Dárdai tombolt

Publikálás dátuma
2016.08.30. 07:53
Korábbi felvétel. Fotó: Népszava
A pályára berohanva ünnepelte a Hertha utolsó pillanatban kicsikart győzelmét a Bundesliga nyitófordulójában Dárdai Pál vezetőedző, aki 50. alkalommal ült a berliniek kispadján.

A Hertha vasárnap bő fél órán át vezetett az újonc Freiburg ellen, amikor a vendégek a 93. percben kiegyenlítettek. A 95. percben azonban Julian Schieber megszerezte a fővárosiak győztes találatát. A berlini gárda 162 nap elteltével, március 19. óta először nyert bajnoki mérkőzést, és a magyar tréner szerint ismét olyan a hangulat, mint tavaly az idény elején.

"Ebbe kell most kapaszkodnunk, miután lemaradtunk az Európa Ligáról" – jelentette ki Dárdai, aki az EL-fiaskó után leváltotta csapatkapitányát, Fabian Lustenbergert, és ezt külön levélben indokolta meg a játékosoknak. "Fabian az utóbbi tíz napban remekül edzett, sok gólt szerzett a tréningeken, szóval úgy tűnik, elfogadta azt, hogy neki is meg kell küzdenie a pozíciójáért" – mondta a vezetőedző.

A vasárnapi meccs hajrájáról Dárdai azt mondta, "nagyon-nagyon dühös voltam, hogy elajándékozzuk az első meccsünket". Mikor aztán a 85. percben becserélt Schieber tavaly február óta először betalált, az egész berlini kispad berohant a pályára. Michael Preetz klubigazgató így idézte fel Dárdai ujjongását: "Nem lehetett visszatartani, ugyanis három grammal nehezebb, mint játékos korában".

Szerző

Monzában is vezetne Kevin Magnussen

A Renault-t vezető Kevin Magnussen bokasérüléssel megúszta a Forma-1-es Belga Nagydíj hatodik körében történt ijesztő balesetét. A közel 300 km/h-s tempónál elszenvedett bukás hivatalos adatait jelenleg szakemberek vizsgálják, nemzetközi sajtóinformációk szerint azonban negyvenkettő és tizennyolc G hatott a vezetőre.

Előbbi erőhatás a gumifalba való becsapódás pillanatában, utóbbi a „landolás” után érte a dán autóversenyzőt. A látottak és a döbbenetes számok tükrében csodával határos, hogy a kerékvetőn megcsúszó Magnussennél csupán enyhébb lefolyású sérülést állapítottak meg, ráadásul – amint az a nemzetközi közvetítésben is jól látható volt – kevéssel a baleset után a saját lábán hagyta el a felismerhetetlenségig összeroncsolódott versenygépet.

„Köszönöm az üzeneteiteket, srácok! Most fájós bokával indulok haza, de készen állok Monzára” – közölte követőivel a Twitteren a második F1-es szezonjában vezető versenyző, utalván a hétvégén sorra kerülő Olasz Nagydíjra.

Hasonlóan horrorisztikus balesettel kezdődött egyébiránt a 2016-os idény, akkor az Esteban Gutiérrez autójával ütköző Fernando Alonso esett óriásit Ausztráliában. A kétszeres világelső spanyol mellkasi sérülései miatt egy futamot kénytelen volt kihagyni, egyébként szintén komolyabb szövődmények nélkül megúszta a történteket.

Habár nem volt mindig így, a vasárnapihoz hasonló karambolt manapság sértetlenül megúszhatják a versenyzők. Az évtizedek alatt a szabályalkotók nagy hangsúlyt fektettek a főszereplők biztonságára, ennek megfelelően alakították ki például a fejvédőket, a „pilótafülkét” – melyek akár egy 250 tonnás becsapódást is elviselnek –, vagy éppen tesztelik jelenleg is 2018-tól bevezetendő, a versenyzők fejét védő bukókeretet.

Noha szakberkekben többen azt a véleményt osztják, hogy a mai Forma-1 már-már túlságosan steril és biztonságos, a hasonló intézkedések mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy Ayrton Senna 1994-es halálos kimenetelű balesete óta csupán egy sofőr, a tavaly elhunyt francia Jules Bianchi lelte halálát futamon elszenvedett sérülés következtében.

Szerző

Sanyarú sorsú kicsik

Vége a kiscsapatok jó sorának, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnökének, Michel Platininek bukása után 2018-tól ismét a kontinens meghatározó klubjainak szája íze szerint alakítják át a Bajnokok Ligája lebonyolítását. Több hely jut a csoportkörben a vezető országoknak, cserébe az élklubok nem szállnak ki az első számú kupasorozatból és nem alakítanak saját ligát.

Eredményesen fenyegette meg a kontinens élcsapatait tömörítő G14 elnevezésű csoport az UEFA-t, és elérte célját. A Bayern Münchent irányító Karl-Heinz Rummennigge egyik élharcosa volt egy elitliga létrehozásának, ahol hétről hétre a bajorok, a Real Madrid, a Barcelona, a Manchester United, a Juventus lépett volna pályára egymás ellen.

A G14 szerint egy ilyen sorozat a Bajnokok Ligája eurómillióinál is több bevételt garantált volna a résztvevőknek a televíziós közvetítési jogok értékesítésének és az ehhez kapcsolódó gigantikus reklámbevételeknek köszönhetően. És – tegyük hozzá – tönkretette volna a BL-t, mert kit érdekelt volna egy olyan sorozat, amelyben nem láthatják a szurkolók hétről hétre Cristiano Ronaldót, Lionel Messit vagy éppen Zlatan Ibrahimovicot? Amíg Michel Platini volt az UEFA elnöke, az európai futballszervezet nem hagyta megfélemlíteni magát.

A francia sportvezető sem kizárólag emberbaráti szeretetből védte a kisebb országok érdekeit: 2007-ben azért nyerte meg a versenyt az UEFA elnöki székéért a svéd Lennart Johanssonnal szemben, mert programjában olyan reformokat ígért, melyek az európai második és harmadik vonala számára is reális esélyt kínálnak a BL-csoportkör elérésére (A Magyar Labdarúgó Szövetség Johansson mellé állt, nálunk hagyománya van annak, hogy mindig a vesztes oldalon vagyunk…).

Platini a „futballtörpék” voksaival 2007-ben megszerezte az elnöki tisztséget, és még ugyanebben az évben döntés született a BL reformjáról. Ennek az volt a lényege, hogy létrehozták a „bajnokok ágát”, ahol azoknak az országoknak a bajnokai csatázhattak egymással a csoportkörért, melyek az UEFA-rangsor hátsóbb régióiban elfoglalt helyezéseik miatt csak egy együttest indíthattak a legrangosabb sorozatban.

A 32-es főtáblán öt helyet kaptak a bajnokok ágáról érkezők. Ennek a módosításnak volt haszonélvezője a Debrecen is a 2009-2010-es szezonban, amikor eljutott a csoportkörig, és bár mindegyik mérkőzését elveszítette, a Liverpool elleni két 1-0-ás vereség minden hajdúsági drukker számára örök emlék marad. És láthattuk a főtáblán a ciprusi, az izraeli, az észt vagy a fehérorosz bajnokot is, ami a régi lebonyolításnál elképzelhetetlen – vagy legalábbis nagyon nehezen elképzelhető - lett volna.

Nikolics Nemanja csapata, a Legia Varsó ír csapat kiejtése után főtáblás – hamarosan nehezebb dolguk lehet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM NURKIEWICZ

Nikolics Nemanja csapata, a Legia Varsó ír csapat kiejtése után főtáblás – hamarosan nehezebb dolguk lehet FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ADAM NURKIEWICZ

A kiscsapatok előretörésének azonban az volt az ára, hogy a másik ágon a német, olasz, spanyol, angol bajnokság harmadik (vagy negyedik) helyezettjei – kiegészülve többek között francia, holland, portugál, horvát, szerb második vagy harmadik helyezettekkel - vívtak egymással kőkemény oda-visszavágós párharcokat. Az ő szempontjuk is érthető: nehezen tolerálták (konkrétan egyáltalán nem), hogy ugyanazért a csoportkörért egy angol klubnak például némettel, míg a magyarnak bolgárral kellett csatáznia (Azonban ezzel a segítséggel is csak egyszer jutott el magyar klub a csoportkörig, korábban 1995-ben a Ferencvárosnak sikerült ugyanez).

Platini azonban megbukott, a FIFA korrupciós botránya idén februárban őt is elsodorta az UEFA éléről, először hat évre tiltották el minden sporttevékenységtől, később a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) ezt a büntetést négy esztendőre mérsékelte. Az UEFA-nak szeptemberben lehet új elnöke – a jelöltek a múlt héten Budapesten ismertették elképzeléseiket.

A BL reformjáról elnök nélkül is döntött az európai szövetség: 2018-tól az UEFA-rangsor első négy helyezettjét négy-négy klub képviselheti a csoportkörben, ők tehát mentesülnek a selejtezők megvívása alól. Eddig az volt a szabály, hogy az első három helyezett országból – évek óta Spanyolország, Németország, Anglia – három-három klub automatikusan a csoportkörbe került, a negyedik helyezettek pedig selejtezőre kényszerültek a többi ország ezüst- vagy bronzérmesével. Ez azzal jár, hogy a bajnokok ága megszűnik, holland, portugál, francia vagy éppen horvát bajnoki ezüst- vagy bronzérmes elbúcsúztatása nélkül nem lehet eljutni a több millió eurót garantáló főtáblára.

A magyar klubfutball siralmas helyzetét nem befolyásolja a módosítás a BL-ben. Amíg az albán Partizani Tirana ellen nyeretlenül búcsúzik a magyar bajnok, addig teljesen fölösleges azzal foglalkozni, mi változik a selejtező lebonyolításában. A BL főtáblája a magyar klubok számára eddig is egy másik dimenzió volt, amelytől fényévekre vannak…

Három UEFA-elnökjelölt
Az UEFA küldöttei szeptember 14-én Athénban három jelölt közül választanak új elnököt. Az európai futball irányításáért indul harcba a szlovén szövetséget vezető Aleksandar Ceferin, a holland labdarúgás első embere, Michael van Praag (ő pályázott már a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA elnöki tisztségére is) és a spanyol futballszervezet irányítója, az UEFA jelenlegi első alelnöke, a spanyol Ángel Maria Villar.
Szerző
Frissítve: 2016.08.29. 22:57