Adóellenőrzésre számíthatnak a szálláshely-közvetítők

Eredményes a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) új, célzott kiválasztáson alapuló ellenőrzési rendszere, idén az első fél évben az utólagos ellenőrzések során 383 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel a hatóság, ami több mint 12 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit - számolt be Tamásné Czinege Csilla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára.

Hozzátette, a hatékonyságot jelzi, hogy a tavalyinál 11 százalékkal kevesebb, 17 600 utólagos ellenőrzés volt. Egy revizor átlagosan 115 millió forint adókülönbözetet tárt fel - ismertette. Hangsúlyozta, az adózók meghatározó része jogkövető ma Magyarországon, ők az első fél évben több mint 6000 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe.

Mint mondta, nem szeretnék a jogkövető adózókat "zaklatni". A célzott kiválasztást akkor tudják megvalósítani, ha a kockázatelemzés valós idejű adatokra épül, amit segít az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszer (ekáer), az online pénztárgépek, a tételes áfa bevallási rendszer és a nemzetközi információcsere - tette hozzá a helyettes államtitkár.
Beszámolt arról is, hogy megkezdték a weboldalt működtető szálláshely-közvetítőkhöz kapcsolódó ellenőrzéseket is az ingatlant adófizetés nélkül bérbeadók kiszűrése érdekében. Májusban egy közvetítő portálon mintegy 5200 bérbeadó csaknem 8300 ingatlanát vizsgálták, a bérbeadók közül 3925-en voltak jogosultak a szolgáltatásra. A helyettes államtitkár elmondta, felhívják a nem adózók figyelmét kötelezettségükre, aminek ha nem tesznek eleget, ellenőrzésre számíthatnak.

Az ellenőrzések fókuszában az áfa és a foglalkoztatáshoz köthető adók és járulékok vannak - mondta, hozzátéve, a költségvetési bevételek 27 százaléka származik áfából, harmada a foglalkoztatáshoz köthető személyi jövedelemadóhoz és társadalombiztosítási járulékokhoz köthető. Az utólagos adóellenőrzések kétharmada áfára vonatkozott, az ellenőrzések fele irányult erre az adónemre - ismertette. A sajtótájékoztató írásos anyaga szerint a kifejezetten áfaellenőrzésként indított, kiutalás előtti 2 813 adóellenőrzés 84,5 százaléka zárult megállapítással, 23,2 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárva fel. A 12 712 utólagos ellenőrzés 59,4 százaléka zárult megállapítással, 313 milliárd 900 millió forint nettó adókülönbözettel.

Tamásné Czinege Csilla elmondta, a kiválasztás eredményességét mutatta, hogy a kiutalás előtti ellenőrzéseknél 85 százalékos a megállapítási arány, míg az utólagos ellenőrzéseknél 60 százalék. Ellenőrzéseknél csaknem 25 millió forint adókülönbözetet állapítottak meg a revizorok az első hat hónapban, átlagosan 5 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban.

A helyettes államtitkár szerint a legtöbb visszaélés a láncolatos csaláshoz és a fiktív számlákhoz kapcsolódott, a problémás területek a fakereskedelem, a kávé, csokoládé és más élelmiszeripari termékek, szolgáltatások közül a szoftverfejlesztés, az építőipar és a fuvarozás volt. Az ekáer adatok felhasználásával mintegy 5900 ellenőrzés során több mint 16,2 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel a hatóság.

Tamásné Czinege Csilla elmondta, az online pénztárgépeknél a jogkövetés fokozására új módszer volt az adózók tájékoztatása arról, hogy eltérés van a pénztárgép által és az adózó bevallásában szereplő adatok között. Az eredmény meghaladta a várakozásokat, az adózók többsége pótolta a bevallást, és volt, aki a pénztárgép által mutatott forgalom feletti összegű adót vallott be - mondta. A pénztárgépadatok felhasználásával 340 adóellenőrzés volt, amelyek 87 százaléka zárult megállapítással, összesen 940 millió forint nettó adókülönbözetet tárt fel a NAV, ami két és félszerese az egy évvel korábbinak - szerepel a sajtóközleményben.

Tamásné Czinege Csilla elmondta, a székhely és illetékesség-váltó adózók is fókuszba kerültek a kockázatkezelés alapján, mert gyakran a változás oka, hogy hátráltassák az ellenőrzést. Az első fél évben több mint 10 ezer adózó váltott székhelyet, jellemzően a fővárosba és Pest megyébe települtek át. A kiválasztás hatékony volt, az utólagos vizsgálatok 92 százalékban zárultak megállapítással, a revíziók során több mint 10 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg a NAV - ismertette. A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy Magyarország élen jár az adatcserékben, a nemzetközi jogsegély keretében csaknem 1500 megkeresést küldött a NAV külföldre, legtöbbször Szlovákiába, Németországba, Romániába és Olaszországba, többségében áfát érintően. A többoldalú ellenőrzésekben főként a gépjárműiparra fókuszáltak - tette hozzá.

Kitért arra is, hogy a multinacionális cégek ellenőrzésél a transzferár állt a fókuszban, a vállalatok alapvetően jogkövetők. A hatóság tapasztalatai szerint probléma a szokásos piaci ár meghatározásában szokott előfordulni. Az első hat hónapban 18 milliárd nettó adókülönbözetet tártak fel a revizorok ezeknél a vállalatoknál.

Szerző

Így tiltakoztak a dinnyetermelők a Tescónál - Fotók!

Publikálás dátuma
2016.07.27. 14:38
Egy termelő dinnyét dobál a Tesco budaörsi hipermarketje elé MTI Fotók: Soós Lajos
Teherautókról dobáltak dinnyét a termelők a budaörsi Tesco épülete elé szerdán, hogy ezzel is tiltakozzanak az áruházlánc árpolitikája ellen, feltételezve, hogy a Tesco túlzottan alacsony akciós árai lenyomják a felvásárlási árakat. A Tesco azonban hangsúlyozta, hogy az akcióban a már korábban felvásárolt túlkészletet értékesíti néhány áruház, és a cégnek nem célja az árak lenyomása.

Oravecz Tamás, a Dinnyetermelők Országos Egyesületének elnöke elmondta, hogy az áruházlánc hétfőn kilónkénti 49 forintos dinnyeakciót hirdetett, ami 20-25 forintos felvásárlási árat generál, és ezzel súlyos veszteséget okoz a szezon közepén az ágazatnak. Kifogásolta, hogy az áruházlánc az öt éve tartó agrárkormányzati fogyasztásélénkítő és kóstoltató akciókban sem vesz részt, és további problémának tartotta, hogy a Tesco "tönkreteszi az exportpiacokat" az interneten is terjedő árcédulával, miszerint bruttó 15 centért árulják a dinnyét Magyarországon.

Oravecz Tamás elmondta: az áruházlánc ugyan 79 forintra emelte a magyar dinnye kilónként árát, de a szövetség szerint 100 forintos kilónkénti fogyasztói ár lenne elfogadható. Az elnök azt sem tartotta ésszerűnek, hogy az áruházlánc szavatosság előtti készletkisöpréssel indokolta az alacsony árat.

A Tesco közleményében hangsúlyozta, hogy nem célja az árak lenyomása, a dinnye kilónkénti akciós ára 99 forint, alacsonyabb ár a túlkészlet miatt fordulhat elő egyes áruházakban. Hozzátették, hogy a mostani görögdinnye-kampány célja a választék népszerűsítése, hogy vásárlók megismerjék a jobb beltartalmú fekete héjú magszegény, sárgahúsú és mini görögdinnyéket. Az akcióban szereplő minden görögdinnyét magyar szállító partnerektől szerezett be az áruházlánc.

Az elmúlt években a Tesco szoros kapcsolatot alakított ki a hazai szállító partnerekkel, akikkel előre egyeztetett termeltetési terv alapján dolgozik a vállalat, és a tavalyi évhez hasonlóan külföldön, a Tesco hálózatán belül is felkerül a polcokra a magyar görögdinnye - tették hozzá.

Tavaly Magyarországon a nyári szezonban értékesített görögdinnye mennyisége importtal együtt 8,5 millió kilogramm volt, ebből 7 millió kilogramm a Magyarországon termesztett. Az idei szezonban közel 9,5 millió kilogramm görögdinnye értékesítését szeretné elérni a vállalat, melyből 8 millió kilogramm hazai dinnye értékesítését tervezi - áll a közleményben. Megjegyezték azt is, az áruházlánc várhatóan ugyancsak 8 millió kilogrammot exportál majd a cseh, szlovák és lengyel piacra, szemben a 2015-ben exportált 6 millió kilogrammal.

Szerző

A német tüzérség rettenetes hatása Verdunnél

Publikálás dátuma
2016.07.27. 10:00

Dédapáink ezt olvasták: A Nagy Háború eseményei egy évszázad távlatából - tudósítások napról napra

Az „Adeverul" jelenti Párisból: „Le Bulletin des Armées", a francia hadügyminisztérium lapja igen érdekes cikket közöl arról a rettentő hatásról, amelyet a német legnehezebb kaliberű ágyúk Fleury környékén előidéztek.

Két repülőnk — így szól a cikk — a leghevesebb bombázás napján elröpült a Fieury körüli hegyek fölött s azt tapasztalták, hogy a levegő 300 méter magasságig áthatolhatatlan fekete, sárga s szürke füsttel volt telítve.

A hegyek, mint vulkánok ontják kúpjaikból a sűrű gázokat, a lövészárkok pár száz méter magasságból már egyáltalán nem láthatók, a föld alaktalan sűrű tömegnek rémlik.

A sziklába épített tiszti fedezékek úgy remegtek, mint egy könnyű lélekvesztő a hullámzó tavon. A földből épített lövészárkokat teljesen széjjelrombolták a német gránátok s mikor rohamuk megkezdődött, akkor már gyalogságunk jórésze betemetve feküdt a lövészárkok alatt.

Puskáink és gépfegyvereink teljesen használhatatlanokká váltak.

Népszava 1916. július 27.

Szerző