Előfizetés

Így is lehetne közparkot felújítani

Veress Jenő
Publikálás dátuma
2016.07.27. 07:15
A Népliget jelentős hányadát értékes növénygyűjtemény borítja FORRÁS: LEGIFOTO.HU
Civil tanulmányterv készült a Népliget felújítására. A Városligettel ellentétben itt – legalábbis a szakemberek szerint - nem a rombolás, a fairtás, a betonozás és a gigantikus épületek felhúzása a cél, hanem a legnagyobb pesti közpark élhetőbbé tétele. Ez azonban ma csupán elképzelés, a megvalósítás a fákat ma szinte programszerűen irtó kormányzatra vár.

Boldog, barátságos és fenntartható Népligetet álmodtak meg a ReCity Magazin által szervezett „Társszakmák együttműködése a fenntartható városért” című műhelymunka résztvevői. Négy területre fókuszálva állították össze a Népliget fejlesztését célzó javaslataikat. Ezek éles ellentétben állnak a Városliget óriási építkezéseit favorizáló tervekkel. Az online magazin a hosszú távú fenntarthatóságot és a környezeti értékek megőrzését maximálisan figyelembe vevő várostervezést és –fejlesztést tűzte ki célul.

A Népliget Budapest legnagyobb közparkja, a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán. Az 1860-as években alakították ki Ilenczfalvi Sárkány József városi tanácsos indítványára. Végleges méretét 1942-ben érte el. Fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányokkal, szobrokkal, emlékművekkel 129 hektáron.

Zenés játszótér – újrahasznosított tárgyak lehetnének a hangszerek

Zenés játszótér – újrahasznosított tárgyak lehetnének a hangszerek

A Népliget jelentős hányadát értékes növénygyűjtemény borítja, melynek megőrzése, ápolása nemcsak természetvédelmi szempontból feladatunk, hanem a klímaváltozás elleni küzdelemben is segítséget nyújt – szögezik le a tervezők. Az egyre melegebbé váló nyarakon – különösen városi közegben – a zöldfelület természetes hűtést biztosít, a nyári hőségriadók alatt felüdülést nyújtva a környéken élőknek. Emellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a fák az emberi élethez szükséges oxigén termelését biztosítják, elnyelve a káros szén-dioxidot. Az ökocsoport abból indul ki, hogy nincs a park növényállományának haszontalan része, még a „holtfa” is hasznosítható.

A jövőért gondolkodó csapat nem fairtásban, építkezésben látja a fenntarthatóságot, hanem csupa praktikus ötlettel él. Újként legföljebb néhány kiszolgáló épületet képzel el. Az elhalt ágakat, betegség vagy elöregedés miatt kivágott fákat például a területen létrehozott barkácsműhelyben alapanyagként hasznosítanák, ahol, és amiből többek között a parkban kihelyezhető madáretetők is készülhetnének. A park zöldhulladéka komposztálható és – ahogy a holtfa egy része is – értékesíthető lenne, ezzel teremtve a Népliget számára bevételt, egy lépéssel közelebb jutva az önfenntartáshoz, ami a hosszú távú cél lehetne.

A koruk, betegség vagy viharkár miatt kivágandó fák pótlására a parkban korábban működő faiskola újraindítását is javasolják. A projekt megálmodói szerint a zöldfelület a park bútorain, szabadtéri installációin is megjelenne. Nem csupán az építészetben már jól ismert zöldtetők és zöldfalak kreatív alkalmazása révén, de például padokkal, amiknek ülőfelülete fű, vagy akár átlátszó falú zöldségtermesztő dobozokkal.

Oktatási tér a természetben természetes anyagokból FOTÓK: RECITY.HU

Oktatási tér a természetben természetes anyagokból FOTÓK: RECITY.HU

A Népliget két különálló részének összekapcsolását a csoport egy a Vajda Péter utca felett átívelő akadálymentesített felüljáró – egyfajta zöld folyosó – építésével képzeli el. A zöldfelület mérete tanösvény és botanikus kert kialakítását is lehetővé teszi, amelyeknek az oktatás terén lenne kiemelkedő szerepe. A budapesti iskolák egy részében ugyanis sajnos még udvar sincs (vagy csak egy lebetonozott belső térrel kell beérniük), ezért valószínűsíthető, hogy sok iskola élne a szabadtéri biológia vagy környezetismeret óra lehetőségével. A szabadtéri oktatást pedig megkönnyítené például egy természetes anyagokból készült színpad vagy agóra, ami hétvégente különböző kulturális programoknak, előadásoknak is teret adna.

A tanösvényen mezítlábas rész is lehetne, ahol a gyerekek kipróbálhatnák, milyen a különböző természetes felületeken (homok, kavics, avar, faforgács) sétálni. A barkácsműhelyben pedig működhetne a „Csináld magad” mozgalom - újratöltve.

A meglévő játszótereket természetes vagy újrahasznosított anyagokból készült öko játszóterekké alakítanák, amelynek elemei a barkácsműhelyben készülnének (például újrahasznosító workshopok alkalmával).

A lendületes tervek szerint a koncepció további kiemelt eleme a közösség bevonása. Ezt olyan programokkal és más parkokban már jól működő elemekkel kívánják megvalósítani, mint például a közösségi zöldségeskert, ahol apró saját parcellákon a család apraja nagyja kiveheti a munkából a részét. Mivel a parcellák gondozása napi szintű jelenlétet igényel, ez akár a közbiztonságra is pozitívan hatna (kiszorulnának a területről az alvilági elemek).

A közösségi kert állandó jelenlétet igényel

A közösségi kert állandó jelenlétet igényel

Remekül működhetne például nyári konyha is, ami grillezéseknek, közös sütésnek-főzésnek adhatna teret. Hétvégente pedig termelői piac járulna hozzá az egészséges életmód, a szezonális zöldségek, gyümölcsök népszerűsítéséhez.

Amint azt a kicsivel odébb a Városliget védői is hangsúlyozzák, a városi közparkok léte, azok használhatósága talán a kisgyermekesek számára a legfontosabb. Tény, hogy a Népliget jelenleg nem biztonságos a gyermekek és a családok számára, hogy nincs a területen sem nyilvános illemhely (kismamák számára szoptatási, pelenkázási lehetőséggel), hogy nincs kávézó, étterem, cukrászda, ahol egy üdítőt el lehetne fogyasztani.

 Van, aki plázát akar?
A Párbeszéd Magyarországért párt úgy tudja, hogy Kocsis Máté józsefvárosi polgármester és Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke titokban egy „Fradi-pláza” nevű bevásárlóközpont építéséről egyeztettek a Népliget területén.
Kocsis erre úgy válaszolt, hogy a hírekkel ellentétben a Népligetben nem épül pláza. „A PM nevű liberális szervezet hazugságaira egyebekben nem kívánok reagálni”.

Ez ellen épp a park intenzív fejlesztésével, használatba vételével lehetne tenni. A lakossági fórumokon igényként jelentkezett, hogy ingyenesen is használható sportolási lehetőségek is legyenek a területen azok számára, akik csak alkalmanként szeretnének mozogni, nem egy egyesület tagjaként.

Szükséges és lehetséges volna az egykori Nagyvendéglő rekonstrukciója, a vendéglő környezetéhez tartozó terület rendezése. Csónakázási lehetőség - tó létesítése – vagy éppen Témapark kialakítása a Planetáriummal együttműködve. Volna igény az egykori Mutatványos tér eredeti funkciójának visszaállítására - bábszínház, céllövölde, óriáskerék, barlangvasút, körhinta.

A csónakház látványterve

A csónakház látványterve

A csoport koncepciójának fontos eleme, hogy ne történjék jelentős beavatkozás a Népliget zöldfelületébe, hiszen jelenlegi használói épp vadregényessége miatt szeretik, illetve ez a kerület utolsó olyan parkja, ahol szabadon lehet kutyát sétáltatni. Emellett a múlt tisztelete, a hagyományok őrzése is fontos része a koncepciónak.

Az ötletek forrása
A fejlesztési csoport tagjai: Turi Boglárka, Kenéz Dániel, Szűz Attila, Madácsi Flóra, Pintér Alina Felícia, Lovász Dalma Judit
A műhelymunka a Nemzeti Tehetség Program keretében, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.
Kapcsolódó
"Megvédjük a Népligetet a Kubatov-Kocsis féle plázától!"

Gőgös kérdezett, az NVI válaszolt

Publikálás dátuma
2016.07.27. 07:07
Fotó: Molnár Ádám, Népszava
Nyilvánosságra hozta a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a népszavazási kezdeményezések aláírásgyűjtő íveinek ellenőrzési szempontjait.

A választási iroda ezzel Gőgös Zoltán MSZP-elnökhelyettesnek válaszolt, aki sajtótájékoztatóján számon kérte az NVI-n, milyen előírások alapján ellenőrzik a földről szóló szocialista népszavazási kezdeményezés szignóit. Az NVI ábrákkal és szövegesen is részletezte az aláírásgyűjtő ívek, illetve az aláírások ellenőrzésének menetét, amit augusztus 27-ig kell befejezni, de várhatóan már a héten lezárnak. Erről tájékoztatják majd a szervezőt és a közvéleményt. A szocialista politikus felvetette, hogy az NVI megpróbálja úgy alakítani a helyzetet, hogy a 200 ezres érvényes szavazat határa alatt maradjanak. Jogorvoslatban elmennek a végsőkig, emellett minden nem hitelesített aláírást ellenőrizni szeretnének - jelentette ki.

Orbán: minden migráns terrorkockázat

Publikálás dátuma
2016.07.27. 07:04
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Minden nálunk regisztrált menedékkérőt visszaveszünk Ausztriától és visszaszállítjuk őket a Nyugat-Balkánra - ígérte tegnap Orbán Viktor Budapesten az osztrák kancellárnak. Christian Kern bejelentette, civil szervezeteket kérnek fel, hogy segítsenek a röszkei tranzitzóna szerbiai oldalán várakozó migránsokon, ami láthatóan kínosan érintette a magyar miniszterelnököt.

Magyarország a nemzetközi jog "hibátlan és szó szerinti" betartásában érdekelt, minden olyan "migránst" visszaveszünk Ausztriától, aki nálunk lépett be az Unió területére. A menekülteket ezután visszaszállítjuk a Nyugat-Balkánra, az ottani országokkal már megállapodtunk - biztosította erről tegnap Orbán Viktor Budapesten az osztrák kancellárt. De azokat nem vesszük vissza, akik elsőként nem Magyarországon léptek be az EU-ba. Magyarország megértéssel fogadja az osztrák határon tett intézkedéseket, de a legjobb megoldás az lenne, ha közösen védenénk a magyar-szerb határt - fogalmazott miniszterelnök. Büszkén jelentette, hogy mi légmentesen lezártuk a határt, illegálisan nálunk már senki nem tartózkodhat, ezt a büntető törvénykönyv nem teszi lehetővé. Ezért illegálisan Magyarországra érkezett ember nem is tud a szomszédos országba távozni. A déli határon már 8 ezer rendőr és katona szolgál, és ha ezt fenn tudjuk tartani, akkor képesek leszünk Ausztriát is megvédeni az illegális bevándorlóktól. Orbán bejelentette, az osztrákok húsz katonát küldenek a szerb határra, és vizsgálják, lehet-e ezt növelni. Hangsúlyozta, Magyarország a lehető legjobb szomszédja és partnere szeretne lenni Ausztriának.

Természetesen egyes kérdésekben eltér av véleményünk, de ezeket bizalomra és megértésre alapozva oldhatjuk meg közösen. Erről már Christian Kern beszélt a hivatalos tárgyalás után, amelynek egyik célja volt, hogy a menekültválság miatt Bécs és Budapest között tavaly kirobbant, és az idén is folytatódott diplomáciai perpatvarnak véget vessen. A szociáldemokrata politikus szerint sikerülni fog új fejezetet nyitni a kapcsolatokban az átláthatóbb, jobb együttműködésért. Kiderült, a szerb-magyar határra küldendő 20 rendőr csak az első lépés, az osztrák kormány szakértői bizottságot jelöl ki, hogy megvizsgálják, miként tudják biztosítania a támogatást, például az osztrák szövetségi hadsereg bevonásával. Ugyanakkor nem kertelt, hogy ez a segítség elsősorban humanitárius lehet: utak építését, a menekülttáborok fejlesztését, a higiéniai állapotok javítását célozhatja. Ami a visszafogadást illeti, a magyar álláspont világos: az első belépés elvének kell érvényesülnie, vagyis akik Görögországban léptek először az Unió területére, azokat oda kell visszavinni, ám ebben vita van Magyarország és az Európai Bizottság között, és Ausztriának is fontos e kérdés tisztázása.

Kern bejelentette, Orbánnal egyetértésre jutottak, civil szervezeteket kell küldeni a szerb-magyar határra, hogy elsősorban a szerb oldalon várakozókon segítsenek, a helyzet rendezésébe pedig a szerb kormányt is be kell vonni. A magyar miniszterelnök azonban ezt láthatóan nem vette jó néven. Az osztrák kancellár szerint a zárt ajtók mögött azt is megvitatták, hogyan történjen a határőrizet, itt Kern emlékeztetett a magyar gyakorlattal kapcsolatos emberi jogi kritikákra. Miután a magyar fél ellentmondott a Human Rights Watch lesújtó jelentésének, ezért megállapodtak, hogy az Igazságügyi Minisztérium Bécs rendelkezésére bocsátja a határőrizettel kapcsolatos iratokat, hogy alaposan megvizsgálhassák a magyar álláspontot. Az osztrák kancellár úgy látja, ha megvalósítják mindazt, amiben most megállapodtak, és augusztus végére, szeptember elejére eredményt hoznak az intézkedések, további támogatást nyújtanak Magyarországnak. Ehhez az kell, hogy a jelenleginél ne menjen több menekült hozzájuk. A kancellár mindenki igyekezett megnyugtatni: Ausztriának nem elsődleges célja lezárni a magyar-osztrák határt.

Most is dolgoznak nálunk civil szervezetek és támogatást is kapnak a magyar államtól, de igazából a szerb területeken várakozó embereknek van szükségük segítségre. Erről a Kleine Zeitung kérdésére beszélt Orbán. "A magyar felfogás szerint minden migráns terrorkockázatot jelent" - állapította meg, hozzátéve, Magyarország csak annyi embert enged be, amennyinél le tudja folytatni a biztonsági ellenőrzést, ez hónapokig is eltarthat. "Ha beengedtük, nem tehetjük zárt táborokba, ahogy eddig, mert az Európai Bizottság így döntött". az emberek ezért a nyílt táborokból továbbindulnak Ausztrián át eredeti, nyugat-európai úti céljuk felé - panaszkodott. Arról azonban hallgatott, hogy akar-e civileket a déli határhoz. Az osztrák kancellár elismerte, hogy a magyar-szerb határintézkedések miatt valóban jelentősen csökkent a Németországba és Ausztriába érkezők száma, tehát profitáltak belőle. Ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a szerb oldalon kialakult pokoli állapotokért felelősnek érzik magukat.

Férfiatlan Trump haja
Az amerikai elnökválasztás az amerikaiak dolga, ebbe Orbán nem kíván beleszólni - korrigálta szombati tusnádi kijelentését a Reutersnek Orbán. Ám külpolitikai szempontból Magyarország számára nem mindegy, ki az elnök "a demokraták külpolitikája, menekültpolitikája rossz az Európai Uniónak, Magyarországnak meg halálos". Trumpé viszont Európának jó, Magyarországnak pedig az életet jelenti. A kérdés az volt, a miniszterelnök támogatja-e Trumpot. Bár nem hozzá fordultak, a kancellár nem tudta megállni, hogy ezzel kapcsolatban ne süssön el egy poént. "Egy dolgot tanulhatunk Trumptól, hogy az ember férfi létére soha ne fesse be a haját" - közölte.


Őt is megrázták az utóbbi hetek franciaországi és németországi eseményei, mégis néhány dolgot ez ügyben másként látnak a magyar kormányfővel - válaszolta a Reutersnek Kern, aki szerint a terrorcselekmények meghaladják a szíriai bevándorlás problémáját. Eközben az M1 híradása szerint egyre csökken az éhségsztrájkot folytató "migránsok" száma Horgosnál, jelenleg mindössze negyvenen várják, hogy Magyarország megnyissa előttük a határt.

Veszélyes játékot űz a kormány
MTI Fotó: Balogh Zoltán

MTI Fotó: Balogh Zoltán

Minden alkalommal, amikor felmerül az éhségsztrájkhoz hasonló esemény, nyomatékosan arra kérjük a velünk kapcsolatban álló menekülteket, hogy ne csinálják, mivel a legtöbbször csak ront a helyzetükön. Úgyhogy, ha Bakondi György a Magyar Helsinki Bizottságra (MHB) gondolt, nagyot tévedett - szögezte le lapunknak Gyulai Gábor. A MHB menekültügyi programvezetőjét arról a főtanácsadói mondatról kérdeztük, miszerint: "sok esetben nem is a migránsok, hanem különféle civil szervezetek szervezik az ilyen megmozdulásokat.”
Egészen embertelen körülmények uralkodnak a horgosi határátkelőnél, ami nagyon súlyos problémát okoz, borítékolható, hogy a jövőben ezen a helyszínen erőszakos cselekmények fognak előfordulni – vélekedett Gyulai, hozzátéve: a ma is főleg háborús zónákból érkező menekültek - köztük sokan nők, gyermekek, idősek - sokszor hónapokon át tartó nehéz út után érnek a határhoz és itt az Európai Unióhoz és Magyarországhoz méltatlan körülményekkel találkoznak. A menekültügyi programvezető szerint ez egyáltalán nem véletlen, a magyar kormány tudatosan tartja fenn ezeket az elviselhetetlen állapotokat, aminek célja az elrettentés és a téma minden áron való napirenden tartása. Azonban a szakértő szerint ez veszélyes játék: előbb utóbb olyan sokan lesznek, hogy a feszültség kezelhetetlenné válik.
Gyulai szerint tulajdonképpen esélyük sincs a menekülteknek, hogy legálisan bejussanak az országba, hiszen a határt csak a tranzitzónákon keresztül léphetik át, ezekbe ugyanakkor csak naponta 15-15 ember léphet be. Ez egy önkényesen meghatározott napi kvóta, ami a menekülteket segítő szervezet szerint meghazudtolja a kormány korábbi ígéreteit a legálisan, szabályozott módon belépni szándékozó menekültek beengedésére, és köszönőviszonyban sincs a hónapok óta növekvő több száz fős tömeggel a kerítés túloldalán. Bakondi korábban már közölte: a menekültek vizsgálatán nem tudnak gyorsítani. Az MHB programvezetője szerint ez egy újabb fals érv, hiszen a sok ezer fős állami apparátus, amely a menekültügy, idegenrendészet és határőrizet terén dolgozik 2015-ben képes volt 177 000 menedékkérőt regisztrálni, ráadásul uniós források és segítség is igénybe vehető lenne tavaly óta erre a feladatra (mint Görögországban), ezt a magyar kormány viszont rendre elutasítja.
Z. Á.