Előfizetés

Napelempark épülhet Csernobilban

A napenergiára és más megújuló forrásokra alapozva hasznosítaná a csernobili erőmű sugárszennyezett zónájában fekvő területeket az ukrán kormány – írja a hvg.hu. A zóna jelenleg a senki földje, a 2600 négyzetkilométeres terület alkalmatlan mezőgazdasági és ipari termelésre, állattenyésztésre.

Csak néhány száz, idős ember maradt az erőmű környékén fekvő kisebb falvakban. Az ukrán kormány abból indult ki, hogy a szennyezett földterület gyakorlatilag ingyen van, megmaradt az erőműben termelt áramot szállító vezetékrendszer. A rendelkezésre álló területből 600 hektárnyit hasítanának ki, a napenergia mellett más megújuló forrásokat is hasznosítanának.

Az ukrán kormány beruházókat keres az első fázisban 1,1 milliárd dolláros befektetést igénylő terv megvalósításához. Amerikai és kanadai befektetők már jelezték érdeklődésüket, és a potenciális partnerek sorában ott van az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is.

Ukrajnának több szempontból is fontos volna a projekt sikere. Először is hasznosítani tudna egy hatalmas, szennyezett területet. Másodszor bizonyítaná a Nyugatnak, hogy élen jár a megújuló energiaforrások felhasználásában, a zöldenergia termelésében. Harmadszor pedig csökkentené függőségét a külföldi, a politikai viszonyok miatt különösen érzékeny orosz energiaforrásoktól.

Európában több a beton, mint a vizes élőhely

Döbbenetes mértékben növekszik a mesterséges területek aránya a Földön. Európában már több a beton, mint a vízfelület. Az Európai Statisztikai Hivatal adatai szerint Európa szárazföldi felszínének már 8,8 százaléka mesterséges, azaz lakhatási, kereskedelmi vagy ipari célokat szolgál. Szerencsére ebben az értékben benne foglaltatik némi zöldfelület is, kertek és parkok formájában, de nem túl magas arányban - írja a Bestmachinery.hu.

A teljes egészében mesterséges anyagokkal borított felületek arány csaknem 5 százalék. Ide tartoznak az utak, a járdák, az épületek és a vasutak. Ez a szám azért hihetetlenül magas, mert például a tavak, folyók és más vizes területek aránya csak 4,6 százalékot tesz ki.

Európában komoly különbségek vannak az egyes országok között. A kis területű Máltának például a harmadát fedi beton, de a Benelux-államoknak is több mint tizedét borítja valamilyen épület vagy út. Magyarország a listán holtversenyben a 14., nálunk az ország területének 4 százalékán található betonfelület. Természetesen ezek csak tipikusan, ember alkotta területek, de globális társadalmunk más területeket is intenzíven használ, ilyenek például a szántóföldek, ami az Unió területének negyedét teszi ki, de Magyarország felszínének fele szántó.

Bár sokan azt gondolják, hogy Európa túlzott iparosodása áll a fenti, ijesztő adat mögött, valójában globálisan sem jobb a helyzet. A Columbia Egyetem felmérése szerint a Föld szárazföldi felszínének nagyjából 3 százaléka városias jellegű. És ebben az adatban nem szerepelnek az utak, vasutak valamint a kisebb települések által lefoglalt területek.

Egy 2007-es felmérés szerint a Föld felszínének már csaknem 7 százalékát borítja valamilyen mesterséges felület – utak, bányák, vagy települések – és a bolygó felszínének már több mint felét módosította az ember valamilyen formában. Egyedül a hegységek és a nagy kiterjedésű erdők számítanak még többé-kevésbé természetesnek.

A Föld beépítésének drámai hatásai lehetnek. A beépített területekre lehulló csapadék például nem tud beszivárogni a talajba, éppen ezért gyors lefolyású villámárvizeket idézhet elő. Ennél is fontosabb, hogy a beépített területek szerepet játszanak a Föld felmelegedésében.

Ráadásul rengeteg élőlény életterét veszik el ezek a felszínek. Mivel a Föld népessége folyamatosan nő, és a városokba áramlás is erőteljes a harmadik világban, ezért az előttünk álló évtizedekben tovább fog növekedni a mesterséges anyagokkal borított területek aránya a Földön.

Eltemették a megölt francia papot

A roueni katedrálisban, mintegy kétezer gyászoló jelenlétében búcsúztatták Jacques Hamel atyát, Saint-Étienne-du-Rouvray 85 éves plébánosát, akit egy héttel korábban gyilkolt meg brutálisan két iszlamista merénylő, egyikük sem töltötte még be a huszadik évét.

A katolikus papot és öt másik embert, köztük két apácát a reggeli misén ejtették túszul. Az atyát letérdeltették, és elvágták a torkát. Bernard Cazeneueve francia belügyminiszter és vallási vezetők vettek részt a szertartáson, köztük a helyi muszlim közösség képviselői is.

Hamel atya unokahuga elmondta, a Charlie Hebdo hetilapnál elkövetett mészárlás után azt írta Facebook-oldalára: "Istenem, őrizzük meg toleranciánkat és belátásunkat!". Soha nem gondolta volna, hogy milyen nehéz lesz ugyanezt saját magának is betartania. A gyászmisét rendkívüli biztonsági intézkedések közepette tartották meg, több százan a katedrális elé kihelyezett kivetítőkön követték a búcsúztatást.

A két elkövető, Adel Kermiche és Abdel Malik Petitjean az iszlamista támadást megelőző napon találkozott először, mindketten csatlakozni akartak az Iszlám Állam terrorszervezethez, Kermiche börtönben is ült, megfigyelés alatt állt. Lelőtték őket, ahogy kiléptek a templomból. Három másik gyanúsítottat vettek őrizetbe a merénylettel kapcsolatosan.