Orbán: valami baj van velünk, magyar férfiakkal

Publikálás dátuma
2016.08.22. 10:45
Orbán és Julio Cesar Maglione, a vizes sportokat összefogó nemzetközi szövetség (FINA) elnöke. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtói
Orbán Viktor arra számított, hogy hat aranyat nyernek a magyar sportolók a riói olimpián és azt a hatot mind nők szerzik - derült ki a kormányfő Blikknek adott nyilatkozatából. A miniszterelnök jóslata majdnem bejött, hiszen a nyolc magyar aranyéremből hetet nők szereztek. Orbán az interjúban megjegyezte: "valami baj van velünk, magyar férfiakkal. Nem tudom mi, de önvizsgálatot kell tartanunk."

A miniszterelnök Rio de Janeiróban, a Magyar Házban adott interjújában a helyszínnel kapcsolatban azt mondta: új impulzusokat kaptam, mert azt látom, hogy van egy olyan fiatal nemzedék, hogy amikor meg kell mutatni Magyarországot, akkor nem a klasszikus tablófényképek ma már kissé unalmasnak tűnő módján teszi mindezt, hanem modern, interaktív, felvillanyozó módszereket és eszközöket választ. Azt hittem, hogy ismerem a saját országunkat, de itt egy új arcával találkozom Magyarországnak, és ezt néhány hét alatt dobták össze fiatal, tehetséges emberek, le a kalappal előttük - köszönte meg a magyarok riói munkáját.

Orbán a magyar érmekkel kapcsolatban kijelentette: minden arany egyszeri és megismételhetetlen, nem tenne köztük különbséget. Bízott abban, hogy az öttusázó lányok is érmet szereznek majd, mivel régóta szurkol nekik. "Az öttusát egy méltatlanul elhanyagolt sportágnak látom, holott ez minden sportok atyja, és fáj ezért a szívem. Azt gondolom, hogy a gyermekeinket is az öttusa mentén lehet a legjobban felkészíteni a felnőttélet megpróbáltatásaira, tehertételeire" - magyarázta Orbán, aki a nyolc magyar aranyéremmel kapcsolatban - melyből hetet nők szereztek, egyet pedig Szilágyi Áron vívó - , hogy "valami baj van velünk, magyar férfiakkal. Nem tudom mi, de önvizsgálatot kell tartanunk" - jelentette ki a miniszterelnök.

Szerinte mindegyik aranyban van valami, ami nincs benne a másikban, egyszeri és megismételhetetlen. "Szász Emesének a fantasztikus higgadtsága, Szilágyi mesternek, vagy hogy hívjam Áront azok után, amit előadott, a magabiztossága. Hosszú Katinka fáradhatatlan, Kozák Danutának mindegy, hogy mi történik, földrengés, égzengés, akkor is behúzza, vagy ott van az ő párja, Szabó Gabriella, aki hatalmas alázattal dolgozik, mind külön személyiség. A kajak négyesben ott van még Csipes Tamara, aki édesapja nyomdokaiba lépve lett olimpiai bajnok, szimbolizálja, hogy a magyar sport „egy nagy család” - mondta Orbán, aki az interjú végén visszatért a már korábban többször hangoztatott véleményéhez, miszerint Budapestnek olimpiát kell rendeznie 2024-ben. 

"Nekünk azt a meggyőződést érdemes erősítenünk, ami a világban létrejött, hogy túlságosan exkluzív klubbá vált az olim­piát rendezni tudó országok és városok köre, és ki vannak belőle olyan városok zárva, amelyek korábban nem voltak: Stockholm, Antwerpen, Helsinki tudott rendezni nagy világversenyeket, olimpiát, most ez nem így van. Az olimpiai vezetés is érzi, hogy vissza kell adni a világnak az olimpiát, ez nem lehet néhány város kiváltsága, ezért egy jó ütemben és jó pillanatban mutatta meg magát Budapest, mert azok a tervek és azok az új elgondolások, amelyeket most hallunk, olyanok, mintha ránk szabták volna" - nyilatkozta Orbán a Blikknek.

Szerző

Mérges Buddha

Publikálás dátuma
2016.08.22. 10:31
Orsós János alapító, meditáció közben - Forrás: magyarhangya
Egy kis kelet-magyarországi faluban, Sajókazán alapította meg Orsós János roma származású tanár a buddhista Dr. Ambédkar gimnáziumot, hogy a hátrányos helyzetű roma fiatalok számára perspektívát nyújtson. 

Ez a tény keltette fel a Mérges Buddha című osztrák-német dokumentumfilm rendezőjének a figyelmét. Stefan Ludwig e példás kezdeményezés apropóján forgatott 98 perces dokumentumfilmet, amelyet a magyarhangya közösségi forgalmazó tűz ősszel a műsorára néhány moziban, de látható lesz a szeptember végén zajló Szemrevaló Fesztiválon is.

A Mérges Buddha a romák társadalomból való kizárását dokumentálja, és azt a kísérletet, hogy hogyan lehetne változtatni ezen a képzés és a spiritualitás segítségével. Orsós János alapító és az iskolaigazgató, Derdák Tibor szeretnék egy maguk választotta élet felé vezetni a fiatalokat, s megerősíteni őket a társadalom ellenséges reakcióival szemben. Stefan Ludwig rendező ritkán látható közelségbe kerül filmje szereplőivel és azok mindennapjaival, anélkül, hogy elveszítené a szociális viszonyok objektív szemléletét.

A magyarhangya nem először nyúl éles társadalmi kérdéseket boncolgató mozgóképhez, folyamatosan keresi azokat a radikális dokumentumfilmeket, amelyek elgondolkodtatnak, segítik a társadalmi szembenézést és példával szolgálnak közösségek túléléséhez. Céljukról a Mérges Buddha bemutatásával kapcsolatban mondják: „A Mérges Buddha egyike azon dokumentumfilmeknek, amelyek nem hazai produkcióban készültek, mégis hazai társadalmi kérdéseket feszegetnek és csaknem teljes egészében magyarul beszélnek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy itthon anyagilag nagy kockázatot jelent ilyen filmeket moziban bemutatni, mégis úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a Mérges Buddhát gerilla forgalmazásban a lehető legtöbb nézőhöz eljuttatni, hírét elvinni azokhoz, akik felelősséget éreznek hazánk egyre égetőbb társadalmi ellentmondásai iránt.” A film szereplői: Orsós János, Derdák Tibor, Galyos Ferenc, Beri Amál, Lázi Mónika, Lázi András, Kohut István. 

Szerző

Mérges Buddha

Publikálás dátuma
2016.08.22. 10:31
Orsós János alapító, meditáció közben - Forrás: magyarhangya
Egy kis kelet-magyarországi faluban, Sajókazán alapította meg Orsós János roma származású tanár a buddhista Dr. Ambédkar gimnáziumot, hogy a hátrányos helyzetű roma fiatalok számára perspektívát nyújtson. 

Ez a tény keltette fel a Mérges Buddha című osztrák-német dokumentumfilm rendezőjének a figyelmét. Stefan Ludwig e példás kezdeményezés apropóján forgatott 98 perces dokumentumfilmet, amelyet a magyarhangya közösségi forgalmazó tűz ősszel a műsorára néhány moziban, de látható lesz a szeptember végén zajló Szemrevaló Fesztiválon is.

A Mérges Buddha a romák társadalomból való kizárását dokumentálja, és azt a kísérletet, hogy hogyan lehetne változtatni ezen a képzés és a spiritualitás segítségével. Orsós János alapító és az iskolaigazgató, Derdák Tibor szeretnék egy maguk választotta élet felé vezetni a fiatalokat, s megerősíteni őket a társadalom ellenséges reakcióival szemben. Stefan Ludwig rendező ritkán látható közelségbe kerül filmje szereplőivel és azok mindennapjaival, anélkül, hogy elveszítené a szociális viszonyok objektív szemléletét.

A magyarhangya nem először nyúl éles társadalmi kérdéseket boncolgató mozgóképhez, folyamatosan keresi azokat a radikális dokumentumfilmeket, amelyek elgondolkodtatnak, segítik a társadalmi szembenézést és példával szolgálnak közösségek túléléséhez. Céljukról a Mérges Buddha bemutatásával kapcsolatban mondják: „A Mérges Buddha egyike azon dokumentumfilmeknek, amelyek nem hazai produkcióban készültek, mégis hazai társadalmi kérdéseket feszegetnek és csaknem teljes egészében magyarul beszélnek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy itthon anyagilag nagy kockázatot jelent ilyen filmeket moziban bemutatni, mégis úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a Mérges Buddhát gerilla forgalmazásban a lehető legtöbb nézőhöz eljuttatni, hírét elvinni azokhoz, akik felelősséget éreznek hazánk egyre égetőbb társadalmi ellentmondásai iránt.” A film szereplői: Orsós János, Derdák Tibor, Galyos Ferenc, Beri Amál, Lázi Mónika, Lázi András, Kohut István. 

Szerző