800 kilométeres sugarú körben érdemes a kkv-król gondolkodni. Azon túl már csak erőteljes segítséggel tudnak megjelenni.


A kereskedőház nem egy állami funkció

Nagyon durva hiba, hogy a külgazdasági és külügyi tárca a Kereskedőházon keresztül saját számlás műveletekkel az adásvétel szintjén is beszállt az üzletbe - nyilatkozta a Népszavának Balázs Péter, volt külügyminiszter - utalva a balul elsült Cider Alma projektre. A kereskedőház nem egy állami funkció, hanem egy kereskedelmi műfaj. A nagy európai kikötők tele vannak kereskedőházakkal. Egyik földrészen bevásárolnak, a másikon eladnak a nagyobb kockázat, nagyobb haszon elvén. Állam ne vásároljon! - figyelmeztetett a diplomata.

A minisztérium exporthitelezése felvetheti a hűtlen kezelés gyanúját is. Ha Magyarországon egy erős parlament lenne, az első hírekre jelentést kérne a szaktárcától, mi ez a hálózat, mennyibe kerül, ki mit csinált, mi az egésznek a haszna, és a parlament adott esetben felülbírálná a minisztérium döntését - mondta Balázs Péter.

Az MNKH feladata összehozni a partnereket, segítsen a termékek bemutatásában, vásárokon, kiállításokon, vagy hozza helybe a külföldi partnert. Az állam legföljebb hitelgaranciát vállalhat nagy beruházások hiteleire. A külügyi szakértő szerint az Orbán kormány által létrehozott kereskedőház hálózat minden józan határon túl megy.

Külügyminiszterként 14 olyan külképviseletet záratott be Balázs Péter, ahol a költségek rendkívül magasak voltak, de jelentős kapcsolatok nem voltak Magyarországgal. Az üzleti életben még szigorúbbak a feltételek. Ahová a repülőjegy, a szállítás olyan drága, hogy többe kerül mint az üzlet értéke, oda nem érdemes kitelepülni - mondta Balázs Péter. Amelyik cég viszont idegen pályán is tud focizni, az itthon is megállja a helyét, de amelyik csak itthon jó, az nem biztos, hogy külföldön labdába rúghat és azon az MNKH sem segíthet - tette hozzá.

Ha Magyarországon egy erős parlament lenne, az első hírekre jelentést kérne a szaktárcától, mi ez a hálózat, mennyibe kerül, ki mit csinált, mi az egésznek a haszna, és a parlament adott esetben felülbírálná a minisztérium döntését - foglalta össze Balázs Péter.

Rokonok a hálózatban
A CIDER Alma Kft.-nek egy jó üzlet reményében gyakorlatilag 3,2 milliárd forint exporthitelt nyújtott az MNKH, ám végül az egészből nem lett semmi - derítette ki a 444.hu. Így 5 millió darab vákuumzáras csemegekukorica konzerv és 1,5 millió darab magozott meggykonzervhez jutott jelzálog gyanánt a Kereskedőház.
A pikáns esetet súlyosbítja, hogy az oknyomozók a Cider Alma céghálózatát és tulajdonosi körét kutatva feltárták, hogy cégcsoportban több pozíciója is van Orbán Viktor sógorának, a Cider Alma egyik leányvállalatát pedig a miniszterelnök unokaöccse vezeti. Lévai Anikó testvére Lévai Gizella, és az ő élettársa a szolnoki Ökrös Imre, aki három cégben is üzlettársa a Cider Alma tulajdonosainak. A köztük lévő kapcsolat olyan erős, hogy Ökrös két cége, az Érvölgye Konzerv Kft. és a Kelet Konzerv Kft. készfizető kezes a Cider Alma MNKH felé fennálló tartozásában. A kereskedőház beszámolójában szerepel is, hogy a követelésüket részben Érvölgye Konzerv és a Kelet Konzerv 1,6 milliárd forint értékű készleteinek eladásából is remélik - írta a 444.
Lévai Gizella egyik fia is feltűnik a cégcsoportban: Szeghalmi Ádám, az Orbán-gyerekek unokatestvére vezeti a Cider Alma Drogida Hungaro nevű leányvállalatát. A Drogida Hungaro korábbi tulajdonosai Szeghalmi Ádám és Ökrös Imre voltak, tőlük került a kft. a Cider Alma tulajdonába, de a tulajdonosváltás után is Szeghalmi maradt az ügyvezető.
Szeghalmi Ádám testvére, Szeghalmi Balázs szintén kötődik a Magyar Nemzeti Kereskedőházhoz, ő vezeti például az MNKH kirendeltségét a törökországi Izmirben.De a Magyar Nemzeti Kereskedőház körül nemcsak az Orbán-család rokonai tűntek fel, hanem Tiborcz-rokonok is. Az Egyesült Államok nyugati partján, Szaúd-Arábiában, Dél-Amerikában és Mexikóban a Heti Válasz szerint az MNKH egy Syncope-Project nevű céget választott partneréül, ezt a kft-t pedig Bertha Péter vezeti. Ő többször is megjelent Tiborcz Istvánhoz köthető vállalkozásokban, és anyai nagyanyja révén vér szerint is rokona Tiborczéknak.



Szerző