Rogán Antal, a büszke feltaláló

Publikálás dátuma
2016.08.11. 07:03
FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
A sokoldalú Rogán Antal kabinetminiszter eddig ismeretlen oldalát fedezte fel a magyar sajtó. Kiderült róla, hogy feltaláló, hiszen – mint kiderült – egy digitális aláírással kapcsolatos találmányt jegyez többedmagával, amelyre egyébiránt büszke is. A pénzügyi végzettségű miniszterről a Népszabadság tegnap azt írta, egy elektronikus aláírási eljárás feltalálója Csík Balázs és Lengyel Csaba társaságában. Utóbbiak annak a Fidesz holdudvarához sorolt, és a közműcégek egy részének auditálását végző tanúsító vállalkozásnak, a Hunguard Kft.-nek a tulajdonosai, amely cég papíron ciprusi magánszemélyek áttételes tulajdonában áll, és több százmilliós haszna egy offshore céghálóban szívódik fel.

A találmányról a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete honlapján közzétett szabadalmi kérelmek között olvasható Rogán neve. A mostani miniszter, még frakcióvezetőként, két társával tavaly májusban jelentette be a magyar szabadalmi hatóságnak is a digitális találmányt. A dokumentumokból úgy tűnik, korábban nem talált fel semmit, és ezen innovációja sem tartozik már hozzá, mivel azt februárban megvásárolta az új jogtulajdonos MobilSign Kft.

A Jobbik szócsöveként számon tartott Alfahír is a Szellemi Tulajdon Világszervezetének oldalán talált rá a Csik Balázs, Lengyel Csaba, Rogán Antal által 2015. június 15-én beadott szabadalmaztatási kérelemre és annak magyar adaptációjára. A portál szerint azt követően, hogy védjegyirodájuk értesült a szabadalom várható hivatalos közzétételéről, Rogánék látványosan rövid idő alatt átruházták a jogokat a MobilSign Kft.-re, amelynek három tulajdonosa közül kettő Csik és Lengyel, a harmadik pedig immár nem a miniszter.

„Büszke vagyok arra, hogy az elmúlt három évben olyan elektronikus aláírással kapcsolatos eljárás kifejlesztésében és szabadalmi bejegyzésében vehettem részt, amely értéket teremt. Az általunk szabadalmaztatott elektronikus aláíráson alapuló eljárást alkalmazza ügyfélpontjain az ország legnagyobb távközlési szolgáltatója, ügyeik intézésekor százezernyi magyar polgár használja az általunk kifejlesztett elektronikus aláírást” – írta Rogán a Népszabadságnak, és leszögezte, hogy bár eddig nem szedett belőle hasznot, a soron következő vagyonbevallásában szerepelni fog a szabadalom, amihez a Hunguard Kft.-nek semmi köze, a találmány piaci hasznosítását egy másik gazdasági társaság végzi. "Állami megbízást az elmúlt években nem kaptunk, állami pályázaton nem indultunk.”

„Újabb varázslatot mutatott be a Fidesz: a Lopszfortban végzett Mengyi Voldemort és a láthatatlansági köpenyben luxusutazgató Lázár János után most az a Rogán Antal produkált meglepő trükköt, akiről eddig azt hittük, hogy csak a luxuslakások megnyújtásához ért” – írja közleményében az MSZP. A szocialisták szerint a „propagandaminiszter” új oldala „rendkívüli távlatokat nyit a szakemberhiánnyal küzdő magyar munkaerőpiac előtt”, ezért azt javasolják, hogy a Fidesz által „külföldre üldözött” munkavállalókat mostantól Rogán Antal pótolja.

Az Együtt szerint Rogán valójában a cég tulajdonosaival közösen jegyzett találmánnyal legalizálja korrupt tevékenységét, ezért azonnal távoznia kell tisztségéből.

Szerző

Ára lesz a magyar kvótahazugságnak?

Publikálás dátuma
2016.08.11. 07:02
Menekült alig akad, de a kormány hangja mind erősebb FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Háromezerrel növeli a kormány a rendőrség létszámát a határőrizet megerősítésére - jelentette be Tuzson Bence. A kormányzati kommunikációs államtitkár a szerdai kormányülés közben közölte: a határvadász századok létszámát emelik, a toborzás és kiképzés mielőbbi megszervezése a Belügyminisztérium feladata. Noha a kétes hatékonyságú kerítés több tízmilliárdba, a határvédelem pedig csaknem 5 milliárd adóforintba került eddig, a kormány az újabb lépést azzal indokolta, hogy az illegális bevándorlás és a déli határra nehezedő migrációs nyomás tartós lesz.

Csakhogy érthetetlen, mi indokolta most az újabb lépést, hiszen a Helsinki Bizottság éppen tegnap hozta nyilvánosságra: a határra "nehezedő" nyomás nem nőtt hirtelen, a szerb, majd a horvát határszakaszon felhúzott határzár ellenére az országban és annak határán feltartóztatott irreguláris migránsok száma 2016 eleje óta mérsékelten emelkedik. Összesen 18 044 menekültet tartóztattak fel a határon, akik közül megakadályozott illegális próbálkozó 5 968 lett volna. Egy hónap alatt ugyanakkor harmadára esett vissza a menedékkérelmek száma: míg március és június között havi átlagban majdnem 5000-en kértek védelmet Magyarországon, addig júliusban ez 1688-ra csökkent. A látványos esésre a 8 kilométeres szabály adhat magyarázatot, hiszen július 5-e óta a rendőrség szabad kezet kapott, hogy a mélységi ellenőrzés során "megfogott migránsokat" visszazsuppolja a határzár elé.

Összességében az idén a hatóságok 22 440 érkezőt regisztráltak, miközben az év első hat hónapjában a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) mindössze 252 menedékkérőt részesített nemzetközi védelemben. Közülük 87-en menekült státuszt, 165-en oltalmazott státuszt kaptak. Az év első hét hónapjában a kérelmezők többsége (65 százaléka) háborús vagy terror sújtotta övezetből érkezett: 16 százalékuk Szíriából, 37 százalékuk Afganisztánból, 11 százalékuk Irakból és 1 százalékuk Szomáliából. Az összes kérelmező 26 százaléka gyermek, 20 százaléka nő volt. Ők jelenleg, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság szóbeli tájékoztatása alapján a BÁH intézményeiben lehetnek, hiszen ezekben július 25-én összesen 1237 menedékkérő tartózkodott, többségük őrizetben: közülük 541-en nyílt befogadó állomáson, míg 696-an menekültügyi őrizetben. Illegális határátlépésért 2015. szeptember 15. és 2016. július 10. között a Szegedi Törvényszéken 2 880 emberrel szemben indult büntetőeljárás, közülük 2 836 embert ítéltek el. Július 10. óta egyetlen egy ilyen eljárás sem indult. Az adatokból kiderült az is: az év első hat hónapjában 348 menedékkérőt küldtek vissza Magyarországra dublini eljárás keretében, elsősorban Németországból (180 fő) és Svájcból (51 fő). Ezzel szemben az év első hat hónapjában mindössze 114 irreguláris migránst adtak át a magyar hatóságok hivatalosan Szerbiának, közülük 35-en szerb, 27-en koszovói, 22-en albán állampolgárok voltak. Szerbia egyetlen szír, afgán, iraki vagy szomáliai állampolgárságú külföldit sem vett át.

Tuzsont egyébként megkérdezték arról is, hogy német európai parlamenti képviselők az uniós támogatási pénzek megvonását sürgették azoktól a tagországoktól, amelyek szerintük nem tanúsítanak szolidaritást az EU bevándorlás-politikájában. Az államtitkár azt felelte: Magyarország határozottan elutasít minden ilyen felvetést, nem lehet összekapcsolni ezeket a kérdéseket. "Nem kegy, hogy egy ország milyen támogatásra jogosult, hanem azt meg kell kapnia, mert az unió tagja és tesz ennek érdekében" - szögezte le, példaként hozva a piacok megnyitását. A kezdeményezést álságosnak és károsnak ítélte, hangsúlyozva: az illegális bevándorlást meg kell állítani, és nem lassítani kell vagy "álszolidaritást" vállalni.

Az uniós támogatási pénzek megvonását német európai parlamenti (EP-) képviselők sürgették. A dpa német hírügynökség szerda hajnali, előzetes ismertetése szerint ilyen értelmű nyilatkozatot adott a Die Welt című lapnak Inge Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának CDU-s elnöke, továbbá Alexander Graf Lambsdorff, a parlament szabaddemokrata (FDP) alelnöke. Grässle szerint meg kellene vonni a támogatási pénzeket azoktól a tagállamoktól, amelyek - mint fogalmazott - nem tartják tiszteletben az európai jogot, továbbá azoktól a tagországoktól, amelyek nem működnek közre kielégítően a menekültek átvételében vagy regisztrálásában. Hasonlóan nyilatkozott a dpa szerint Lambsdorff is. "A német kormánynak az uniós költségvetés tervezett őszi felülvizsgálatakor fel kell lépnie, hogy az olyan nettó haszonélvező országok, mint Lengyelország és Magyarország a menekültkérdésben szolidáris magatartást tanúsítsanak és tiszteletben tartsák az európai értékeket" - idézte a dpa Lambsdorffot. A Die Welt ezzel összefüggésben ismertette az Európai Bizottság legújabb statisztikai adatait. Ezek szerint 2015-ben is Németország volt a legnagyobb nettó befizető, majd a sorban Nagy-Britannia, Franciaország és Hollandia következett. A legnagyobb nettó haszonélvező tagállam a Die Welt által közzétett statisztika szerint Lengyelország volt, amelyet sorrendben Csehország, Románia, Görögország és Magyarország követ.

Felemás bocsánat a "vadászat" után
Migránsvadászattal és migránsok kitoloncolásával „színesítették” hétvégén a székelyföldi Kommandón rendezett falunapok műsorát - számolt be róla lapunk is. A paródián sokan felháborodtak, Kocsis Béla polgármester elnézést kért, és azt mondta, hogy senkit sem akartak megbántani - írja a maszol.ro. Kocsis azt mondta: meglepte a vitatott jelenetek negatív visszhangja, mert ők csak "szórakoztatni" akartak. A falunapokat a helyi polgármesteri hivatal szervezte. A rendezvényen hagyomány, hogy a fiatalok paródiaműsort készítenek olyan témákban, amelyeknek aktualitása van. A menekültkérdés Háromszéken is foglalkoztatja az embereket - magyarázta, és egyben elnézést kért azoktól, akiket megbántottak a paródiával. Megírtuk: a "játékban" szíriai fagylaltos furgonokba bújt migránsok érkeztek a falu határába, de a határőrök sikeresen előállították a határt törvénytelenül átlépőket. Azok spontán tüntetésbe kezdtek, eurót, Németországot és nőket követeltek. A hatóságok azonban kitartottak, feltoloncolták őket a kommandói gőzös szerelvényére, és elküldték „Merkel nagymamájukhoz" - számolt be a jelenetek forgatókönyvéről a Háromszék című napilap. A "paródiát" kommandói fiatalok adták elő, több mint kétszázan nézték őket.



Szerző

Nincs egyezség az RTL-lel és a TV2-vel

Publikálás dátuma
2016.08.11. 07:01
FOTÓ: Népszava
Nincs egyezség a két legnagyobb kereskedelmi tévé és a kábelszolgáltatók között a programdíjról. A Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség szerint az üzletág így is alig termeli ki a hálózatfejlesztés költségeit, a díj pedig csak rontana a helyzeten. Vidus Gabriella RTL-vezérigazgató korábban leszögezte: megállapodás nélkül senki nem sugározhatja az RTL Klubot. A Médiatanács legkorábban ősszel tehet pontot az ügy végére.

A szövetséget nem kereste meg a TV2, csak az RTL-csoporttal tárgyaltunk. A programdíjjal kapcsolatos általános szerződési feltételeik (ÁSZF) csupán keretet adnak az egész megállapodáshoz, a részleteket az egyéni szerződések szabják meg, ezekkel kapcsolatban több módosító - és pontosító - javaslattal éltünk, egyelőre nem érkezett válasz a társaságtól - számolt be lapunknak Ökrös Gergely, miután a Világgazdaság megírta, patthelyzet alakult ki a két országos kereskedelmi televízió és a kábelszolgáltatók között a műsorterjesztési díjakról folyó vitában. A Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség (MKHSZ) elnöke kifejtette, az ügyben a Médiatanácstól is vizsgálatot kértek, mert a szervezet szerint a szolgáltatókra nézve elfogadhatatlan feltételeket szabnak a társaságok nyilvánosságra hozott szerződési feltételeik. Habár aggályaikat már júliusban megküldték a hatóságnak, válasz egyelőre nem érkezett, s őszig vélhetően nem is fog - ugyanis a Médiatanácsnál ülésezési szünet van. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség is jelezte: kifogásolja a két csatorna szándékát, hogy pénzt szedjenek a műsorukért, mert álláspontja szerint a meghirdetett szerződéses feltételek súlyosan sértik a fogyasztói érdekeket, diszkriminatívak és törvénysértők. Ezért a szövetség azt szeretné elérni, hogy ezek ne léphessenek hatályba. Ezt a beadványt az NMHH előbb elutasította, majd a Médiatanácshoz delegálta.

Ökrös kifejtette, a legnagyobb problémájuk az, hogy az üzletág már így is alig termeli ki a hálózatfejlesztési költségeket - a digitális átállás például jócskán megterhelte a kisebb cégeket -, s ha erre még rájön az RTL-nek és a TV2-nek fizetendő díj is, akkor a hazai vállalkozások nullszaldósan, vagy enyhe veszteséggel tudnának csak működni.

Megkérdeztük a társaságoktól, hogy állnak a tárgyalások a szolgáltatókkal. Az RTL közölte, a kérdést üzleti titokként kezelik. A TV2-nek állításuk szerint már több szolgáltatóval is sikerült megállapodnia a programdíjról, és további partnerekkel is egyeztet, ugyanakkor a Privátbankár szerint a nagy terjesztőkkel még nem született megállapodás. Pedig már bő egy hónapja hatályba lépett az RTL Klub és a TV2 azon általános szerződési feltételeinek módosítása, amelynek alapján díjat kérnének műsoraik terjesztéséért a kábelszolgáltatóktól. Ez az összeg meghaladná a havi nettó 580 forintot, amit ki kellene gazdálkodniuk a kábelszolgáltatóknak, vagy át kellene hárítaniuk az előfizetőkre.

Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója korábban leszögezte: amennyiben egy kábelszolgáltató 90 napon belül (tehát hozzávetőleg októberig - a szerk.) nem állapodik meg az RTL-el, akkor 290 forintos havi előfizetőnkénti listaárat fognak kiszámlázni neki. Ha a terjesztő továbbra sem fizet, a társaság kezdeményezni fogja, hogy az RTL Klubot tegyék elérhetetlenné az érintett szolgáltatónál. Az MKHSZ elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta, szomorú, hogy a földfelszíni sugárzásban továbbra is ingyenes marad az RTL Klub műsora, s ebből egyenesen következik a piac torzulása. "A kérdéssel a Gazdasági Versenyhivatalnak is foglalkoznia kellene. Hiszen mint ahogy említette, a szolgáltatók nem tudják lenyelni a programdíj összegét, át kell hárítaniuk azt a fogyasztókra. Így pedig az emberek át fognak állni arra a platformra, ahol ingyen nézhetik a műsorokat" - vázolta Ökrös. Hozzátette, az lenne a tisztességes, ha vagy mindenki fizetne, vagy senki sem, ők az utóbbira törekszenek. "Szerintem nem áll olyan rosszul a hirdetési piac, hogy ellehetetlenüljenek a társaságok, ha csak abból kellene élniük" - vélte.

Ismert, júliusban lépett életbe az a csaknem két évig a kormány által visszatartott jogszabály, amelynek értelmében az RTL és a TV2 is műsorterjesztési díjat szedhet a szolgáltatóktól. Érdekes, a kormány azt követően engedélyezte az évi többmilliárdos pluszforrást jelentő tarifa beszedését, hogy biztossá vált, a TV2 Andy Vajna kezére kerül. Az RTL június elején bejelentette, az RTL Klub terjesztési árát havi 150 forintban határozták meg előfizetőnként, ám a kontraktus időtartamától függően további kedvezmények érhetőek el, így a 2016-os díj akár 135 forint is lehet előfizetőnként, havonta. Mindez az SD felbontású adásra vonatkozik, a nagyfelbontású (HD) csatorna áráról egyedileg állapodnak meg a szolgáltatókkal. Az RTL Klub törvényi szabályozás szerint úgynevezett „must offer” csatorna, tehát kötelező a piac minden szereplőjének felajánlania terjesztésre. A médiacsoport vezetői szerint az ár valóban kedvezményes, hiszen sok, az RTL Klubnál kisebb csatorna listaára ennél magasabb, akár a 180 forintot is eléri. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a nagy és kis műsorterjesztők között nem tesznek különbséget a szerződés megkötésekor, hiszen a törvény szerint minden szolgáltatónak azonos feltételeket kell biztosítani. A becslések szerint jelenleg 3,3 millió háztartás fizet kábeldíjat az országban, így az RTL 2017-től évi 5,5 milliárd forintos bevételre számíthat.

Vajna TV2-je drágább: a társaság havonta előfizetőnként listaáron 290 forintot kér, azonban 2016 végéig minden szolgáltató kedvezményt kap, így idén 150 forint lesz a tarifa. Jövőre a kábelcsatornákat és a TV2-t különböző csomagokban vásárló szolgáltatók továbbra is kaphatnak majd kedvezményeket. Vajna tévéje nem csak a díj bevezetése kapcsán jár jól, hiszen a kormánybiztos nemrégiben jelentette be, hogy a Chili TV, az Izaura TV, a Joy TV, a Kiwi TV, a Mozi+, a Prime, a Super TV2 és a Zenebutik csatornáit Romániából sugározza majd. Ezek bejegyzését a S.C. CEE Broadcasting Co. Srl. már kérvényezte. A vállalat minimum 7,1 millió ­euró (2,2 milliárd forint) bevételre számít a romániai csatornáknál, az ezek után fizetendő adó a román államkincstárat gazdagítja majd. Ráadásul Romániában olcsóbb vagy gyakorlatilag nincs műsor szolgáltatási díj, viszont a hazai reklámadót nem lehet megkerülni. Emellett a román médiatörvénynek kell megfelelniük és a velük szemben felmerülő esetleges panaszokat, jogsértéseket a román médiahatóság fogja kivizsgálni. A költözés másik haszna az lehet, hogy az erdélyi kábelszolgáltatók is könnyebben betehetik a TV2 Romániából sugárzott adóit a kínálatukba.