Előfizetés

Moszkva és Washington - Konkrétumok nélkül

Publikálás dátuma
2016.08.29. 07:32
Lavrov és Kerry azért még messze vannak attól, hogy minden kérdésben egyetértsenek Szíria kapcsán FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/A
Az Egyesült Államok és Oroszország „elvi” egyezségre jutott az egész országra kiterjedő szíriai tűzszünetről és a katonai együttműködésről. Igazi áttörés ugyan nem történt, ám a következő napokban szakértők dolgozzák ki a részleteket. A válságos humanitárius helyzetben lévő Aleppo ügyében sincs előrelépés.

John Kerry amerikai külügyminiszter az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott, 12 órán keresztül tartó megbeszéléseit követően azt közölte, konstruktív és kimerítő tárgyalásokat folytattak. Mint mondta, a legtöbb a tűzszünetre, illetve a humanitárius segélyre vonatkozó lépést tisztázták egymás között. „Nem végleges megegyezést kötöttünk, hanem megállapodtunk arról, hogy megegyezést akarunk” – fejtette ki az amerikai diplomácia vezetője.

„Olyasvalamit kívánunk elérni, ami hatékony, a szíriaiak védelmét szolgálja, stabilabbá biztonságosabbá teszi a régiót. Ezért ültünk Genfben tárgyalóasztalhoz, s kerestünk politikai megoldást” – jelentette ki Kerry. Az amerikai külügyminiszter hozzátette azt is, közel vannak a célhoz, a fegyvernyugvás eléréséhez, s illetve ahhoz, hogy mihamarabb felújíthassák a béketárgyalásokat.

„Folytattuk azokat az erőfeszítéseket is, amelyek arra irányulnak, hogy egyre kevesebb olyan témakör legyen, amelyekben még nincs meg az egymás közötti bizalom és megértés” – jelentette ki Szergej Lavrov. Mint mondtam ezért előrelépésről lehet beszámolni.

A hosszas tárgyalások ellenére az egyik legégetőbb kérdésről, a rendkívül súlyos humanitárius katasztrófa által fenyegetett Aleppo elleni légicsapások leállításáról nem sikerült megállapodni. Lavrov azon kijelentése pedig, amely szerint a légicsapások „rendkívül hatékonyak az Iszlám Állam (IS) és az an-Nuszra Front elleni harcban”, inkább arra utal, hogy e tekintetben nem sok előrelépés történt. A megbeszéléseken részt vett az ENSZ különmegbízottja, Staffan de Mistura is.

Abban sincs közeledés, hogyan viszonyuljanak az egyes iszlamista csoportokhoz, mint például az egykori an-Nuszra Front, amely mostanság Fath al-Sam Frontnak nevezi magát (így kíván elhatárolódni az al-Kaidától). Moszkva és Washington csak néhány nappal ezelőtt állapodott meg arról, hogy a dzsihadista csoportokkal szembeni fellépés során megosztják egymással a dzsihadisták szárazföldi pozíciójával kapcsolatos értesüléseiket.

Oroszország listát kapott az Egyesült Államoktól azokról az iszlám csoportokról, amelyek hajlandóak lennének a tűzszünetre. Ugyanakkor a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy az an-Nuszra Frontot elkülönítsék azon dzsihadista csoportokról, amelyeket az Egyesült Államok támogat. „Nem látok esélyt a tartós és végső megoldásra a harci cselekmények leállítását illetően anélkül, hogy ne tegyünk különbséget a normális ellenzéki erők és a terrorcsoportok között” – fejtette ki Lavrov.

Februárban már megállapodás született egy szíriai fegyverszünetről, ez azonban kezdettől fogva igen törékenynek bizonyult. Kerry is elismerte, hogy idővel a fegyverszünet megsértése mindennapossá vált.

Szíriában 2011 óta dúl polgárháború. Az ENSZ adatai szerint a konfliktusban 400 ezer ember vesztette életét és több millióan menekültek el az országból. Továbbra is mintegy 600 ezren élnek olyan településeken, amelyek szinte el vannak zárva a külvilágtól. Staffan de Mistura ENSZ különmegbízott rámutatott, rendkívül aggasztó a helyzet.

Megfigyelők rámutatnak, végre elmozdulás körvonalazódik Szíria kapcsán az Egyesült Államok és Oroszország között. A legégetőbb kérdés a kormányerők által szinte teljesen körbezárt Aleppónak nyújtandó segély lenne. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter előzőleg felvetette légihíd felállításának lehetőségét is, hogy így juttassanak élelmiszert a városba.

Dilma Rousseff utolsó esélye

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2016.08.29. 07:31
Dilma Rousseff egy Sao Pauló-i nagygyűlésen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/VICTOR MORIYAMA
Ma kap szót önmaga védelmében a felfüggesztett brazil államfő. Dilma Rousseff ellen múlt csütörtökön indult meg az alkotmányos vádemelési eljárás keretében a szenátusi per, s ez az utolsó esélye, hogy maga mellé állítsa a szenátorokat és a közvéleményt. A második hivatali idejét töltő elnököt azzal vádolják, hogy a 2014-es elnökválasztás előtt kozmetikázta a költségvetési adatokat. A Rousseff védelmében felszólalt tanúk állították, semmiféle törvénytelenség nem történt. Ha bűnösnek találják, végleg megfosztják a hatalomtól Roussefet, s eddigi alelnöke, a május óta ideiglenes államfőként tevékenykedő Michel Temer tölti ki 2018-ig szóló hivatali idejét.

Brazília fellélegezhetett volna a nagyobb zökkenők nélkül véget ért, összességében mégiscsak sikeresen zajlott olimpiát követően, s készülhetne a paralimpiai játékokra, ha időközben nem folynának kemény politikai játszmák. Az olimpiát már nem Dilma Rousseff, hanem az ideiglenes államfő nyitotta meg, de ő is távol maradt a záróünnepségtől, Michel Temer sem különösebben népszerű a brazil lakosság körében.

Az ötkarikás játékok zárását követő héten azonban megkezdődött az elnökasszony elleni per, amelynek kimenetelét nagyjából előre meg lehet jósolni. Brazil elemzők szerint bármit is mondtak a védelem tanúi, bármit is hoz fel saját védelmében a 68 éves Dilma Rousseff, a végeredmény nem fog meglepetést kelteni: az államfőt várhatóan végleg leváltják, s ezzel 13 év után véget ér a középbal brazil Munkáspárt (Partido dos Trabalhadores, PT) országlása.

Feszült légkörben zajlott eddig a szenátusban az eljárás, a tárgyalást Ricardo Lewandowski, a legfelsőbb bíróság elnöke vezeti. A vád és a védelem tanúinak a 81 szenátor, illetve a vád és a védelem képviselője tehetett fel kérdéseket. Már a nyitónapon magasra csaptak az indulatok. A tárgyalást egy időre félbe is kellett szakítani, s végül 15 óra hosszat tartott, egészen éjfélig húzódott a kiabálásokkal tarkított vita a beszámolók szerint.

Vádemelés Lula ellen
Az impeachment-per második napján a brazil rendőrség megvádolta Dilma elődjét, Brazília 2003 és 2010 közötti államfőjét, a 70 éves Luis Inácio Lula da Silvát. Lula úgy véli, az időzítés egyáltalán nem véletlen, az alkotmányos vádemelési eljárás közepette nemcsak a jelenlegi államfőt, hanem őt is diszkreditálni akarják.
Míg Dilma ellen csak politikai vádakat fogalmaznak meg, Lulát – minden idők legnépszerűbb brazil elnökét – köztörvényes bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják. A volt elnököt korrupció, pénzmosás és az igazságszolgáltatás akadályozása vádjával akarják bíróság elé állítani. Lula ellen több szálon is folyik a vizsgálat.
Nagy tüntetések robbantak ki, amikor volt elnököt idén március 4-én bevitték a rendőrségre, hogy ott hallgassák ki egy állítólagos lakásvásárlás ügyében. A volt elnök és a felesége, Marisa Letícia állítólag Guarujában, egy Sao Paulo melletti üdülőhelyen vásárolt egy luxuslakást, s azt ingyen felújították, bebútorozták, berendezték a házaspár számára. A számlákat az OAS építési vállalkozás fizette, méghozzá több mint kétmillió reál (több mint 650 ezer euró) értékben.
Lula a rendőrségi vádak szerint közvetlenül érintett az Autómosó (Lava Jato) botrányban. A vizsgálat ténylegesen egy autómosónál kezdődött, s a szálak az állami olajtársaság, a Petrobras vezetőihez vezettek. Kiterjedt korrupciós hálózatot lepleztek le, busás állami megrendelésekért cserébe kenőpénzt vettek fel politikusok, s hírek szerint a PT és más pártok választási kampányát is ezekből finanszírozták. Lula tagadja a vádat, szerinte az egész ügy egy volt szenátor vallomásán alapul, aki vádalkut kötött a hatóságokkal.
Dilma Rousseff, még felfüggesztése előtt, miniszteri posztra nevezte ki egykori főnökét, a volt elnököt, de ez csak tovább szította a botrányt. A legfelsőbb bíróság arra gyanakodott, hogy Lula a tárcavezetőket megillető immunitás mögé bújva akarja megúszni a korrupciós vizsgálatokat, s emiatt az igazságszolgáltatás akadályoztatásával is megvádolták.
Lula véleménye szerint politikai ellenfelei valójában azt akarják megakadályozni, hogy 2018-ban – harmadszorra is indulhasson az elnökségért. A nyomozás mindenesetre folytatódik, s 90 napon belül eldől, bíróság elé állítják-e da Silvát.

A PT szenátora, Gleisi Hoffmann az alkotmányos vádemelési eljárást egyenesen „vásári komédiának” nevezte, mire a jobboldali Demokraták (DEM) párt egyik szenátora, Ronaldo Caiado Hoffmannt azzal vádolta meg, hogy maga is kedvezményezettje volt a kormányzó párt korrupciós botrányának. Az elmérgesedett szóváltásban az agrárvállalkozó Caiado szenátort kollégája „rabszolgatartóként” aposztrofálta.

Az impeachment eljárás diszkrét bája, hogy az államfőt, Dilma Rousseffet személyesen nem vádolják korrupcióval, a szenátorok közül 26-ot ugyanakkor igen. Korrupció árnyéka vetül magára az ideiglenes államfőre, Michel Temerre is. Dilma terhére azt hozzák fel, hogy 2014-ben a kongresszus jóváhagyása nélkül hiteleket vett fel, hogy befoltozza a költségvetési lyukakat a választási kampány közepette.

Rousseff volt gazdasági minisztere, Nelson Barbosa, aki a védelem képviselőjeként szólalhatott fel szombaton, váltig állította, hogy az államfő távolról sem követett el semmiféle törvénytelenséget, s ugyanezt hangoztatta Ricardo Lodi, a Riói Állami Egyetem jogászprofesszora is. A volt tárcavezető szerint „visszamenőlegesen nem lehet újraértelmezni a törvényeket”. Többen is hangsúlyozták, hogy a hitelfelvétel „bevett gyakorlat volt” korábban is, a büdzsé hiányának áthidalására.

Jövőre megindulhat a gazdasági növekedés
Bárki is tölti be a 2018-ig hátralévő időben a brazil elnöki széket, sok fejfájás vár rá a gazdasági helyzet miatt. A nagy olimpiai beruházások sem változtattak azon a helyzeten, hogy magas a munkanélküliség, legalább 11 millió brazilnak nincs állása. Tavaly a hivatalos adatok szerint 1,7 millióan veszítették el állásukat, júniusban 91 ezren, júliusban 94 ezren kerültek utcára.
Az egykor virágzó brazil gazdaság még mindig küszködik, hogy kikerüljön a recesszióból. Brazília más államokhoz képest viszonylag jól vészelte át a 2009-es pénzügyi válságot, 2014-től kezdve viszont egyre mélyebb a visszaesés. Elszabadult az infláció, míg 2014-ben 6 százalékos volt, idén már 9 százalékos (4,5 százalékot tartanának ideálisnak), visszaesett a GDP.
Amikor az olimpiára pályázott Brazília, még ígéretesen fejlődött a gazdaság, a lakosság ugyanakkor ma már számon kéri, miért kellett milliárdokat kiadni az ötkarikás játékokra, amikor alapvető problémákkal küzdenek. A magántőke üdvözölné a gazdasági irányváltást. Ha megy Rousseff, ha marad, Brazília várhatóan megszorító intézkedésekre kényszerül, nyugdíjreformra lesz szükség, lefaragásokra a költségvetési deficit visszaszorítására.
Az IMF értékelése ugyanakkor pozitív Brazília gazdasági kilátásait illetően, javul a költségvetési helyzet, külföldi tőkebeáramlás indulhat, előrejelzéseik szerint 2017 a gazdasági fordulat éve lehet a leghatalmasabb dél-amerikai országban.

Nagy várakozás előzi meg a felfüggesztett államfő hétfői beszédét. Elődje, Luis Inácio Lula da Silva arra készül, hogy erősítésképpen megjelenik a tárgyalóteremben Dilma – egykori személyzeti főnöke – mellett. Rousseff kezdettől azt hangsúlyozta, hogy az impeachment eljárás leple alatt valójában „alkotmányos puccs” zajlik, a jobboldali ellenzék vissza akarja fordítani a PT 13 éves országlásának vívmányait. Dilma ugyancsak visszautasítja, hogy kormányzatát tegyék felelőssé a brazil gazdasági helyzet alakulásáért.

Rousseff kilátásba helyezte, hogy ha meghagyják a posztján, népszavazást ír ki arról, hogy legyen-e előrehozott elnökválasztás. Egy Datafolha-felmérés szerint ezt a brazil választók 62 százaléka támogatná.

Ha azonban a mai meghallgatáson nem történik drámai fordulat, az impeachment eljárás elérkezik a végkifejletéhez. A vád- és a védőbeszéd elhangzását követően mind a 81 szenátor szót kap, 10-10 percet beszélhetnek, majd kedden vagy szerdán következik a szavazás: 54 szenátor szavazata elegendő ahhoz, hogy végleg leváltsák a felfüggesztett brazil elnököt. Mivel a korábbi szavazásokon ennél több honatya szavazott Dilma Rousseff ellen, várhatóan ezúttal is meglesz a szenátusban a menesztéséhez szükséges kétharmados többség.

Történelmi mérföldkövek
  • 1964 Katonai puccs Brazíliában
  • 1974 Ernesto Geisel tábornok-elnök mérsékelt reformokat kezd
  • 1985 Két évtized elteltével polgári elnököt iktatnak be, Tancredo Neves személyében
  • 1989 Az első közvetlen elnökválasztás a puccs óta, Fernando Collor de Mello győz
  • 1992 Föld-csúcs Rióban
  • 1994 Fernando Henrique Cardoso elnök győz az elnökválasztáson, földet oszt a szegényeknek
  • 1997 Alkotmánymódosítással engedélyezik az államfő újraválasztását
  • 2000 Brazília megalapításának 500. évfordulója
  • 2002 Luiz Inácio Lula da Silva elnökké választása, négy évtizede az első baloldali kormányzat
  • 2005 Korrupciós vádak a Munkáspárt (PT) ellen, Lula nyilvánosan bocsánatot kér
  • 2006 Lula újraválasztása második hivatali időre
  • 2010 Dilma Rousseff elnökké választása, a második fordulóban nyer
  • 2011 Brasil Sem Miseria – kormányprogramot hirdettek a szegénység felszámolására
  • 2013 Tüntetések a futball-vb elvállalása, az áremelkedések miatt
  • 2014 Dilma Rousseffet újraválasztják
  • 2015 Kirobban a Petrobras állami olajtársaság botránya
  • 2015 Augusztusban nagy tüntetések, a kongresszus decemberben jóvá hagyja az alkotmányos vádemelés megindítását az államfő ellen
  • 2016 Dilma Roussefet májusban felfüggesztik, augusztus 25-én megindul az impeachment-per

Fontos gazdasági adatok a héten

Holnap publikálja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a május-júliusi gördülő negyedéves munkaerőpiaci adatokat.

Április-júniusban a foglalkoztatottak száma 4 millió 343 ezer 700 fő volt, 142 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Ugyanekkor 76 ezerrel, 234 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, és 1,8 százalékponttal 5,1 százalékosra mérséklődött a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest. A szakértők szerint akár 5 százalék alá is csökkenhet a ráta a nyár végén.

Ezt követően szerdán közli a KSH a második negyedéves beruházási adatokat. Az első negyedévben 9,6 százalékkal csökkent a volumen az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint a beruházások 2,4 százalékkal mérséklődtek. A visszaesést elsősorban az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződésével indokolta a KSH, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette nagyobb mértékben.

Elemzők szerint nem volt meglepetés a beruházások első negyedévi visszaesése, az építőipar 27,6 százalékos visszaesése és a 0,9 százalékos éves növekedést jelző GDP-adat már előre sejteni engedte azt. Ugyancsak szerdán publikálja a júliusi ipari termelői árakat a statisztikai hivatal. Júniusban átlagosan 2,6 százalékkal csökkentek az ipari termelői árak, ezen belül a belföldi értékesítésnél 4 százalékkal, az exportban 1,9 százalékkal mérséklődtek árak az egy évvel korábbihoz képest. Az idei első fél évben a belföldi értékesítés árszintje 4,4, az exportértékesítésé 0,6 százalékkal csökkent, így az ipari termelői árak összességében 1,9 százalékkal voltak alacsonyabbak 2015 első fél évéhez képest.