Előfizetés

Öngyilkos merénylő kamaszok

Gál Mária
Publikálás dátuma
2016.08.23. 07:31
IS-harcosok Irakban FORRÁS: YOUTUBE
Döbbenetet váltott ki világszerte, hogy a szombat esti gaziantepi kurd esküvőn öngyilkos merényletet elkövető terrorista egy kamaszkorú fiú volt. Törökországban ugyan premiernek számít, de világszerte sajnos nem először használják gyilkos fegyverként a gyerekeket a terroristák. Bár nem újkeletű jelenség a gyermekdzsihád, jelenleg mindenképpen virágkorát éli, mára a gyermek merénylők a terror legújabb fegyvereivé váltak.

Egy 12-14 év körüli kamasz fiú robbantotta fel magát szombaton este a törökországi Gazientepben, egy kurd lakodalomban, mára már 52 halálos áldozatot és közel száz sebesültet hagyva maga után. Vasárnap Irakban szintén egy 12 éves fiú készült öngyilkos merényletre, de őt még időben elfogták a rendőrök.

Bár az Iszlám Állam katonája volt, elsősorban gyerek, amit az is mutat, hogy amikor a rendőrök elkapták és levágták róla a testére szerelt robbanómellényt, a fiú sírva fakadt. Az iraki, vélhetően szunnita kisfiú Kirkukban akart robbantani egy síita mecset előtt. A robbanómellényén egy Messi feliratos Barcelona pólót viselt.

Mindkét gyerekre az Iszlám Állam szerelte a robbanómellényt, a halálszekta döntött feláldozásukról. Azt viszont nem tudni, hogy ilyen esetekben ki nyomja meg a végzetes detonációt okozó gombot – a gyerek vagy valaki, aki követi őt, figyeli és ő, nem pedig a gyerek dönt arról, mikor is következik be az optimálisnak ítélt pillanat.

A törökországi merénylet kapcsán a hatóságok ki is hangsúlyozták, hogy egyelőre nem tudható, hogy a fiú egymagában hajtotta végre a merényletet, maga nyomta meg a gombot is, vagy kívülálló robbantotta fel a gyereket.

Az Irakban és Szíriában 2014-ben jelentős területeket elfoglaló, ma egyre inkább visszaszoruló terrorcsoport színrelépése óta előszeretettel használja fel céljaira a gyerekeket, a harcok elmérgesedésével párhuzamosan egyre több kiskorút próbál megbízni azzal, hogy kövessen el öngyilkos merényletet. Amint a nyugat-európai foglyok kivégzését bemutató videofelvételek egyikén-másikán is látszott, egészen pici gyerekek bevonásától sem idegenkedett a magát kalifának nevező Abu Bakr al-Bagdadi terrorista vezér.

A kivégzéseket bemutató felvételeken sokszor beszélni még alig tudó gyerekek kezében is láthatók fegyverek, de ők nagy valószínűséggel valamely IS-zsoldos gyerekei, akiknek a szülei így próbálták sztárolni csemetéiket, cukiságként kezelve a felvételeket.

Al-Bagdadi fekete serege azonban általában vallási (síita, alavita, keresztény) és etnikai (kurd, jazidi, asszír és más térségbeli) kisebbségekhez tartozó, árván maradt vagy elrabolt gyerekekből farag mártírt, őket küldi sűrűn lakott városrészekbe, piacokra, mecsetekhez, katonai ellenőrzőpontokhoz és egyéb kiszemelt célponthoz. De ezek a gyerekek nem önszántukból hajtják végre a merényletet, a robbanómellényeket rájuk szerelik, majd távirányítással felrobbantják őket.

A gyerekek általában halálra rémülten teljesítik a küldetést, de olyan is akadt, aki megpróbált segítséget kérni. A világsajtóból ismert például annak a 13 éves kisfiúnak az esete, akit 2014-ben a testére szerelt robbanószerkezettel útnak indítottak Al-Bayaa városába. A gyerek azonban a biztonsági erőkhöz fordult, akiknek még időben sikerült eltávolítani a hasára felszerelt robbanó tölteteket. (A sikertelen kísérletekről a kormányerők sem igen számolnak be.)

A Londonban székelő szír emigráns civil szervezet, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja 2014 óta már többször figyelmeztetett a veszélyre, s arra is, hogy a terrorcsoport halálos fegyverként használhatja gyermek foglyait. A szír szervezet szerint az IS csak 2015 első felében legkevesebb 18 gyermeket küldött így a halálba az ország észak-keleti, főképp kurdok által lakott régiójában.

Az ENSZ 2015 februárjában kongatta meg a vészharangot, jelezve, hogy fegyveres csoportok - elsősorban az Iszlám Állam - nagy számban rabolnak vagy csábítanak el főképp fogyatékkal élő gyerekeket, hogy öngyilkos merénylővé, dzsihadista harcossá képezzék, vagy emberi pajzsként használják, mint ahogy azzal a céllal is, hogy kínzásnak vagy szexuális erőszaknak tegyék ki őket.

Az UNICEF (Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalapja) 2016 áprilisában kiadott éves jelentése szerint az utóbbi években egyre gyakrabban és egyre több országban használják a terrorszervezetek kamikazeként a gyerekeket. De mindenekelőtt Nigériában dívik e jelenség a Boko Haram terrorcsoportnak köszönhetően. A földkerekség talán egyik legbarbárabb terrorcsoportja, a Boko Haram által fenyegetett országok mindegyikében az átlagosnál gyakoribb a gyermekdzsihád.

A Boko Haram is meggyengült az utóbbi időben, amióta a Niger, Nigéria, Csád, Kamerun és Benin által felállított katonai koalíció egyre jelentősebb sikereket ért el a terrorszervezettel szemben. A visszaszoruló terrorcsoport egyre elkeseredettebb lépésekre szánja el magát és egyre több gyermeket áldoz fel céljai érdekében. A Csád-tó környékén egyre gyakoribbak a gyerekek által végrehajtott öngyilkos merényletek, áll az UNICEF jelentésben. A növekedés mértéke pedig nem mindennapi: míg 2014-ben négy alkalommal használt a Boko Haram gyereket ilyen célra, addig 2015-ben 44-szer Nigéria, Kamerun, Csád és Niger területén.

A Boko Haram e téren abban is kitűnt, hogy a gyermekdzsihádot elsősorban gyermeklányokkal vívatja meg, a tavalyi gyerekmerénylők több mint 75 százaléka ugyanis kislány volt. A Boko Haram által használt gyerekek általában a tízes éveik elején járnak, de például az egyik legismertebb merényletet egy tíz éves kislány követte el: 2015. január 10-én robbantotta fel magát az észak-nigériai Borno államban, Maiduguri város egyik piacán. Tizenkilenc áldozata volt a merényletnek. A lány testére házilagos robbanószerkezetet erősítettek, és nem tudható, ki és hogyan hozta működésbe.

Az eljárást, bár nem ennyire széleskörűen, korábban is alkalmazták több másik országban is. Az afganisztáni háborúk idején a tálibok rendszeresen raboltak el fiatal fiúkat és neveltek belőlük iszlám fanatikusokat, öngyilkos merénylőket. Afganisztánban máig felbukkannak ilyen gyerekek – 2014-ben egy 15 éves kamasz fiú a kandahari kormányzó székhelyét próbálta levegőbe röpíteni.

Idén márciusban egy 12 éves fiú adta fel magát a hatóságoknak Nangarharban, mert úgy érezte, becsapták. A fiú az utasítás szerint úgy kellett volna felrobbantania önmagát, hogy minél több „hitetlen” katonát öljön meg. A gyerek azért nem robbantotta fel magát, mert meglátta, hogy a hitetlennek mondott katonák egy mecsetben imádkoznak. Jóval korábban, 2012-ben ugyancsak egy 12 éves kölyök viszont épp a kabuli NATO-főhadiszállásnál robbantotta fel magát.

A tökéletes mártír
Mártírt csinálni egy gyermekből viszonylag könnyű. A terrorcsoportok új szintre emelték a szélsőségességet azzal, hogy muszlim gyerekeket vallásosan nevelnek az öngyilkos merényletek halálos művészetére. „Ártatlan muzulmán gyerekek államilag támogatott illegális toborzása, és öngyilkos merénylővé, illetve gyermekkatonává való kiképzése folyamatosan történik az egész muzulmán és nem muzulmán világban” – mondta már 2010-ben Brooke Goldstein, a The Children’s Rights Institute elnöke.
A dzsihádfigyelő beszámolója szerint Goldstein hangsúlyozta, hogy Pakisztánban gyermekek ezreit tanítják a medresszékben (vallási iskola), Irakban fogyatékos gyerekek robbantják fel magukat a szavazóhelyeknél és Afganisztánban a tálibok akár 12 ezer dollárt is fizetnek a saját családjuk által odaadott gyermekekért. A tálibok erre a célra felállított kiképzési központokat is üzemeltetnek, ahol egészen kisgyerekkortól a fiúk megtanulják az öngyilkos merénylet fortélyait.
Amint az egy több dokumentumfilmben is megszólaltatott, ilyen táborból szabadult gyerek elbeszéléseiből is kiderült, e kiképzőtáborokban valóságos agymosás folyik, a gyerekek szobáinak falait például a paradicsom képei díszítik, az a bőség és dicsőség, ami majd a merényletért fizetségképpen a túlvilágon várja a fiúkat. Az agymosás mindig a gyerek korának megfelelően zajlik. Egy 2007-ben toborzott 6 éves afgán kisfiú például úgy tudta, hogy robbanómellénye „virágokká robban.”
Goldstein az egyik legismertebb szakértője a kérdésnek. Nagysikerű, díjnyertes dokumentumfilmet készített The Making of a Martyr címen, amelyben megvizsgálta a palesztin terrorista gyermekek életét. Arra a következtetésre jutott, hogy már a széles társadalmi minta is hajlamossá teszi bizonyos környezetben, így a palesztinok körében is a gyerekeket az öngyilkos terrorra.
„Az állami televízió, az iskolai tankönyvek, a rádió, a nyomtatott sajtó és a videoklipek mind arra tanítják ezeket a gyerekeket, hogy váljanak öngyilkos merénylővé. … Arra tanítják őket, hogy gyűlöljék az életet és imádják a halált” - állítja Goldstein.

A napokban történtek újra a gyerekdzsihádra terelték a figyelmet, amelyet nem vettek eléggé komolyan a kormányok, pedig még a kétezres évek elején a terrorizmus elemzők-szakértők jelezték, mint az egyik legnagyobb fenyegetést. Elmondták, hogy az iszlám terroristák kreativitása elképesztő, ha az ellenőrzések elkerüléséről van szó. A gyermekek öngyilkos merényletekre való alkalmazása kiterjedhet a Közel-Keletről a világ többi részére is.

Az ajatollah volt az úttörő
Az iszlám gyermek-mártíromság modernkori bevezetője az iráni iszlám forradalom vezetője, Khomeini ajatollah volt. A perzsa egyházi vezető még nem öngyilkos merényletre használta a kiskorúakat, hanem az aknamezők megtisztítására az iraki-iráni háborúban.
Állítólag a perzsa síita vallási vezetőtől elsőként a szunnita palesztin terrormozgalmak vették át a „szabadalmat” és küldték halálba a gyerekeket. Az izraeli törvénykezés is külön figyel a gyerekmerénylőkre. Idén augusztus elején szavazta meg például a kneszet, hogy az eddigi 14-ről 12 évre csökken a büntethetőség korhatára merényletek elkövetése esetén.

Nyílik a Matolcsy-gárda titkos ajtaja

V. J.
Publikálás dátuma
2016.08.23. 07:12
FOTÓ: Népszava/Tóth Gergő
Nem titkolózhat tovább Matolcsy György magántestőrsége. Harangozó Tamás szocialista parlamenti képviselő jövő hét szerdán végre ellenőrizheti az MNB cégének működését – tudta meg a Népszava. Korábban trükkel próbálta kijátszani a jegybankelnök a képviselő betekintési jogát. Az adatvédelmi hatóság döntése nyomán azonban mindent meg kell mutatniuk a testőröknek.

Sok hónapos huzavona és trükközés után fel kell fednie működésének részleteit a jegybankelnök magántestőrségének - tudta meg a Népszava. Az évi kétmilliárd forintot meghaladó közpénzből működő Matolcsy-gárda, azaz az MNB Biztonsági Zrt. kizárólag közpénzből működik, amennyiben alapítója, egyetlen fenntartója, bevételi forrása a jegybank.

A cég látja el egyebek mellett a jegybank, annak elnöke, és az alelnökök védelmét. A kétszázmillióból alapított vállalkozás 140 millióért alapított egy másikat, a Qualitast. (Utóbbinak mindössze két alkalmazottja van, és tavaly 0 forint bevételt ért el.)

Harangozó Tamás, az országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista alelnöke Matolcsy Györgyhöz fordult, kérve: tegye lehetővé, hogy bejárja az őrző védő cég területét, betekinthessen a cég legfontosabb irataiba.

Matolcsy azonban átverte a képviselőt. Bár a legteljesebb nyilvánosságról biztosította, Harangozó mégsem tekinthetett be a milliárdokat költő cég működésébe. Ezt formálisan nem az MNB elnöke tiltotta meg számára, hanem a banki Zrt. vezetője. Azt közölte, hogy szerinte a jogszabályok Harangozót nem ruházzák föl arra, hogy náluk helyszíni ellenőrzést végezzen. Ezért a belépését és az iratokba való betekintést „nem támogatja”.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője, Péterfalvi Attila azonban „helyretette” Matolcsyékat. Hétoldalas véleményében leszögezte: az MNB biztonsági cégének elutasító eljárása nem felelt meg az információszabadságról szóló törvény előírásainak, és megsértette a közérdekű adatok megismerhetőségének alapjogát. A hatóság ezért felszólította az MNB Zrt,-jét, hogy tegye lehetővé Harangozó számára az adatokhoz való hozzáférést, személyes betekintés útján.

Erre augusztus 31-én kerülhet sor az idő közben a Szabadság térről a MOM parkba költözött cégnél.

Exkémek a testőrségben
A Matolcsy-gárda volt és jelenleg is aktív rendőrök, TEK-esek közül toborozta állományát. Azóta ott dolgozik már Göbölös László az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) azaz a kémelhárítás előző főigazgatója, a Katonai Biztonsági Hivatal volt igazgatója, aki a romagyilkosságok eltussolásával kapcsolatosan gyanúba keveredett.
Az MNB-t szolgálja Dobra Tibor, az AH volt jogi igazgatója, és Bakonyi András, a TEK egykori fegyveres harci kiképző tisztje, valamint Görög Sándor, az AH volt műveleti főigazgató-helyettese,
Az MNB biztonsági cége 112 darab pisztolyt és 200 ezer darab lőszert is vásárolt.
A jegybankelnök úgy vélheti, hogy a jól megfizetett saját testőrgárda speciálisan képzett tagjai képesek kiszűrni az ellene esetleg folytatott megfigyelést, ellenőrzést, lehallgatást is.

Mindenképp lebontják a teherelosztót

Publikálás dátuma
2016.08.23. 07:07
FOTÓ: Vajda József
Hiába tiltakozik az építész szakma, a Fidesz-kabinet lebontja az Országos Levéltár tőszomszédságában álló, sokaknak kifejezetten furcsa, tiszta üveg és betontornyos házat, méghozzá újabb tervek nélkül - derült ki egy júliusi kormányhatározatból, amit az Urbanista blog szúrt ki.

A szétbombázott Budai Vár 1945 utáni foghíjbeépítésének egyik megosztó épületéről, Virág Csaba Országos Villamos Teherelosztójáról a már eddig is sokat vitatott Hauszmann-terv keretében döntöttek. A kabinet legújabb bontási tervei ellen mind a MÉSZ (Magyar Építőművészek Szövetsége), mind az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága felemelte a hangját, ám a hatalom még csak válaszra sem méltatta a kifogásokat.

A tervek szerint a kiemelt, állami tulajdonban lévő vári épületeket felújítják - a Nándor utcai ház esetében lebontják -, hogy tökéletesen illeszkedjenek a Várnegyed utcaképéhez, s új funkciót is kapnak. Az ICOMOS a párizsi Pompidou-központ példáját hozta fel, ami szintén a történelmi Beaubourg negyedben épült, de senkinek eszébe se jut Renzo Piano és Richard Rogers 1977-es épületét lebontani. Egyszerűen azért, mert kordokumentum. Ráadásul a budapesti háznál több kapcsolat van a történeti környezettel, mint elsőre feltűnik: elég megnézni a Nándor utca felől a magas-tetős megoldást, ami abszolút elüt a funkcionalista stílustól, belesimul az utcaképbe. A vári egyedi foghíjbeépítések között ebből a korszakból ez az egyetlen megvalósult épületünk, elbontásával pótolhatatlan veszteség érné építészetünket és történetét - fogalmazott a szakmai szervezet.

A 2015-ben elhunyt Virág Csaba itthon újszerű hozzáállását rengetegen támadták, egyike volt ugyanis azoknak az építészeknek, akik egészen modern szemlélettel, néha sokkolóan nyersen nyúltak a második világháború utáni foghíjak beépítéséhez a Várban. Az 1979-ben elkészült Országos Teherelosztó mellett Virág tervezte a Szentháromság utca és Úri utca sarkán a Fehér Galamb-házat, aminek a földszintjén nemrég nyitott Jamie Oliver olasz étterme. Virágnak köszönhetjük egyébként az MTI futurisztikus tornyát, vagy a Kálvin téri üvegpalotát is.