Előfizetés

Vasárnapi boltzár: a kormány visszavág

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2016.08.11. 07:00
Egyre nehezebb a kereskedelembe szabad munkaerőt csábítani, a vasárnapi pótlék rendezetlensége csak súlyosbítja a helyzetet FOTÓ
Ismét be akar avatkozni a kormány a kiskereskedelmi piaci versenybe: változtatnának a vasárnapi, ünnepnapi pótlékokon és a munkarenden is. Az országgyűlés őszi ülésszakán a kiskereskedelemre és a munkavégzésre vonatkozó szabályozást módosítanák. Az sem kizárt, hogy csupán a Fidesz körüli sorozatos korrupciós botrányokról akarják elterelni a figyelmet ezzel a "gumicsonttal".

Havi két kötelező vasárnapi szabadnap és sávos bérpótlék legyen - javasolta Szatmáry Kristóf a Miniszterelnökség kereskedelempolitikáért felelős miniszteri biztosa. Az idén a budapesti iparkamara éléről megbuktatott volt kamarai elnök szerint a kormány a sávos vasárnapi bérpótlékon azt érti, hogy délig járna a 100 százalékos pótlék, utána viszont két óránként egyre többet kell fizetni a dolgozónak.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a minap már arról beszélt, hogy a kormány előtt több javaslat is szerepel, s ezek egyike például csak hat vasárnap tenné lehetővé a kiskereskedelmi cégeknek a munkavállaló berendelését.

Az sem zárható ki, hogy a kormányt és a Fideszt fenyegető botrány-cunami miatt vették elő a vasárnapi pótlék ügyet, hogy eltereljék a közvélemény figyelmét, a pártoknak pedig újabb gumicsontot dobjanak.

A témában megszólaltak a különböző rendű és rangú fideszes politikusok, de néma maradt például az újonnan felállított gazdasági kabinet vezetője, a nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály, aki igazán kompetens lenne ebben a kérdésben - mondta a Népszavának Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette, ez az ötletelés, illetve a gazdaságpolitikáért felelős miniszter hallgatása frusztrálja a szakmát. A különböző bejelentések előtt a kormányzat részéről a szakmai szervezeteket - legalábbis a VOSZ-t biztosan -, senki nem kereste meg, nem egyeztetett a szövetséggel. Ez azért is érintette érzékenyen a szervezetet, mert eddig minden szabályozási kérdésben megszólalt. Pillanatnyilag egy fajta tájékoztatási vákuum, vagy káosz keletkezett a kormányzati politikusok egymással sem egyeztetett kijelentései miatt.

Azért is érthetetlenek az utóbbi napokban elhangzott homályos megnyilatkozások, mert a kiskereskedelem az előrejelzések és az eddigi adatok alapján, idén jó évet zár. Ebben szerepet játszik egyebek mellett a viszonylag jelentős reálbér kiáramlás. Ennek persze az az árnyoldala, hogy például a kiskereskedelemben több multi is azért kényszerült akár két számjegyű béremelésre is, mert egyre égetőbb a szakember hiány. A kereskedelemből is megállíthatatlannak látszik a jó szakemberek kivándorlása külföldre a jóval magasabb keresetek miatt. Ugyancsak forgalmat növelte a vasárnapi boltzár feloldása, amelyet a kormány egy küszöbönálló és vélhetően sikeres és esetleg eredményes népszavazás elkerülése miatt lépett meg.

Gumicsont a politikának
,Az, hogy a parlament őszi ülésszakában beterjesztik a kiskereskedelmi munkavégzésre vonatkozó szabályozást, nem azt jelenti, hogy visszaállítanák a vasárnapi boltzárat – közölte a Fidesz frakcióvezetője, Kósa Lajos szerdán az állami rádióban. Majd hozzátette, hogy a szocialisták hazudnak, amikor ezt állítják.
Kósa egyebek mellett arra hivatkozott, hogy teljesen vissza kellett vonni a korábbi szabályozást, a kiskereskedelemben dolgozók rosszul jártak, ezért jogilag rendezni kell a helyzetet, hogy kedvezőek legyenek számukra a feltételek. A frakcióvezető mintha elfeledte volna, hogy éppen ő és párttársai döntöttek úgy, hogy úgy állítják vissza a korábbi törvényt, hogy a 100 százalékos vasárnapi pótlék helyett csak 50 százalékot kapjanak a kereskedelmi dolgozók.
Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint elfogadhatatlan, hogy március óta nem rendezték a vasárnapi bérpótlék kérdését. Az ellenzéki politikus úgy vélte, a vasárnapi munkáért sokkal magasabb bér jár, mint a hétköznapokért. Ennek a rendezését követően lehetne arról egyeztetni, hány vasárnap rendelhető be a munkavállaló a hét utolsó napján. A vásárlók és a dolgozók érdekeit egyaránt figyelembe véve kellene a megoldást keresni - tette hozzá.

Érthetetlen, hogy egy nagy nehezen végre konszolidálódó, ismét bővülő pályára álló ágazatot, amely összességében félmillió munkavállalót foglalkoztat, miért akar újra megbolygatni a kormány. A hivatkozás, mint annyiszor, megint a hazai kisboltok támogatása. Ezzel a VOSZ főtitkára is maradéktalanul egyetértett, azzal a kiegészítéssel, hogy eközben nem kell(ene) a nagy láncokat büntetni. Nem kell a meleg vizet feltalálni, hiszen külföldön sok jó példát lehet találni a mikro- és kisvállalkozások támogatására. A magyar kormány is megtehetné, hogy kedvezményes hitelekkel, az informatikai rendszerek, a közös beszerzési bázisok, logisztikai központok kiépítését segíti. Az online kasszák esetében is a legrászorultabbaknak ingyenesen adhatta volna a berendezéseket az állam.

Az viszont a VOSZ főtitkára szerint elfogadhatatlan, hogy ehelyett a kormányzat igyekszik a számára nem kívánatos versenytársakat kiiktatni a piacról. Ettől különben sem lesz jobb a kondíciója a kicsiknek - tette hozzá.

Most is nagyon avatatlan kézzel nyúlna bele a piaci folyamatokba a kormány, ahogy eddig is már többször megtette - jegyezte meg Dávid Ferenc. Emlékeztetett rá, hogy nem csak a vasárnapi boltzárba bukott bele, de korábban Brüsszel elkaszálta a diszkriminatívnak talált sávos élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, amely megint csak a multikat sújtotta. Nagyon valószínű, hogy ugyanerre a sorsra jut a két egymást követő évben veszteséges, évi 50 milliárd forintnál nagyobb árbevételű vállalatok bedöntését célzó jogszabály is. Az az ötlet, hogy a 400 négyzetméter alapterületűnél nagyobb üzletekben 70 négyzetméterenként kell eladót foglalkoztatni, az elemi erejű felháborodás, a szakma teljes elutasítása miatt végül meg sem valósult. A VOSZ főtitkára úgy fogalmazott, az elmúlt időszakban vagy bornirt ötleteket fogadott el a kormány, vagy Brüsszel meszelte el az adott törvényt. Úgy vélte, a legjobb lenne a kereskedelmet békén hagyni.

Az államnak természetesen van szabályozási feladata, például a bérpótlékok ügyét rendezni. Nagyon rossz gyakorlat viszont az ágazat folyamatos vegzálása, bizonytalanságban tartása. Ez hosszabb távon azt eredményezheti, hogy a multik nem fognak beruházni, fejleszteni a magyarországi leányvállalataikban. Ez egyebek mellett azzal is jár majd, hogy nem vesznek fel munkaerőt, vagyis nem teremtenek új munkahelyeket. Bizonytalan környezetben a nemzetközi cégek óvatosak és kivárnak. A kormány így a magyar munkavállalókat is hátrányos helyzetbe hozza, hiszen a statisztikák szerint a multik általában magasabb béreket adnak a magyar láncoknál.

Dávid Ferenc azt sem zárta ki, hogy ezekben az ötletelésekben nem feltétlenül nagypolitikai szándékok, hanem esetleg túlfűtött politikusi ambíciók is szerepet játszhattak. Így például Szatmári Kristóf miniszteri biztosi megbízatása idén ősszel lejár, s az elmúlt időszakban nem sok siker fűződik a nevéhez. A VOSZ főtitkára szerint téves képzetek, nézetek fedezhetők fel az intézkedésekben, miközben alapkérdésekkel nincsenek tisztában a döntéshozók. A kereskedelem azonban nem irányítható parancsokkal, mint a fegyveres testületek, mert ez egy klasszikus versenyágazat. Magától értetődő a kereslet-kínálat hullámzása. A szakma kreativitást, rugalmasságot igényel. Az ágazatban szabad árképzés van és a piac határozza meg, mi mennyit ér.

A vállalkozók számára elfogadhatatlan a Szatmári által felvázolt sávos bérpótlék ötlete. Egyébként is nagyjából kivihetetlen ez a megoldás, mert ki és hogyan tartja majd nyilván a lejáró két órákat, ki fogja ellenőrizni, ki adminisztrálja. Hogyan lehet megoldani majd a bérszámfejtést a folyamatosan változó bérrel. Értelmetlen, kontraproduktív ez a tervezet, amely a szürke gazdaság felé tolja el a kereskedelmet.

A VOSZ javaslata: az 50 százalékos vasárnapi pótlékot fel kell emelni 100 százalékra, a havi egy helyett két szabad vasárnapot kell adni a dolgozóknak, a fennmaradó vasárnapok egyikére berendelhetné a munkaadó a munkavállalót, a másiknál egyetértéssel lehetne csak behívni a dolgozót. A gyermekét egyedül nevelő szülő pedig csak önkéntesen vállalhat hétvégi munkát. A vasárnapi boltzár kötelező volt mindenkire, de a VOSZ bérpótlék javaslata szerint csak az nyitna ki a hét utolsó napján, aki erre képes.

Minden változtatás pénzbe kerül
Nemcsak azt kell a mérleg serpenyőjébe tenni, hogy segíteni kell a kisvállalkozásokat, illetve védeni az alkalmazottak érdekeit, de azt is figyelembe kell venni, hogy erre van-e pénze a kereskedelemnek. Márpedig minél kisebb egy vállalkozás, annál keservesebben tudja már ma is a kitermelni a talpon maradáshoz szükséges költségeket.
Az egyre égetőbb munkaerőhiány például jelentősen megemelte a béreket - jegyezte meg a Népszavának Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hozzátette, amikor arról kell dönteni, hogy egy helyett két szabad vasárnapja legyen a kereskedelmi dolgozónak, akkor nem csak azt kell latolgatni, hogy a munkavállaló többet pihenhet, hanem azt is, hogy az adott cégnél emiatt több foglalkoztatottra van szükség, az pedig növeli a költségeket.
Bármilyen szigorítást terveznek, vezetnek be, a legkisebbek fognak a leginkább pórul járni - jósolja Vámos György. Aki a sávos bérpótlék javaslatát megfogalmazta, számolja is ki, ez mennyibe kerül - javasolta a szakember. Ha a 100 százalékos vasárnapi pótlékra még rárakódik a délutáni sávos többlet teher, sok üzlet, elsősorban a kicsik, ki sem tudnak nyitni vasárnap, de lenne olyan nagyáruház is, amely kénytelen lenne így dönteni. A megoldás elsősorban az alapbér emelése lenne és nem a vasárnapi pótlék emelése, mert nem is minden alkalmazott dolgozik a hét utolsó napján. Az pedig érthetetlen, hogy a kormány miért csak a kiskereskedelemmel foglalkozik ilyen behatóan, amikor vasárnap dolgoznak a vendéglátásban, a szállodaiparban, de akár az építőiparban is. Miért csak a kereskedelemben fontos a dolgozók hétvégi pihenése?

Egyeztetés most sem volt

Ha valóban egyeztetni akar a kormány még a törvényjavaslat őszi benyújtása előtt a vasárnapi pótlékról, még elegendő idő áll rendelkezésre - közölte a Népszavával Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Ez idő alatt tisztázni lehetne, hogy Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője állításával ellentétben nem 240-250 ezren dolgoznak a kereskedelemben, hanem kétszer annyian és közülük nagyjából 100 ezret érint a vasárnapi munkavégzés. A szakszervezeti vezető az eddigi tapasztalatok alapján nem zárta ki, hogy a kormány majd hoz valamilyen intézkedést és hivatkozik valamilyen szervezetre, hogy azzal egyeztetett. A KAOSZ mindenesetre a két szabad vasárnapot és a pótlék emelést támogatja, de a kormányzati nyilatkozat-káoszból nem derül ki, mi is a valódi szándék. Félő, hogy megint vajúdnak a hegyek és egeret szülnek - vélte Sáling József.

A szakember is úgy vélte, nem a nagyok büntetésével lehetne támogatni a kicsiket, hanem adó- és járulékcsökkentéssel, pályázatokkal, amelyek korábban voltak, ma pedig már nincsenek.

A most néma gazdasági tárcavezető egy hónapja még az ágazat képviselőivel még azt közölte, hogy a vasárnapi boltzár ügyben a kormánynak nincs teendője, hiszen visszaállította az eredeti állapotot és majd egy év múlva érdemes vissza térni rá. Ha a szakma nagyon fontosnak tartja a kérdést, ősszel egy egyeztetésen vissza lehet térni rá.

Az sem zárható ki, hogy Fidesz nem akarja, hogy a KDNP jöjjön ki jól a vasárnapi pótlék ügyből, mert a szatelit párt "ráült"az ágazati szereplők javaslataira és sajátjaként adta elő. Lehet, hogy megint a multikon akar ütni egyet a kormány, a baj csak az, hogy a végén mindig a dolgozón csattan az ostor - tette hozzá Sáling József.

Bombafenyegetést jelentettek két gépen Brüsszel felett

Bombafenyegetést jelentettek két utasszállító repülőgépről, mielőtt megkezdték volna a leszállást Brüsszel nemzetközi repülőterén - írta a Le Soir francia nyelvű belga napilap szerdán.

A bejelentést követően a Zaventem nemzetközi repülőtéren teljes készültségbe helyezték a mentők és a tűzoltók egységeit. A szövetségi ügyészség szerint a fenyegetés "elég komoly" ahhoz, hogy vészhelyzeti intézkedéseket hozzanak - írta a napilap. Időközben az egyik gép, egy Oslóból érkező Boeing-737-es gond nélkül leszállt a repülőtéren.

Bombafenyegetést jelentettek két gépen Brüsszel felett

Bombafenyegetést jelentettek két utasszállító repülőgépről, mielőtt megkezdték volna a leszállást Brüsszel nemzetközi repülőterén - írta a Le Soir francia nyelvű belga napilap szerdán.

A bejelentést követően a Zaventem nemzetközi repülőtéren teljes készültségbe helyezték a mentők és a tűzoltók egységeit. A szövetségi ügyészség szerint a fenyegetés "elég komoly" ahhoz, hogy vészhelyzeti intézkedéseket hozzanak - írta a napilap. Időközben az egyik gép, egy Oslóból érkező Boeing-737-es gond nélkül leszállt a repülőtéren.