Jégbe fagyott titkos bázis Grönlandon

Publikálás dátuma
2016.08.23. 07:35
Épül az állítólagos kutatóbázis északkeleti bejárata 1959-ben. Az alatta lévő alagútrendszert 1959 és 1963 között ásták ki FORR
Híres krimifordulat, hogy a gyilkosok hó alá rejtik áldozatukat, csak azzal nem számolnak, hogy jön a tavasz és a hó elolvad. Valahogy így járhat most az Egyesült Államok hadserege is egy csaknem öt évtizeddel ezelőtt elhagyott grönlandi bázissal, ahol nagy mennyiségű veszélyes hulladék maradt utánuk.

Az amerikai hadsereg műszaki hadteste 1959-ben építette fel a jeges sziget észak-nyugati részén a Camp Century-t, amelyet, mint rendesen, kutatóbázisként hirdettek. Még filmet is készítettek róla, mint a mérnöki munka csodájáról. Ezek közé tartozott például egy jégbe vájt bunker, amely 200 embernek adott szükség esetén menedéket. Egyes részei 30 méter mélyen voltak a föld alatt.

„A világ tetején, egy hatalmas jégtakaró alatt fekszik egy város. Ma, Grönland szigetén, az északi-sarki túlélés titkait kutató emberi erőfeszítések részeként az Egyesült Államok hadserege egy eddig soha nem látott atomerővel működő kutató központot hozott létre” – mondja a film narrátora.

Csakhogy a nukleáris erő nem csupán energiaforrás volt. A nagyközönség nem tudta, hogy a bázis rejtette a Jégféreg (Iceworm) nevű titkos tervet. 1962-re hosszú alagutakat építettek meg, olyan sínpárokkal, amelyekre a Szovjetunióra irányzott 600 ballisztikus atomrakétát akartak tenni. Csakhogy a sarki nyárban a jégtakaró olvadni kezdett és a Pentagonban rájöttek: az alagutak sem lesznek tartósak. Ezért 1967-ben feladták a tervet és a következő két évben kiürítették a bázist, amely felett a jég és a hó tovább halmozódott, és még mélyebbre temette a Camp Century-t.

A Camp Century mélyére vezető, 400 méteres alagút 1964-ben. Több mint 12 ezer méternyi oldalirányú vájat ágazott el a főalagútból

A Camp Century mélyére vezető, 400 méteres alagút 1964-ben. Több mint 12 ezer méternyi oldalirányú vájat ágazott el a főalagútból

Öt évvel ezelőtt azonban egy kanadai geofizikus sarkkutató, William Colgan birtokába jutott olyan, a titkosítás alól felmentett adatoknak, amelyek leírták a tábor felszámolását és azt is, hogy a „kutatók” mit hagytak maguk mögött. Kiderült például, hogy elszállították a nukleáris reaktort, de ott maradt az alacsony radioaktivitású hűtővíz. A táborban nagy mennyiségű dízelolajat is tároltak a generátorok és a járművek számára.

Ugyancsak nagy a valószínűsége annak, hogy maradtak a helyszínen poliklórozott bifenilek (PCB), amelyek az elektromos berendezések toxikus tartalmú alkotóelemei, és amelyeknek szétszóródását a legsúlyosabb környezeti következménynek tekintik a szakértők. Természetesen „szemétté” váltak az épületek, a sínpárok is. Nem is szólva az emberi eredetű hulladékokról, amelyeket a hóba ásott pöcegödrök „őriztek meg”.

Hőfúrófejjel vesznek mintákat a jégtakaróból FORRÁS: PENTAGON

Hőfúrófejjel vesznek mintákat a jégtakaróból FORRÁS: PENTAGON

A hulladékok pontos mennyiségéről nincsenek adatok. Colgan szerint az amerikai hadsereg meg volt győződve arról, hogy a bázis nyomait örökre eltemeti a jég és ez 1967-ben még reális opciónak látszott. Csakhogy azóta változott a klíma, jött a felmelegedés, és a grönlandi jégtakaró is komoly olvadásnak indult. A kanadai kutató és csapata a Geophysical Research Letters-ben tette közzé a számítógépes klímamodell alapján született feltételezését, mely szerint legkésőbb az évszázad végére minden a felszínre fog kerülni. Ez a dátum a legrosszabb forgatókönyvön alapul, amennyiben a világ kormányai nem tesznek határozott lépéseket az üvegházhatás csökkentésére.

Ugyanerre a következtetésre jutott Jennifer Mercer, az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány (National Science Foundation) munkatársa, az arktiszi jégtakarót vizsgáló tudományos csoportok programigazgatója. „Minél hosszabbra nyúlnak a meleg időszakok, annál inkább látni fogjuk a grönlandi jég repedéseit” – mondta Mercer az npr.org-nak. Szerinte a megolvadt hóból keletkező víz fog betódulni e repedésekbe és szakadékokba, beleértve azokat, amelyek emberi kéztől keletkeztek. Így eljuthat ez a víz egészen az eltemetett táborig, és belemoshatja a szennyezést az óceánba a jég alatti csatornákon keresztül.

A helyzet még nemzetközi jogi problémákat is felvethet. Nem világos ugyanis, hogy kinek a „tulajdonában” van a hulladék. Az amerikaiak ugyanis annak idején egy, az Egyesült Államok és Dánia között 1951-ben, a NATO égisze alatt megkötött védelmi szerződés alapján építették fel a bázist, mivel akkor Grönland Koppenhága fennhatósága alatt állt, jelenleg a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület. A Camp Century már a negyedik amerikai bázis volt, mert az 50-es évek során három légi támaszpontot hoztak itt létre.

Az 1951-es szerződés értelmében minden, az amerikaiak által létrehozott objektum és azok tartozékai az Egyesült Államok tulajdonában maradnak, és Washington adott esetben korlátozás nélkül elszállíthatja onnan azokat, „a dán hatóságokkal való konzultációt követően”. Kérdéses azonban, hogy az 1967-es felszámolást milyen mélységű „konzultáció” előzte meg és érintették-e az ott hagyott hulladék „jogi státusát” – hangsúlyozzák Colganék a Geophysical Research Letters-ben.

Az északi sarkkör, mint hulladékgyűjtő
Az amerikai bázis hulladéka csupán egyetlen tétele az északi sarkkör felelőtlen szennyezésének. Júliusban például a londoni Guardian számolt be arról, hogy az Imperial College óceanográfusa felfedezte: elmúlt két évben a brit szigetek körüli tengerekből összegyűjtött műanyag hulladék jelentős részét az Észak-sarkra szállították.
A műanyagok állatfajok szaporodását tehetik tönkre FOTÓ: EUROPRESS/CHRISTOPHER FURLONG

A műanyagok állatfajok szaporodását tehetik tönkre FOTÓ: EUROPRESS/CHRISTOPHER FURLONG

Erik van Sebille szerint ez azért különösen veszélyes, mert a felmelegedés miatt egyre nehezebbé válik a sarkkör állatvilágának élete, egyre gyengül a tápláléklánc, és az éhes állatok gyakran élelemnek vélik a műanyagokat. A korábbi kutatások szerint is legalább egy tonnányi műanyag fagyott bele az Arktisz jegébe és ez a mennyiség csak fokozódik.
„Szinte nincs olyan hal vagy madár, amelynek a gyomrában, ha felboncoljuk, ne találnánk műanyag-darabokat” - mondta Sebille és felhívta a figyelmet arra, hogy a mérgező kemikáliákkal teli műanyagok egész állatfajok szaporodását tehetik tönkre. A kutató mindazonáltal óva intett attól, hogy demonizálják a műanyagot, csupán annak ésszerű felhasználására szólított fel.
A Blue Voice floridai központú óceánvédő szervezet, amelynek alapítója Hardy Jones dokumentumfilmes, a CBS News egykori munkatársa, a kanadai őslakos inuitokat (eszkimók rokon nyelvű és kultúrájú népcsoportok tagjai) fenyegető veszélyre figyelmeztet.
Kísérletek mutatták ki, hogy az általuk hagyományosan fogyasztott tengeri emlősök (belugák, narválok, rozmárok) zsírszöveteiben a normálisnál 8-10-szeressé vált a tartósan mérgező szerves anyagok (POP) aránya, és ez beépül az inuitok szervezetébe, már az anyatejbe is.
A károsodások, amelyek elsősorban a kognitív képességeket szabályozó idegeket, valamint az immunrendszert érintik, már ötéves gyerekeknél is jelentkeznek, és ezek amerikai orvosok szerint az őket magzati állapotban ért szennyezések következményei.
Oroszország sem marad ki a káros hulladéktermelésből. Az AMAP (Arctic Monitoring and Assessment Programme) nemzetközi szervezet jelentése szerint az oroszországi sarkvidéken számos olyan ipari komplexum működik, amely nagy mennyiségű szennyező anyagot bocsát ki. A Kola-félszigeten fekvő Moncsegorszk a térség legszennyezettebb körzetei közé tartozik nikkelkohói miatt.
Nem jobb a helyzet Murmanszk kikötői körül sem, ahol a vizeket leszerelt atomtengeralattjárók maradványai szennyezik, az Északi Jeges-tengerbe ömlő nagy folyók, a Léna, a Jenyiszej pedig tele vannak DDT-vel és más permetező szerekkel. És akkor még nem esett szó azokról a veszélyekről, amelyeket a szibériai tundra olvadása rejt magában.

Zsúfolt program vár Barack Obamára

Tizenhat napos vakációja után visszatért a Fehér Házba Barack Obama. A jövő januárban leköszönő amerikai elnökre zsúfolt napok várnak, Louisiana államba utazik, augusztus 31-én Nevadában egy környezetvédelmi csúcson vesz részt, majd szeptember 2-9. között Kínába és Laoszba látogat.

Obama ma érkezik az áradások sújtotta Louisiana fővárosába, Baton Rouge-ba, ahol 13 ember veszítette életét, és többezer lakost kellett kitelepíteni. A republikánusok bírálták a demokrata elnököt, amiért nem szakította félbe nyaralását a természeti csapás miatt.

Bush nagy mulasztására, a Katrina hurrikán idején mutatott tehetetlenségére akartak célozni, Louisiana kormányzója azonban közölte, egyeztettek Obama elnökkel, ők kérték, hogy akkor menjen, amikor már valamelyest rendeződtek a dolgok. Megelőzte viszont az elnököt Donald Trump, Mike Pence alelnökjelölttel együtt múlt pénteken megtekintették a mentést.

A washingtoni kongresszus csak az amerikai munka ünnepe, szeptember 5. után tér vissza a szabadságról. Obamának szeptember 30-ig el kell fogadtatni a szövetségi költségvetést, csatározik a kongresszussal a Zika-vírus ellenszerének kutatásához szükséges finanszírozás miatt.

Az elnök még februárban kért 1,9 milliárd dollárt a járvány megelőzésére, de a republikánus többségű törvényhozás azóta sem hagyta jóvá az összeget. A kongresszus októbertől újra szünetet tart, a honatyák saját államaikban kampányolnak újraválasztásukért, s csak a november 8-i elnökválasztás után térnek majd vissza – írta az AP hírügynökség.

Az amerikai elnök családjával szokás szerint a Cape Cod melletti üdülőszigeten, Martha’s Vineyard-on töltötte a nyári szabadságát (2012 kivételével minden évben ott nyaraltak, az elnöki sajtóstáb legnagyobb örömére). Obama tízszer golfozott, a család nyolcszor ment vendéglőbe.

Obama egy hivatalos programot vállalt, részt vett egy Hillary Clinton melletti adománygyűjtő összejövetelen, ám egyszer sem jöttek össze a szintén a Vineyardon pihenő volt First Ladyvel. Obama azonban ősztől számos kampánygyűlésen vesz részt, s a Pew kutatóintézet szerint 53 százalékos támogatottságot élvező elnök segítsége jól jön majd a hajrában Clintonnak.

Szerző

Zsúfolt program vár Barack Obamára

Tizenhat napos vakációja után visszatért a Fehér Házba Barack Obama. A jövő januárban leköszönő amerikai elnökre zsúfolt napok várnak, Louisiana államba utazik, augusztus 31-én Nevadában egy környezetvédelmi csúcson vesz részt, majd szeptember 2-9. között Kínába és Laoszba látogat.

Obama ma érkezik az áradások sújtotta Louisiana fővárosába, Baton Rouge-ba, ahol 13 ember veszítette életét, és többezer lakost kellett kitelepíteni. A republikánusok bírálták a demokrata elnököt, amiért nem szakította félbe nyaralását a természeti csapás miatt.

Bush nagy mulasztására, a Katrina hurrikán idején mutatott tehetetlenségére akartak célozni, Louisiana kormányzója azonban közölte, egyeztettek Obama elnökkel, ők kérték, hogy akkor menjen, amikor már valamelyest rendeződtek a dolgok. Megelőzte viszont az elnököt Donald Trump, Mike Pence alelnökjelölttel együtt múlt pénteken megtekintették a mentést.

A washingtoni kongresszus csak az amerikai munka ünnepe, szeptember 5. után tér vissza a szabadságról. Obamának szeptember 30-ig el kell fogadtatni a szövetségi költségvetést, csatározik a kongresszussal a Zika-vírus ellenszerének kutatásához szükséges finanszírozás miatt.

Az elnök még februárban kért 1,9 milliárd dollárt a járvány megelőzésére, de a republikánus többségű törvényhozás azóta sem hagyta jóvá az összeget. A kongresszus októbertől újra szünetet tart, a honatyák saját államaikban kampányolnak újraválasztásukért, s csak a november 8-i elnökválasztás után térnek majd vissza – írta az AP hírügynökség.

Az amerikai elnök családjával szokás szerint a Cape Cod melletti üdülőszigeten, Martha’s Vineyard-on töltötte a nyári szabadságát (2012 kivételével minden évben ott nyaraltak, az elnöki sajtóstáb legnagyobb örömére). Obama tízszer golfozott, a család nyolcszor ment vendéglőbe.

Obama egy hivatalos programot vállalt, részt vett egy Hillary Clinton melletti adománygyűjtő összejövetelen, ám egyszer sem jöttek össze a szintén a Vineyardon pihenő volt First Ladyvel. Obama azonban ősztől számos kampánygyűlésen vesz részt, s a Pew kutatóintézet szerint 53 százalékos támogatottságot élvező elnök segítsége jól jön majd a hajrában Clintonnak.

Szerző