Már itt is az új Uber?

Publikálás dátuma
2016.07.28. 07:16
Csak egy hétig kell nélkülözniük a budapestieknek az újfajta személyszállítást FOTÓ: TAXIFY
Az Uber után hátrahagyott gazdasági űrt szeretné betölteni legális keretek közt a Taxify. Az észt hátterű személyszállító cég augusztus elején debütál majd a fővárosi taxispiacon, két hete toborozzák a sofőröket. Az Országos Taxis Szövetség elnöke ellentmondást lát a cégnél, szerinte a "piac majd eldönti, mire van szüksége".

Augusztus elején kezdi meg szolgáltatását Magyarországon a Taxify, a három éve indult, már több mint 3 millió fuvart lebonyolított észt fejlesztésű taxi applikáció, amelybe olyan nagyvállalatok fektettek be, mint például a Skype. A szolgáltatáshoz szükséges alkalmazás Android és iOS platfomokra is letölthető, akárcsak az Uber.

Nem véletlen a hasonlóság a két cég között, a Taxify nem titkoltan az Uber által hátrahagyott űrt szeretné betölteni a budapesti személyszállításban. Rengeteg volt Uber-sofőr igazol át a céghez, de sok taxis is jelentkezik - nyilatkozta a Taxify sajtóreferense a Népszabadságnak.

Az Országos Taxis Szövetség elnöke viszont ellentmondást lát a cég körül. Metál Zoltán lapunknak kifejtette: az Uber „totálisan” illegálisan működött, tehát azt a bizonyos űrt legális keretek közt nem lehet betölteni. Metál nem tud arról, hogy taxisok jelentkeznének a céghez és nem is látja túl optimistán a Taxify jövőjét.

Az utóbbi években gombamód szaporodtak el a különböző személyszállító cégek, és ugyanilyen gyakran szűntek is meg. Majd a piac eldönti, mire van szüksége – fogalmazott a Népszavának a Taxis Szövetség elnöke. Reagálásra kértük az Ubert is, de Fekete Zoltán, a cég magyarországi vezetője levelünkre lapzártánkig nem válaszolt. Emlékezetes, hogy a cég vasárnap szüntette be magyarországi szolgáltatásait.

A hazánkban megjelenő új cég egyébként teljes mértékben betartja a taxisrendeletben előírtakat, vállalja a járművek sárgára matricázását és a fix tarifák alkalmazását is. Ez azt jelenti, hogy 450 forintos alapdíjat, 280 forintos kilométerdíjat és 70 forintos percdíjat kell majd fizetni. (Az Ubernél az alapdíj 380 forint, a kilométerdíj 165 forint, míg a percdíj 30 forint volt.) Naponta már 200-300 ember regisztrál a Taxify okostelefonos rendszerébe.

A Taxify Hungary Fuvarszervező Kft.-t július 22-én vette nyilvántartásba a Cégbíróság. A cég mögött nem az észt startup, a Taxify áll, hanem három magánszemély. A sajtóreferensük ezt azzal indokolta, hogy a bevételeket és az esetleges nyereséget itthon szeretnék befektetni, és a vállalkozás működtetése így könnyebb, a rendszer pedig átláthatóbb. A Taxify-sofőrök öltözete egységes lesz, ennek költségeit a cég állja, de például az autók sárgára festését maguknak kell vállalniuk.

Sharing economy
A sharing economy (magyarul megosztás alapú gazdaság) kifejezés kezd beépülni a mindennapi szókészletbe. Ami nem véletlen, hiszen az olyan globális óriások, mint az Uber, vagy az Airbnb hazánkban is meghonosították az Nyugat-Európában és az USA-ban már dübörgő internet alapú üzleti modellt.
Ezek - szakítva a hagyományos cégek működési gyakorlatával - kisvállalkozókat szerveznek közösségbe, a szolgáltatást online közvetítik a felhasználók, „ügyfelek” felé. Természetesen Magyarországról is indulnak ilyen startupok, melyek egyre nagyobb eredményeket érnek el.
Rendi: az egyik legismertebb cég, amely online közvetít takarítási szolgáltatást, egyelőre Budapesten, Szegeden, Győrben, és Debrecenben. A startup a közelmúltban komoly tőkeinjekciót is kapott, a Conor Seed Capital Kockázati Tőkealap közel 50 millió forintot fektetett a cégbe. Havi több száz megbízást teljesít.
Neatly: ruhatisztítást és vasalást közvetít a neten keresztül – egyelőre a fővárosban. A Prosperitás Tőkealaptól kapott mintegy 50 millió forinttal a startup ugyancsak a külföldi piacokra tart, a közeljövőben indulnak el első körben Bécsben, Ausztriában.
EZ Expressz: friss cég, mely közösségi futárszolgáltatást kínál, tehát a futárok az Uber sofőrökhöz hasonlóan saját autóval, kisvállalkozóként, online megrendelésre fuvaroznak. A cég jövőre már szintén a nemzetközi piacra lépne.
Yummber: érdekes hazai kezdeményezés, mellyel akár a szomszéd nénihez is beugorhatunk ebédelni, illetve mi magunk is megoszthatjuk főztünket másokkal.
BeeRides: e platformmal a repülőtéren leparkolt autónkat adhatjuk bérbe, arra az időre, amíg mi külföldön tartózkodunk.
Szerző

Sztrájkra készülnek az önkormányzatokban

A korábbi figyelmeztető sztrájk után szeptemberben egész napos munkabeszüntetést tartanak a béremelést követelő önkormányzati köztisztviselők - tudta meg a Magyar Nemzet. Információik szerint már nem Lázár János kancelláriaminiszter tárgyal az érdekképviseletekkel. 

A lap úgy tudja: az önkormányzati köztisztviselők, akik továbbra is átlagosan 30 százalékos béremelést követelnek, az újabb sztrájkot gőzerővel készítik elő, és napokon belül a konkrét időpontot is kitűzik. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta: nem csak a béremeléssel kapcsolatban tettek konkrét javaslatokat, hanem például olyan átmeneti szabályokat és jogállást vetettek fel, ami az állami tisztviselőkre és a köztisztviselőkre vonatkozó előírások között rendezné az önkormányzati tisztviselőkkel kapcsolatos kérdéseket. A szakma egységes a javasolt lépések szükségességében, s javaslataikat megküldték az illetékeseknek, de Rogán Antaltól, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjétől egyelőre nem kaptak választ - tette hozzá.

Szerző

Zavar az LMP-ben

Publikálás dátuma
2016.07.28. 07:07
Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Vita az Országházon kívül címmel rendezett beszélge
Nehéz eldönteni, mit is gondol az LMP bizonyos aktuálpolitikai ügyekben, hiszen Szél Bernadett, a párt társelnöke a tusványosi szabadegyetemen a két kormánypárti frakcióvezetővel, Kósa Lajossal és Harrach Péterrel folytatott kerekasztal-beszélgetésen az októberi kvótanépszavazásról azt mondta: "A migráció és bevándorlás mindig is nemzeti hatáskörben volt az Unióban és ott is kell maradnia, zsarolásnak egyetlen nemzet sem engedhet. A válasz tehát az urna előtt a nem".

Ezt követően sokan, köztük Szigetvári Viktor Együtt-elnök és Tamás Gáspár Miklós filozófus is nyilvánosan ment neki a zöldpártnak, régi-új vezetésének, hiszen az orbáni kvótareferendum támogatását ők a demokratikus ellenzéki oldalról való kiiratkozásként értékelték. Csakhogy Szél szerint bizonyos részek kimaradtak az MTI tudósításából, például az, hogy a népszavazási kiírását cinikus hatalomtechnikai lépésnek nevezte, amelynek nincs köze a menekültproblémához.

Az LMP társelnöke az Indexnek azt mondta, sok érv szól ugyan a távolmaradás mellett, de továbbra is úgy gondolja, hogy voksolás esetén a pártja álláspontjából a nemleges szavazat következne. Azt a beállítást viszont szavai félremagyarázásának vagy félreértésének nevezte, hogy az LMP bárkit "a kormánnyal együtt a nemre buzdít". Ő maga pedig nem fog részt venni a referendumon. Szél Tusványoson azt is mondta "Szokatlan, hogy a kormány kezdeményez erről népszavazást, miközben más népszavazások megrendezését a rendszer meggátolja. A népszavazás így egy hatalomtechnikai ügyeskedés, amelyhez nem kell feltétlenül asszisztálni."

A másik társelnök, Hadházy Ákos a Népszabadság kérdésére azt nyilatkozta: nincs nézetkülönbség a kvótareferendum megítélésében, hiszen ő is úgy látja, hogy a migrációs válság hatalmas kihívás, a probléma megoldásában azonban sem a népszavazás, sem a kötelező kvóta nem segít. Hadházy jelentette ki elsőként az LMP prominensei közül, hogy nem fog részt venni a referendumon, ám az LMP vezető testületei olyan határozatot fogadtak el, ami lényegében megegyezik a kormánypárti retorikával, hiszen a menekültpolitika nemzeti szinten tartása mellett érvel.

A zavar Ceglédi Zoltán szerint okkal érezhető ki a párt kommunikációjából. Az elemző az ATV-ben beszélt arról, amit Szél Bernadett mondott, eléggé félreérthető, és az LMP válságát mutatja, ahogyan Schiffer András távozása is ennek a válságnak volt egyik tünete.

Szerző