Előfizetés

Elhunyt a hírhedt milliárdos - Hirtelen lett rosszul birtokán

Publikálás dátuma
2016.08.10. 18:42
Gerald Cavendish Grosvenor 2009-ben. FOTÓ: Neil Mockford/Getty Images
Váratlanul elhunyt Westminster hercege, Nagy-Britannia sokáig leggazdagabb embere, a királyi család közeli barátja.

Szerdai híradások szerint Gerald Cavendish Grosvenor előző nap halt meg egy Lancashire grófságbeli kórházban, miután hirtelen rosszul lett abbeysteadi birtokán. Hatvannégy éves volt. A helyi rendőrség tájékoztatása szerint halálával kapcsolatban nem merült fel idegenkezűség gyanúja. Részleteket a gyászoló család egyelőre nem közölt.

Gerald Cavendish Grosvenor 1979-ben örökölte meg címét, ő volt Westminster hatodik hercege. Négy gyereke született, a cím az egyetlen fiára száll. A most 25 éves Hugh a legfiatalabb keresztapja a brit trónöröklés rendjében második Vilmos herceg és Katalin hercegnő fiának, György hercegnek.

Westminster hercegének vagyonát idén 9,34 milliárd fontra (3380 milliárd forint) becsülte a The Sunday Times, 8,3 milliárd fontra (3004 milliárd forint) a Forbes pénzügyi magazin, amely szerint az arisztokrata a 68. leggazdagabb ember volt a világon és a harmadik legtehetősebb Nagy-Britanniában. Országszerte voltak birtokai, köztük egy 190 hektáros a főváros egyik legelőkelőbb, Belgravia nevű részében, a királyi család első számú londoni rezidenciájának közelében. A család Sir Thomas Grosvenor és Mary Davies 1677-es házassága révén alapozta meg londoni javait. Az örökösnő vásárolta Grosvenornak azokat az ingatlanokat, amelyek a família későbbi vagyonának sarokköveit képezték. A családfáját az 1066-os normann hódításig visszavezető família vidéki székhelye, a Chesire grófságbeli Eaton Hall a 15. század óta van a birtokukban.

Az elhunyt herceg a patinás londoni Harrow School diákja volt, de a tanulást nem tartotta fontosnak, annál inkább a sportokat. Próbajátékon részt vett a Fulham FC labdarúgó klubnál, de apja nem találta megfelelő karrierválasztásnak a futballt egy arisztokrata számára, így bár ódzkodott tőle, Gerald Cavendish Grosvenor végül a családi vagyon gondozásának szentelte magát. Az 1990-es évek végén idegösszeroppanást kapott, szerinte az üzleti élet és a közéleti szereplés jelentette nyomás miatt. 

Az Independent című lapnak 1992-ben azt mondta, ha lett volna választása, nem született volna gazdag családba, ugyanakkor soha nem fordult meg a fejében, hogy feladja a családi vagyont. A Financial Times című üzleti újság szerint egyszer megkérdezték, milyen tanácsot adna a feltörekvő fiatal vállalkozóknak, mire azt válaszolta: "Nem árt, ha van egy felmenőjük, aki nagyon közel állt Hódító Vilmoshoz".

Halálhírével kapcsolatban a királyi udvar közölte, hogy az uralkodó, II. Erzsébet és férje, Fülöp herceg "privát üzenetben" fejezte ki részvétét. Az elhunyt különösen jó kapcsolatot ápolt Károly herceggel és feleségével, Kamilla hercegnővel. A Clarence House - a trónörökös londoni rezidenciája - közlése szerint mindkettőjüket lesújtották a történtek. 

Putyin-Erdogan találkozó - "Látható volt, hogy melyik fél a vétkes"

Publikálás dátuma
2016.08.10. 17:17
FOTÓ: Mikhail Svetlov/Getty Images
Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök kibékült egymással, de kerülte a megosztó témákat és inkább a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés egyszerűbben megoldható projektjeire összpontosított - emelték ki szerdán az előző napi szentpétervári csúccsal kapcsolatban az orosz médiában megjelent kommentárok.

Az orosz nyomtatott és elektronikus média megkülönböztetett figyelmet fordított a csúcstalálkozóra és a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok újjáélesztésének méltatása mellett gyakorlatilag egybehangzóan arra hívta fel a figyelmet, hogy a találkozó nem hozott áttörést a szíriai konfliktus kérdésében, amelyben Moszkva és Ankara egymással szemben álló feleket támogat. A felek emellett kerülték az orosz vadászgép tavaly novemberi lelövésének konkrét felemlegetését - azt "sajnálatos eseménynek nevezték - és hogy nem hangzott el utalás az azért kifizetendő török kártérítésről sem.

A Kremlhez közel álló Izvesztyija arról cikkezett, hogy az orosz és a török elnök elhatározta: a korábbi szinten állítja helyre a kétoldalú viszonyt. "Ennek indítéka a kölcsönös gazdasági haszon" - írta a lap, rámutatva, hogy Putyin és Erdogan ellapozott az államaik közötti viszony "szomorú oldaláról".

A lap kitért rá, hogy az orosz fél eltért a protokolltól és a pulkovói reptéren török építőmunkások üdvözölhették Erdogant a két ország zászlóival. A munkaebédhez a két vezető portréjával díszített tányérokkal terítettek meg, ami szintén csak kivételes alkalmakkor történik meg.

"De mégis látható volt, hogy melyik fél a vétkes. És érezhető volt, hogy a vétkességet elismerik, mert Recep Tayyip Erdogan legkevesebb öt alkalommal szólította Vlagyimir Putyint jó barátjának, tisztelt elnök úrnak és megköszönte neki a találkozó lehetőségét és a meleg fogadtatást" - hangzott az értékelés, amely szerint a felek a jelen lévő mintegy 200 orosz és török újságíró értésére adták, hogy kibékültek egymással.

A Komszomolszkaja Pravda című bulvárlap "történelminek" minősítette a találkozót és szintén kiemelte, hogy Moszkva és Ankara "a két ország népének érdekében" kibékült egymással. Beszámolójának végén a lap idézte Putyin elnököt, aki arról beszélt, hogy építeni tovább tart, mint rombolni és Oroszország ráhangolódott az építő munkára.

A Lenta.ru orosz hírportál elemzésében rámutatott, hogy Moszkvának és Ankarának a Nyugattal való viszonya egyaránt bonyolult. Európa Erdogan szavai szerint már fél évszázada hitegeti Törökországot, az Egyesült Államok padig menedéket nyújt az "összeesküvő" Fethullah Gülennek. Ámde Putyin már a meghiúsult puccskísérlet másnapján telefonált és támogatásáról biztosította a török elnököt.

Ezért a köztük meglévő viták ellenére a felek semleges gazdasági kérdéseket oldottak meg, "Az ebben az irányban való haladás elérése volt az a kevés, ami Moszkvát és Ankarát valójában egyesítette" - írta a Lenta.ru.

A Novaja Gazeta című független lap kommentárjában úgy fogalmazott, hogy Erdogan, aki az elmúlt hetekben egyre erősebben hibáztatta és fenyegette a Nyugatot, "a szavakról áttért a tettekre" és Oroszországba utazott, hogy tudassa nyugati szövetségeseivel: a török külpolitika prioritásai megváltoztak. Az újság szerint a török államfő korlátlan hatalom kiépítésére törekszik, amiben a belső ellenzék (a világi kemalista hagyományok és a kurd szakadárok), valamint az európai politikusoknak a vetélytársainak félreállításával kapcsolatban megfogalmazott bírálatai akadályozták.

A nyugati kritikák terén az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy a német parlament elítélte az örmény népirtást. A lap szerint ettől a ponttól kezdődtek a Moszkvával való megbékélést célzó erőfeszítések. "A Németország, és annak személyében az egész Európai Unió ellen saját hidegháborút indító török elnöknek szövetségesekre volt szüksége. Erre a szerepre a Kreml volt a legmegfelelőbb - Oroszország ugyanis szankciók alatt él, az oroszországi politikai elit nemzetközi számkivetté válik, a közvéleményt pedig nyugatellenes hangulattal itatta át a propaganda" - írta a Novaja Gazeta.

A lap szerint a meghiúsult puccs egy csapásra lehetővé tette Erdogan számára, hogy leszámoljon belső ellenségeivel és az Oroszországgal való viszony gyors újraindítása révén elvegye az Egyesült Államok és az EU kedvét a bírálatoktól és attól, hogy a Nyugat Ankarára erőltesse politikai elveit. Ennek érdekében Törökország gazdasági téren mindent megígért Moszkvának, amire nehéz volt nemet mondani, ugyanakkor a legkisebb jelét sem adta annak, hogy bármilyen módosításra is készülne a Szíria-politikájában.

Moszkva és Ankara közeledésében a Novaja Gazeta szerint szerepet játszott a Törökország és az Irán között a regionális vezető szerepért folytatott rivalizálás is - mert Teherán is "Oroszország barátja".

Ankara és Moszkva közeledése meglepte a Nyugatot

Meglepetésként érte a Nyugatot Törökország és Oroszország közeledése - írta a The New York Times című tekintélyes amerikai napilap a keddi orosz-török államfői találkozóval kapcsolatban.

A lap szerint senki sem számított arra, hogy a török-orosz kapcsolatok szélsőségesen megváltoznak, legalábbis nem azonnal. Ez pedig elég volt ahhoz, hogy aggodalmat váltson ki Nyugaton.

Moszkvának és Ankarának a szíriai konfliktusban egymással ellentétes céljai vannak, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő pedig "egymás torkának estek", miután tavaly novemberben Törökország lelőtt egy orosz harci repülőt. Putyin akkor úgy nyilatkozott, hogy a törökök hátba támadták Oroszországot, és bocsánatkérést követelt Ankarától. Ezt a török kormány következetesen megtagadta. Moszkva végül szankciókat vezetett be Törökországgal szemben, a kapcsolatok pedig mélypontra kerültek.

Erdogannak a meghiúsított török puccskísérlet utáni első külföldi útja viszont Szentpétervárra vezetett, és a két államfő megállapodott a kétoldalú kapcsolatok helyreállításáról.

A The New York Times szerint azonban bármilyen jövőbeli megállapodás a két ország között komoly következményekkel járhat a Közel-Keletre és Európára nézve. A szorosabb orosz-török kapcsolatok miatt feszültségek keletkezhetnek a NATO-ban, amit az orosz elnök örömmel ki is használna. Moszkva végső célja pedig az lehet - fejtegeti a lap -, hogy bevonja Törökországot befolyási szférájába, valamint az általa támogatott ázsiai biztonsági és gazdasági szervezetekbe.

Alekszandr Vasziljev, a Moszkvai Keleti Tanulmányok Intézetének orosz-török kapcsolatok szakértője szerint Erdogan Oroszországot a Nyugattal folytatott tárgyalásokban használhatja fel, mint adut. "Számára a fő cél a Nyugat, nem Oroszország" - mondta Vasziljev.

Törökország nemcsak NATO-tag, de kulcsfontosságú szerepe van az Európába igyekvő menekültek számának csökkentésében is. Eközben Ankara és Washington között egyre feszültebbé tűnik válni a viszony amiatt, hogy az Egyesült Államok nem adta ki Törökországnak a puccskísérlet kitervelésével vádolt Fethullah Gülen hitszónokot, Erdogan legnagyobb ellenlábasát.

A lap idézi Elizabeth Trudeau-t, az amerikai külügyminisztérium szóvivőjét, aki az államfői szintű találkozóval kapcsolatban azt mondta: "nem hiszem, hogy egyáltalán kérdés volna az, hogy a kapcsolatunk Törökországgal meggyengülne emiatt." Hozzátette azonban, hogy nem tekintik az eseményt "zéró összegű játéknak", és azt hangoztatta: Törökország és Oroszország is az Iszlám Állam ellen harcol, és a két ország részt vesz a szíriai konfliktus rendezésére tett erőfeszítésekben. "Sok a közös cél és érdek ott" - mondta Trudeau Szíriára utalva. A The New York Times viszont úgy véli: a Fehér Házat kellemetlenül érintette a Moszkva és Ankara közötti közeledés kilátása, habár nyilvánosan nem mondták ezt ki.

Az orosz vezetés kedden utalt arra, hogy az orosz erők hosszú távra rendezkedtek be Szíriában. Alekszandr Golc orosz katonai elemző szerint Oroszország jelezni kívánta, hogy kiáll - az Ankara által ellenzett - Bassár el-Aszad szíriai elnök mellett, és kész hosszú távon támogatni a damaszkuszi rezsimet a véres polgárháborúban. A The New York Times szerint a szíriai konfliktussal összefüggésben Moszkva feltehetően azt szeretné Törökországtól, hogy zárja le határait a milicisták és fegyverek beáramlásának csökkentése végett, illetve változtasson az álláspontján, miszerint Aszadnak távoznia kell az elnöki tisztségből. Ankara ezzel szemben azt várja el Moszkvától, hogy hagyja abba a török támogatású felkelők bombázását, csökkentse a kurdoknak nyújtott támogatását, és hagyjon fel a civil lakosság elleni légitámadásokkal, ami emberek ezreit kényszeríti Törökországba menekülni.