Megfékezték az erdőtüzet La Palmán

Sikerült megfékezni a lángokat a spanyolországi Kanári-szigetekhez tartozó La Palma szigetén a Jedey hegyen, ahol már hat napja ég az erdő összesen több mint 4500 hektáron.

Az elmúlt napokban elővigyázatosságból több településről 3 ezer embert evakuáltak. A hatóságok tájékoztatása szerint az erdőtűz teljes eloltása még napokig tarthat. A tűz keletkezéséért felelős 27 éves német férfi őrizetben van.

Vallomásában elmondta: a dolgát végezte az erdőben, majd elégette a használt WC-papírt, de óvatlan volt, a száraz aljnövényzet pillanatok alatt lángra kapott, és nem tudta eloltani. Az erdőtűzben egy 54 éves erdész bennrekedt az égő erdőben, ahol életét vesztette.

Szerző

Újratervezés a német belpolitikában

Publikálás dátuma
2016.08.09. 07:31
A német koalíció vezetői: Sigmar Gabriel alkancellár, Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer CSU-elnök FOTÓ: EUROPRESS/GETTY
Nagyon erőteljesen, 12 százalékkal csökkent Angela Merkel munkájának megítélése egyetlen hónap alatt. A müncheni merénylet, a würzburgi és az ansbachi terrorakciók miatt megint egyre többen kételkednek a kancellár politikájában. A lehető legrosszabbkor jött ez Merkel számára, hiszen az utóbbi hónapokban egyre kevesebb szó esett hazájában a menekültkérdésről, melynek köszönhetően ismét ötven százaléknál többen voltak elégedettek munkájával. A jelenlegi helyzetnek egy nagy nyertese lehet: Horst Seehofer, a CDU testvérpártja, a CSU elnöke.

Angela Merkel hatodik helyre esett vissza a német kormányzati politikusok népszerűségi listáján. Az ARD televízió múlt héten közzétett felmérése szerint 47 százalék elégedett a munkájával, miközben ez az arány júliusban még 59 százalék volt. Ez a 2013 óta tartó törvénykezési időszakban a második legrosszabb eredmény. Horst Seehofer, a CSU elnöke ezzel szemben majdnem ugyanennyit, 11 százalékot javított, 33-ról 44 százalékra.

A legkedveltebb német politikus továbbra is Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, aki 71 százalékon áll. A kancellárnál jobban kedvelik még Wolfgang Schäuble pénzügyminisztert, Lothar de Maiziere belügyminisztert, valamint két környezetvédő politikust, Winfried Kretschmann baden-württembergi miniszterelnököt, valamint a Zöldek elnökét, Cem Özdemirt.

Hogy ezt a 47 százalékot jobban megértsük: a jelenlegi törvénykezési időszakban a menekültválság kezdetéig rendre 65 százalék feletti volt megítélése, egyszer pedig a 75 százalékot is elérte. A menekültek tömeges beengedése után zuhanórepülésbe kezdett a népszerűsége, amely azonban sosem süllyedt 46 százalék alá. Sőt, júliusban már a 60 százalékot is megközelítette, amire utoljára több mint egy éve volt példa.

Rossz hír a kancellár számára az is, hogy a kereszténydemokrata és a keresztényszocialista szavazók több mint fele, 52 százaléka utasítja el menekültpolitikáját. Még nagyobb az elutasítók aránya a szintén kormánytag szociáldemokrata SPD-nél (62 százalék). A liberális FDP-nél 74 százalék nemet mond erre, az euroszkeptikus Alternatíva (AfD) szavazói pedig száz százalékban ellenzik menekültügyi lépéseit. Összességében a német kormány menekültpolitikájával 41 százalék elégedett és 55 százalék elégedetlen.

Mindez természetesen a teljes kabinet megítélésére kihat. A kormány politikájával 41 százalék elégedett, ami négy százalékkal kevesebb a júliusi értéknél, 55 százalék viszont elégedetlen a kabinettel. Sokakat az bosszant, hogy már egy éve majdnem folyamatos a vita a CDU és a CSU között a menekültpolitika megítélését illetően. A megkérdezettek majdnem harmada azzal vádolja a CSU-t, hogy saját érdekeit helyezi a kormány elé. A megkérdezettek 40 százaléka ezzel szemben kifejezetten jónak tartja, hogy a CSU támadólag lép fel ebben a kérdésben a kancellárral szemben.

A felmérések szerint tehát a júliusi merényletek egyértelműen Seehofernek kedveztek, aki a müncheni, ansbachi és würzburgi események után keményebb fellépést sürgetett a menekültek ellen. (A müncheni bevásárlóközpontban egy szélsőjobboldali, német-iráni férfi gyilkolt, a würzburgi vonaton késsel-baltával támadó 17 éves fiú afgán, az ansbachi támadó pedig egy zavart elméjű szír menekült.)

A CSU elnöke jó egy hete egyértelműen elhatárolódott a kancellár menekültpolitikájától, aki néhány nappal korábban megvédte intézkedéseit. A bajor miniszterelnök visszatért ahhoz a régi követeléséhez, amely szerint korlátozni kell a menekültek számát. Hozzátette, azok jobb integrációjára is szükség van, akik az országban keresnek oltalmat. A CSU intézkedéseket is elfogadott, ennek alapján Bajorországban 2017 és 2020 között kétezerrel emelik a rendfenntartók számát, s a legmodernebb felszereléssel látják el őket.

Seehofer ellentámadásba lendült. Stratégiáját jól megtervezte, s így az sem kizárt, hogy távlati céljai között a Münchenből Berlinbe való költözés szerepel. Korábban ugyan több ízben utalt arra, lassan visszavonul, átadja másoknak a helyét, így először a bajor miniszterelnöki, majd a CSU elnöki tisztségét, ám a lemondással kapcsolatos eltökéltsége már nem a régi. Minden jel arra vall például, hogy jövőre ő lesz majd a CSU arca a szeptemberben esedékes parlamenti választási kampányban.

Bár még 2013-ban azt állította, 2018-ban már nem kíván szerepet vállalni a bajor tartományi választás során, ezzel egy régi bajor íratlan szabályt szegezett meg: nevezetesen a lemondásról csak a lemondás napján szabad beszélni, most már e kijelentését sem vehetjük készpénznek. Sőt, a minap már úgy foglalt állást, az az érzése, hogy a párt azt akarja, „vállaljak újabb miniszterelnöki mandátumot”. Mindig mond valamit, majd arra utal: alakulhat persze minden másként is. Látszik, minden hájjal megkent politikus, aki nem most tanulta a politikusi szakmát.

Seehofer amiatt is fogalmazhat rendre kétértelműen, mert így akarja sakkban tartani esetleges utódjelöltjeit. A nála radikálisabb bajor pénzügyminiszter, Markus Söder már régóta áhítozik mind a bajor kormányfői, mind a CSU elnöki tisztségének megkaparintására, ám amint egyre türelmetlenebbé válik, úgy mutat Seehofer egyre kisebb hajlandóságot posztjainak átadására.

Nem elképzelhetetlen azonban egy másik verzió is. A jövő őszi parlamenti választás akár mindent felülírhat, amennyiben Seehofer úgy gondolná, felhagy a müncheni politizálással, s ismét Berlin felé veszi az irányt. Ez azért nem elképzelhetetlen részéről, mert a 67 esztendős politikus pályafutásának jelentős részét a szövetségi politikának szentelte. Eleinte nem is látszott lelkesnek, amikor 2008-ban Bajorországba tette át székhelyét – emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Seehofernek azonban a konzervatív lap szerint csak akkor érné meg a fővárosba költözni, ha esélye lenne a kancellári szék megkaparintására.

Merkel kormányába belépni ugyanis visszalépés lenne számára. Egyszer már volt tárcavezető: 2005-2008 között mezőgazdasági, vagy ahogy ő fogalmazott, „banánokért és krumplikért felelős” miniszter volt. Ám egy idő után unta a banánt, s inkább a tartományi politikát választotta.

Mint a FAZ írja, nem nevezhető valószínűnek, hogy a választást követően olyan konstelláció álljon elő, amely Seehofer kancellári megbízatását eredményezné, de a lap szerint ez a forgatókönyv nem is zárható ki teljesen. Sok lehetősége ugyanis nincs az uniópártoknak személyi döntésekre, amennyiben Merkel lemondana a kancellári megbízatásról a CDU váratlanul gyenge eredménye miatt.

A bajor miniszterelnök tavaly óta a kormány konzervatív tagja, időnként úgy nyilatkozik, mintha saját kabinetjének belső ellenzéke lenne. Olyan államot képzel el, amelyben rend uralkodik. Távol áll tőle a kancellár azon megnyilatkozása, amely szerint „úrrá leszünk a menekültválságon”. Nehezen lehetne kétségbe vonni, hogy a menekültválság Bajorországot érintette a legérzékenyebben, s e tekintetben a tartomány valóban erején felül teljesített.

Ha a würzburgihoz, vagy ansbachihoz hasonló merényletek történnek Németországban, akkor egyre nagyobb lehet az igény Németországban is arra: olyan kancellárra van szükség, aki a rend pártján áll. Vélhetően Seehofer sem ellenezné, ha neki kellene a kancellári székbe ülnie. Mindig is roppant ambiciózus politikus volt. Legkésőbb azonban jövő év tavaszáig döntenie kell arról, mit is tervez a továbbiakban.

Ha tényleg kancellár lenne, úgy kevéssé valószínű a nagykoalíció folytatása, hiszen a szociáldemokraták körében nem örvend nagy népszerűségnek. Bár a CDU és a CSU természetes szövetségesei egymásnak, Seehofer esélye az lehet, ha később tényleg csődöt mond a kancellár menekültpolitikája.

Meghalt Jonathan D. Krane

Publikálás dátuma
2016.08.08. 17:50
1990- Los Angeles - John Travolta és felesége, Kelly Preston, az egyik gyerekszereplővel érkezik a "Nicsak" bemutatójára - Fotó:
 Elhunyt Jonathan D. Krane, a Nicsak, ki beszél-filmek producere. A 65 esztendős filmes váratlanul halt meg Hollywood Hills-i otthonában - közölte vasárnap a producer felesége.  Krane több mint tucatnyi filmen dolgozott együtt John Travoltával, ő volt a producere a népszerű Nicsak, ki beszél-vígjátékoknak - emlékeztetett a The Hollywood Reporter.  

Krane felesége, Sally Kellerman, a MASH című film Oscar-jelölt sztárja a Facebook-oldalán osztotta meg gyászát. "Mélyen le vagyok sújtva" - írta a színésznő. Szóvivője elmondta, hogy a producer múlt hétfőn szívroham következtében halt meg váratlanul. Ismert munkái között szerepelt az Ál/Arc és A nemzet színe-java, a Kardhal és A csodabogár című film. Dolgozott a Háború a földön, a Telitalálat, A vér kötelez és a Kiképzőtábor című produkciókon is.

A filmes 1987-ben alapította meg a Management Company Entertainment Group menedzser- és produkciós cégét, amely olyan színészek pályáját mozdította előre, mint Bruce Willis, John Travolta és Bridget Fonda. Az 1989-ben bemutatott Nicsak, ki beszél sikere a főszereplő Travolta és Krane karrierjét fellendítette. Az Amy Heckerling rendezésében készült komédia 300 millió dolláros jegybevételt hozott, a folytatás, a Nicsak, ki beszél még pedig újabb 120 millió dollárt.

Krane cége azonban egy hibásnak bizonyult befektetés miatt elbukott. A Nicsak, ki beszél most bemutatója előtt, 1993-ban így beszélt erről a Los Angeles Timesnak: "Úgy tűnik, egy csomó ember örül a kudarcomnak. Megtanultam, hogy nem vagyok aranyifjú. És azt is, hogy az arrogancia rémes jellemvonás lehet". A sorozat harmadik filmje csak tízmillió dolláros bevételt hozott Amerikában.

Krane a Yale Egyetem jogi karán végzett. A nyolcvanas években Blake Edwards produkciós cégének elnöke volt, ő segítette vezető producerként a rendező A Rózsaszín párduc nyomában és A Rózsaszín párduc átka című filmjeit, és Bruce Willis Nem látni és megszeretni című bemutatkozó filmjén is vezető producerként dolgozott. A kilencvenes évektől Nicolas Roeg Rideg mennyország, David Hartwell Love is a Gun és Costa Gavras Őrült város című filmjeit is jegyezte producerként.

Sally Kellermannal 1980-ben kötöttek házasságot, amelyből ikergyermekeik, Jack és Hannah születtek.

Szerző