Előfizetés

Emeli a lakásárakat a csok

Nehezen indult, még most is főként használt lakásokra igénylik és a várakozások szerint még csak felfutása elején tart a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) - derült ki a bankok körében végzett legutóbbi felmérésből. 

Bangóné Borbély Ildikó szerint viszont leginkább azt érezni, hogy a támogatási forma közvetlen hatására drasztikusan megemelkedtek a lakásárak Magyarországon, de a telekárak és az albérleti díjak is. A szocialista politikus úgy véli ez még távolabb taszította az emberek millióit attól, hogy saját lakásuk lehessen.

A bankok tájékoztatása szerint az emelkedő lakásárak hatására nőtt az átlagos igényelt összeg. A legtöbb banknál elsősorban használt lakás vásárlására igénylik a csokot, új lakás építésére és vásárlására kevesebben vesznek fel támogatást, jellemzően 70:25 az arány. Az igényelt hitel átlagos összege 6 - 9 millió forint. A csok igénylések csaknem felét az OTP regisztrálta, a Takarékbank 2000, a K&H 1700, az Unicredit 1000 igénylést fogadott be eddig, de a többi bank is növekvő érdeklődésről számolt be. A felmérésben részt vevő bankok jövőre a kérelmek ideinél jelentősebb felfutására számítanak.

A szocialisták a a csok hibájául róják felé, hogy azoknak a családoknak a tízezreit zárja ki az otthonhoz jutás lehetőségéből, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A saját lakás nélkül élő átlagembereket, a családalapítás előtt álló fiatalokat említik, akik számára szinte elérhetetlen vagy hatalmas kockázattal jár a csok és hitel igénybevétele. Hozzátette: hiába hirdeti a kormány a támogatási forma iránti érdeklődést, ez nem jelent semmit. 

A politikus hangsúlyozta: magyar fizetésből, minimálbéres fizetésből, közmunkás fizetésből a csokról álmodozni sem lehet. Az MSZP szerint a lakhatási válságot egy mindenki számára elérhető bérlakásprogrammal, lakbértámogatási rendszerrel lehet megoldani. Bangóné Borbély Ildikó azt mondta: a Fidesz-KDNP-kormány volt az, amely mintegy félmillió magyar családtól vette el a lakásfenntartási támogatást.

A csok Bangóné Borbély Ildikó szerint csak néhány ezer új lakáshoz járulhatott hozzá. Az első félévben 3400 új lakás épült és 4800 építési engedélyt adtak ki, száz éve nem épült ilyen kevés lakás Magyarországon – folytatta. Felidézte, hogy 2008-ban, a válság kitörésekor még évi 36 ezer új lakás épült Magyarországon, de még a kormányváltás után is meghaladta a 20 ezret. 

A Fidesz válaszában jelentős eredménynek tekinti, hogy eddig, több mint 22 ezer család élt a csok lehetőségévl, ami 43 milliárd forintos támogatást jelent és a közlemény szerint "2017 az adócsökkentés és az otthonteremtés éve lesz".

Büntetőadó jöhet a vasárnapi nyitvatartásért

Publikálás dátuma
2016.08.15. 07:23
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Senki nem tud semmi biztosat, de mindenki hozzátesz valamit a vasárnapi nyitva tartás témájához - ez jellemezte a múlt hét vitáit. Ennek betetőzése a Népszabadság értesülése volt, amely szerint a kormány ismét törvényben szabályozná a vásárnapi nyitva tartást, most úgy, hogy egy adott időpont után már nem érje meg a dolgozókat az áruházakban tartani.

A lap meg nem nevezett informálói közül a legtöbben a déli időpontot jelölték meg, ami után ha nyitva tartanak a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek, különadót fizetnének, vagy más módon szankcionálnák őket. Mondhatnánk ez is egy az ötletelések közül, ha nem lennének korábbról figyelmeztető jelek, hogy valamire ismét készül a kormány a hazai kiskereskedelemben, főként az áprilistól ismét korlátozás nélkül vasárnap is nyitva tartó boltok ellen.

Szatmáry Kristóf miniszteri biztosként a kereskedelem átalakításáért felelős, s ebbéli minőségében egy hete a Magyar Időknek nyilatkozva kiállt amellett, hogy a kormány nem riad vissza attól, hogy ismét piackorlátozó intézkedéseket vezessen be a „multik” megregulázása és a hazai vállalkozások helyzetbe hozása miatt. A részletezéssel, hogy ebbe mi tartozna bele, adós maradt, de az Európai Unió által elkaszált megemelt, sávos élelmiszer-felügyeleti díj helyett valami más bevezetése, illetve az áprilistól a kiskereskedelemben ismét csak 50 százalékos vasárnapi bérpótlék megemelése szerepel a tervek között.

Erre tromfolt rá Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki már a déltől kezdve és egyre növekvő mértékű sávos vasárnapi bérpótlékról beszélt, ami még az amúgy a 100 százalékos bérpótlékért küzdő szakszervezeteket is megdöbbentette. Míg korábban a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel mintegy egyetértésben a kormány képviselői is havi két szabad vasárnapról beszéltek, újabban évi hat és húsz közé teszik azon vasárnapok számát, amikor kötelező erővel „hadra” fogható a dolgozó. Ez pedig a munkáltatók körében verte ki a biztosítékot, mert az amúgy is munkaerőhiánnyal szembesülő nagyobb boltok végképp nem tudják, honnan vegyék fel a szabad vasárnapok miatt szükségessé váló plusz munkaerőt.

Az újabb, a nagyobb áruházak hétvégi nyitva tartását különadóval sújtó szabálytervezetről és az előbbiekről is hallgat a területért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium. A Portfoliónak válaszoló Kormányzati tájékoztatási központ a szombaton azt írta, ha van is ilyen elképzelés, a Miniszterelnökség nem tud róla, ami persze nem zárja ki, hogy nem létezik a tervezet.

Az MSZP szándéka szerint felmelegíti a félbe maradt, ám, - mivel a kormány megijedve visszakozott -, a célját e nélkül is teljesítő, a boltok szabad vasárnapi nyitva tartásáért indított népszavazási kezdeményezésüket, ha a kormány szankcionálni akarja a kiskereskedelemben a hét utolsó napján a délutáni foglalkoztatást. Lukács Zoltán szerint „világosan látszik, hogy a Fidesz végső célja a vasárnapi zárva tartás totális visszaállítása”. A szocialista képviselő az újabb ötletelések helyett arra vár választ a Fidesztől, hogy miért csökkentették 50 százalékra a vasárnapi bérpótlékot, és miért ellenzik az MSZP-nek azt a javaslatát, hogy aki vasárnap dolgozik, az arra a napra kapjon dupla fizetést.

Az Együtt szerint a jelenlegi tervek helyett, olyan piacgazdaság kell, ahol az állam szabályozza a piaci versenyt, és nem részesíti előnyben a Fidesz politikai érdekei szerint kiválasztott csoportokat.

Ötmilliárdot költenek energiatakarékosságra

Mától lehet pályázni a családi házak energiatakarékosságára.

A pályázatok benyújtására országosan, minden régióban egyszerre van lehetőség. Az Otthon Melege program keretében meghirdetett pályázat tervezett keretösszege 5 milliárd forint. Az 1996 előtt épült, maximum 135 négyzetméter lakóterületű családi házak tulajdonosai kaphatnak vissza nem térítendő támogatást, amely a megvalósítandó fejlesztésektől függően az elszámolható költségek 40-55 százaléka lehet, de maximum kétmillió ötszázezer forint, ha a pályázó a hőszigetelés mellett további egy energiahatékonysági fejlesztést, és legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert épít ki. Azok, akik hőszigetelést, és legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert építenek ki, 50 százalékos, maximum kétmillió forintos támogatást igényelhetnek.