Így kell adózni a lakáskiadás után

Különbséget kell tenni a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadás és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatás között. Míg az egyiknél nem, a másiknál kötelező az adószám - olvasható a NAV közleményében.

A lakáskiadás feltételeit nem árt szerződésben rögzíteni - figyelmeztet az adóhatóság. A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, ha csak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás áfamentes, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt ki kell állítani, de legalábbis nyomon követhetően jegyezni kell a tulajdonos bevételét.

A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék. Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben több egymillió forintnál, akkor a jövedelem teljes összege után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.

Más a helyzet a turisztikai jellegű bérbeadásnál, ami az egyéb szálláshely-szolgáltatás kategóriába tartozik, üzletszerű gazdasági tevékenységet, rendszerint nem huzamos időre szóló szálláshelyet és ezzel összefüggő szolgáltatásokat jelent. Az ingatlantulajdonosok ebben az esetben többféle tevékenységi forma és adózási mód közül választhatnak, a legtöbben adószámos magánszemélyként adnak szállást a vendégeknek. A szálláshely-szolgáltatást csak adószámmal lehet végezni és a település jegyzőjénél kell bejelenteni.

Szerző

Kompenzálják a póruljárt Telenor-előfizetőket

Publikálás dátuma
2016.08.29. 13:07
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Hatósági szerződés nyomán a Telenor kompenzálja a tarifamódosításban hátrányosan érintetteket.

Ez év szeptember közepéig jelezhetik kompenzációs igényüket a Telenor-előfizetők a szolgáltatónál a cég elavult tarifacsomagjainak tavaly szeptemberben végrehajtott kivezetései kapcsán a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Telenor között megkötött hatósági vizsgálatot lezáró szerződésnek köszönhetően. A mobilszolgáltató önkéntes vállalásokkal kárpótolja az érdeksérelmet szenvedett előfizetőket. A tarifakivezetésben érintett előfizetőket augusztus 29. és szeptember 2. között SMS-ben fogja megkeresni.

Az előfizetői jogok érvényesülése, valamint a jogszabályi előírásoknak való teljes körű megfelelés érdekében az NMHH hatósági eljárás keretében vizsgálta azoknak a szerződésmódosításoknak a jogszerűségét, amelyeket a Telenor egyes régi tarifacsomagjainak és kiegészítő szolgáltatásainak kivezetéséhez 2015. szeptember 12-i hatállyal hajtott végre. A szolgáltató a kivezetés miatt megszűnő tarifacsomagok helyett az érintett előfizetőknek aktuális ajánlatai közül kínált fel újat, de az ügyfelek választhatták bármelyik másik, igényeiknek megfelelő tarifacsomagot is.

Az NMHH azért indított vizsgálatot, mert a hozzá eljutott panaszok és saját információi alapján a szolgáltató által végrehajtott szerződésmódosításokkal kapcsolatban több ponton jogsértés gyanúja merült fel. Az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályok ugyanis a már megkötött szerződések egyoldalú, szolgáltató általi módosítását csak kivételesen teszik lehetővé, a kétoldalú módosításoknál pedig azt hivatottak biztosítani, hogy az előfizetők valóban tájékozottan és megfontoltan dönthessenek. A vizsgálatot az NMHH hatósági szerződéssel zárta le, amely lehetőséget adott arra, hogy a Telenor olyan kötelezettségeket vállaljon az érdeksérelmet szenvedett előfizetők kompenzálására, amelyeket más módon, például határozat meghozatalával a hatóság nem írhatott volna elő.

A hatósági szerződés előremutató módon rendezte a módosítások kapcsán kialakult helyzetet a fogyasztói jogok érvényesülése érdekében. Ennek megfelelően a szolgáltató vállalta, hogy az érintett előfizetőinek augusztus 29. és szeptember 2. között SMS-t küld, amelyben egy kérdőív linkje és egy egyedi kód szerepel azért, hogy az ügyfelek jelezhessék pozitív és negatív véleményüket és igényüket a tarifatisztítással, és az új tarifájukkal kapcsolatban. Azon előfizetők, akik az SMS-ben található linkről a kérdőívet nem tudják elérni, a Telenor biztosítja a kérdőívben feltüntetett kérdésekre vonatkozó válaszok egyéb módon történő megadásának lehetőségét, a telefonos és személyes ügyfélszolgálaton is.

A Telenor azon meglévő lakossági számlás és feltöltőkártyás ügyfeleit keresi meg, akik akár kétoldalú, akár egyoldalú szerződésmódosítás keretében a 2015. szeptember 12-i tarifakivezetésben érintve voltak, kártyás előfizetőknél ide nem értve azokat az ügyfeleket, akik az eltelt időben egyenlegfeltöltéssel újították meg szerződésüket. Egyes tarifák kivezetését a szolgáltató azzal indokolta, hogy az elmúlt két évtizedes működése során több száz tarifaváltozatot dolgozott ki az iparági fejlődés és a változó ügyféligények mentén, amelyek között néhány mára időszerűtlenné vált.

A Telenor kötelezte magát, hogy a szeptember 16-ig beérkező jelzések feldolgozása után legkésőbb október 31-ig személyre szabott kompenzációs ajánlatokkal keresi meg a kérdőívben elégedetlen visszajelzéseket adó előfizetőket. A kompenzáció része, hogy az érintettek díj-, illetve esetenként kötbérmentesen válthassanak az igényeikhez leginkább illeszkedő tarifacsomagra, és szükség esetén havidíj-jóváírásra is sor kerülhet.

A szerződés alapján a vállalások végrehajtása a Telenor feladata és felelőssége, a teljesítést pedig az NMHH folyamatosan ellenőrzi, emellett kiemelt figyelemmel kíséri a módosítással kapcsolatban beérkező előfizetői panaszok alakulását. A megállapodás megkötésével a hatósággal együtt a szolgáltató is kifejezte elkötelezettségét a fogyasztói érdekek hatékony védelme iránt, a Telenor az eljárás során mindenben együttműködött a hatósággal. A hatósági szerződés alkalmazása bevett gyakorlat, legutóbb a Telekom és a Telenor tavaly júliustól tervezett, lakossági mobilszolgáltatások díjait érintő kétoldalú szerződésmódosításainak kapcsán élt az NMHH ezzel az eszközzel. A hírközlési szolgáltatások fogyasztóinak jogai tavaly december óta jelentősen megerősödtek az NMHH rendeletének köszönhetően, amely többek között tovább szigorította, hogy a szolgáltató mely esetekben módosíthat egyoldalúan szerződést.

Szerző

Piacfelügyeleti eljárás az Első Magyar Befektetői Szövetkezetnél

Az MNB azonnali hatállyal megtiltotta az Első Magyar Befektetői Szövetkezetnek, hogy jogosulatlanul bármely, a jegybank engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen. Az MNB piacfelügyeleti eljárást folytat a szövetkezetnél.

A piacfelügyeleti eljárás azt kívánja megállapítani, hogy a szövetkezet végez-e, vagy végzett-e üzletszerűen az MNB engedélye vagy bejelentés nélkül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységet, illetve kiegészítő szolgáltatást. Az MNB azt is vizsgálja, hogy a szövetkezet – rendszeres gazdasági tevékenysége keretében – végez-e, vagy végzett-e az MNB engedélye vagy bejelentés nélkül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységet, illetve kiegészítő szolgáltatást.

A szövetkezet a banki hozamoknál lényegesen magasabb hozamlehetőséget ígérve hozam- és tőkegarantált vagyonkezelési szerződéseket kötött a befektetni kívánó tagokkal. Az eljárás eddigi bizonyítékai alapján megállapítható, hogy a szövetkezet több befektetőjének is arra hivatkozással tagadta meg a visszafizetést, hogy kizárólagos pénzügyi szolgáltatójának, a ciprusi székhelyű IronFX Global Ltd.-nek likviditási gondjai vannak. A szövetkezet állításait egy, az MNB által az IronFX Global Ltd. ügyében kiadott sajtóközleménnyel próbálta alátámasztani. Jelenleg ugyanakkor nem bizonyított, hogy a szövetkezet a befektetőinek pénzét ténylegesen a likviditási gondokkal küzdő ciprusi szolgáltatónál tartotta, ezért a jegybank a piacfelügyeleti eljárásában a szövetkezet és az IronFX Global Ltd. közötti kapcsolatot is vizsgálja.

Az Első Magyar Befektetői Szövetkezet nem szerepel a jegybank vonatkozó nyilvántartásaiban, így jegybanki engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenység végzésére nem jogosult. A jegybank ezért ma közzétett végzésében – az MNB-ről szóló törvényben biztosított felhatalmazásával élve − azonnali hatállyal megtiltotta, hogy az Első Magyar Befektetői Szövetkezet engedély nélkül vagy bejelentés hiányában bármely, az MNB engedélyéhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet végezzen.

Az MNB ma közzétett végzése semmilyen formában nem érinti a szövetkezet befektetőkkel szemben fennálló, a már átvett befektetésekkel összefüggő visszafizetési kötelezettségét. Az MNB piacfelügyeleti eljárását határozattal zárja majd le, amelynek eredményét nyilvánosan közli internetes honlapján.

Szerző