Előfizetés

Sose volt nyári táborok

Publikálás dátuma
2016.08.06. 07:11
Illusztráció/Thinkstock
Nyári táborokat, az ELTE hallgatóinak pedig munkát hirdetett egy angliai alapítású cég. A szülőktől beszedett pénzek, valamint az egyetemistáktól kért regisztrációs díj megszerzése után azonban a táborok elmaradtak, a pénzüket sokan nem kapták vissza. A szervező cég fenyegetőzik, a rendőrség csalás miatt nyomoz.

Csalás miatt indított eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság az Eötvös Loránd Tudományegyetemen reklámozott, majd elmaradt nyári táborok ügyében - tudta meg az Origo. A hírportál értesülései szerint mintegy 90 egyetemista kötött szerződést a táborokat meghirdető SDM Global Enterprise-szal, akik nevelői munkára jelentkeztek, tőlük nyolcezer forintos regisztrációs díjat szedtek be. Azoknak a szülőknek, akik gyermekeiket a cég által meghirdetett táborba akarták beíratni, 35 ezer forintot kellett fizetniük. A meghirdetett táborok elmaradása után a pénzek visszafizetésére hiába vártak az érintettek. Végül 15-en tettek feljelentést.

A táborszervező csak két hallgatónak fizette vissza a regisztrációs díjat, a táborpénzt pedig egy szülőnek - így próbálta lecsillapítani az érintetteket. A többieket azzal fenyegette, hogy szerződéskötéskor vállalták, nem nyilatkoznak a táborok ügyeiről a sajtónak, és pert is kilátásba helyezett. A táborokba egyébként kevés szülő jelentkezett, a portál szerint az összes befizetés értéke az egymillió forintot sem érhette el. A legnagyobb kár a Soproni Gyermek és Ifjúsági Tábort érhette, ők 4,5 millió forintos kötbért kérnek számon a szervezőktől, akik három turnusban is helyet foglaltak, de csak jóval a kikötött visszalépési határidő után közölték, hogy mégsem tartják meg a táborokat. A helyükre már nem lehetett új táborokat szervezni. A cég a felszólító levelekre nem válaszol.

Az Angliában bejegyzett céget a Future Generations International Youth and Children’s Organization magyarországi tagjaként mutatták be, az Origo szerint azonban ilyen szervezetnek nyoma sincs az interneten. A cég vezetőjét, Stephen D. Miltont a károsultak Dömötör Istvánnal azonosítják, a céges dokumentumok is arra utalnak, hogy az SDM Global Enterprise-t Dömötör és élettársa alapította. Dömötör nevéhez nyolc, felszámolás vagy kényszertörlés alatt álló magyar cég is köthető. A férfit itthon 2019 októberéig eltiltották a cégvezetéstől, ez magyarázhatja az angliai cégalapítást.

Táncosnőről nyalogattak tejszínhabot
Kiskorú veszélyeztetése miatt fordult a hatóságokhoz a Endrődi Sándor Református Általános Iskola és Kézilabda Utánpótlásközpont lelkésze, miután az egyik szülő sztriptíztáncosokat bérelt a két, 13-14 éves fiúkból álló döntős csapat öltözőjébe a mérkőzés után. A 444.hu információi szerint az eset még 2013-ban történt, azóta hallgatás van körülötte. A portálhoz került rendőrségi jegyzőkönyvből kiderült: a táncoslányok az öltözőben valóban levetkőztek, és "lehetőséget biztosítottak a tejszínhab testükről történő elfogyasztására". A jelentés szerint a kihallgatott tanúk elmondásai alapján "az egész rendezvény jó hangulatban telt, a fiatal fiúk számára élvezhető volt, az bennük lelki törést nem okozott". Szakértők szerint azonban problémás az eset, egy hasonló műsort a tévében is korhatáros lenne. A rendőrséghez forduló lelkészt az ügy végén leváltották.



Magyarországon regisztrálták a würzburgi merénylőt

Magyarországon szabályosan regisztrálták és a fóti gyermekotthonban helyezték el azt a magát afgánnak mondó fiatalt, aki júliusban merényletet követett el a németországi Würzburg közelében, a német hatóságok viszont nem ellenőrizték ujjlenyomatát az Eurodac uniós menekültügyi és idegenrendészeti adatbázisban, és nem is hallgatták meg rendőrségi vagy menekültügyi eljárásban - írta pénteken a német Bild, amely megszerezte a támadó magyarországi menedékkérő-regisztrációs adatlapját.

 E szerint Khajerkhel Riaz Khan néven vették nyilvántartásba, kísérő nélküli kiskorúként érkezett az országba, az általa megadott adatok alapján születési ideje 1999. január 1., az afganisztáni Paktiából származik, és afgán állampolgárságú. A magyar hatóságok 2015. június 26-án vitték fel ujjlenyomatát az Eurodac adatbázisba. Menedékjogi kérelmét Budapesten nyújtotta be, regisztrációja szabályszerű volt. A fóti gyermekotthonban helyezték el, ahonnan eltűnt és Németországban, az osztrák határnál fekvő Passauban bukkant fel ismét 2015. június 30-án. A lap cikke szerint furcsa, hogy a német hatóságok csak az idén júliusban elkövetett merénylet után vettek tudomást az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel nyilvánvalóan kapcsolatban álló merénylő "valódi identitásáról", a rendőrség és a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) soha nem hallgatta meg, és ujjlenyomatát a támadás előtt nem ellenőrizték.

Juncker egyezkedne
Ha Ankara nem tartja be az EU-török menekültügyi megállapodást, az Európai Uniót a tavalyinál akkor is felkészültebb állapotban érné egy újabb menekülthullám, mert ősszel elindul az uniós külső határok közös védelme, előrehaladt a menedékkérő-regisztrációs központok (hot spotot) kiépítése és az Égei-tengeren az EU-t támogatja a NATO, Törökországgal együttműködésben - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ARD német közszolgálati televíziónak egy vasárnap sugárzásra kerülő interjúban, amelyből csütörtök este közöltek részleteket. Hangsúlyozta, az EU nem függ egyoldalúan Törökországtól. A gazdasági folyamatokat tekintve látható, hogy függőség kölcsönös. Az elismert menekültek tagállamok közötti elosztásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "európai problémáról" van szó, amelyet Görögország és Olaszország egyedül nem tud megoldani, ezért az EU mint értékközösség tagjainak a "szolidáris segítségnyújtás" elve alapján kell eljárniuk.
Újabb menekülthullám esetén valamennyi tagállamnak teljesítenie kell feladatát. Csak három-négy tagország zárkózik el menekültek befogadásától, és remélhetőleg a szlovák soros uniós elnökség ideje - 2016 második fél éve - alatt sikerül őket is meggyőzni és kompromisszumos megoldást kidolgozni. Az esetleges pénzügyi szankciókra vonatkozó kérdésre kijelentette, hogy "a zsarolás és a fenyegetés nem a politika eszköze". Arra a kérdésre pedig, hogy mi győzhetné meg a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamokat, azt mondta, hogy az a "józan ész" lehet, amely ugyan "egyenlőtlenül oszlik el az EU-ban, de nem adom fel a reményt, hogy végül sikerül egyetértésen alapuló megoldásra jutni". A Törökországgal 2005 óta folytatott uniós csatlakozási tárgyalásokról szólva kiemelte, hogy a halálbüntetés visszaállítása a tárgyalások azonnali megszakításához vezetne, de Törökország a jelenlegi állapotában a halálbüntetés nélkül sem alkalmaz az uniós tagságra, mert vannak gondok az emberi jogok és a sajtószabadság érvényesülésével, és még nem sikerült megoldást találni számos gazdasági jellegű problémára.



Magyarországon regisztrálták a würzburgi merénylőt

Magyarországon szabályosan regisztrálták és a fóti gyermekotthonban helyezték el azt a magát afgánnak mondó fiatalt, aki júliusban merényletet követett el a németországi Würzburg közelében, a német hatóságok viszont nem ellenőrizték ujjlenyomatát az Eurodac uniós menekültügyi és idegenrendészeti adatbázisban, és nem is hallgatták meg rendőrségi vagy menekültügyi eljárásban - írta pénteken a német Bild, amely megszerezte a támadó magyarországi menedékkérő-regisztrációs adatlapját.

 E szerint Khajerkhel Riaz Khan néven vették nyilvántartásba, kísérő nélküli kiskorúként érkezett az országba, az általa megadott adatok alapján születési ideje 1999. január 1., az afganisztáni Paktiából származik, és afgán állampolgárságú. A magyar hatóságok 2015. június 26-án vitték fel ujjlenyomatát az Eurodac adatbázisba. Menedékjogi kérelmét Budapesten nyújtotta be, regisztrációja szabályszerű volt. A fóti gyermekotthonban helyezték el, ahonnan eltűnt és Németországban, az osztrák határnál fekvő Passauban bukkant fel ismét 2015. június 30-án. A lap cikke szerint furcsa, hogy a német hatóságok csak az idén júliusban elkövetett merénylet után vettek tudomást az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezettel nyilvánvalóan kapcsolatban álló merénylő "valódi identitásáról", a rendőrség és a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) soha nem hallgatta meg, és ujjlenyomatát a támadás előtt nem ellenőrizték.

Juncker egyezkedne
Ha Ankara nem tartja be az EU-török menekültügyi megállapodást, az Európai Uniót a tavalyinál akkor is felkészültebb állapotban érné egy újabb menekülthullám, mert ősszel elindul az uniós külső határok közös védelme, előrehaladt a menedékkérő-regisztrációs központok (hot spotot) kiépítése és az Égei-tengeren az EU-t támogatja a NATO, Törökországgal együttműködésben - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ARD német közszolgálati televíziónak egy vasárnap sugárzásra kerülő interjúban, amelyből csütörtök este közöltek részleteket. Hangsúlyozta, az EU nem függ egyoldalúan Törökországtól. A gazdasági folyamatokat tekintve látható, hogy függőség kölcsönös. Az elismert menekültek tagállamok közötti elosztásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "európai problémáról" van szó, amelyet Görögország és Olaszország egyedül nem tud megoldani, ezért az EU mint értékközösség tagjainak a "szolidáris segítségnyújtás" elve alapján kell eljárniuk.
Újabb menekülthullám esetén valamennyi tagállamnak teljesítenie kell feladatát. Csak három-négy tagország zárkózik el menekültek befogadásától, és remélhetőleg a szlovák soros uniós elnökség ideje - 2016 második fél éve - alatt sikerül őket is meggyőzni és kompromisszumos megoldást kidolgozni. Az esetleges pénzügyi szankciókra vonatkozó kérdésre kijelentette, hogy "a zsarolás és a fenyegetés nem a politika eszköze". Arra a kérdésre pedig, hogy mi győzhetné meg a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamokat, azt mondta, hogy az a "józan ész" lehet, amely ugyan "egyenlőtlenül oszlik el az EU-ban, de nem adom fel a reményt, hogy végül sikerül egyetértésen alapuló megoldásra jutni". A Törökországgal 2005 óta folytatott uniós csatlakozási tárgyalásokról szólva kiemelte, hogy a halálbüntetés visszaállítása a tárgyalások azonnali megszakításához vezetne, de Törökország a jelenlegi állapotában a halálbüntetés nélkül sem alkalmaz az uniós tagságra, mert vannak gondok az emberi jogok és a sajtószabadság érvényesülésével, és még nem sikerült megoldást találni számos gazdasági jellegű problémára.