Előfizetés

Paks II. - Feltételekkel megépülhet?

Szeptemberben előtt jó eséllyel nem várható Brüsszel állásfoglalása Paks II. ügyében, a projekt sorsa nagy valószínűséggel szeptember körül dőlhet el-írta a Portfolió. Az Európai Bizottsággal a tárgyalások mostanra lezajlottak, melyeken több lényeges kérdés is elhangzott.

A Portfolio megbízható információi szerint két feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy Paks II. állami támogatási szempontból megkapja az unió jóváhagyását: az egyik egy intézményi típusú szétválasztás, az Európai Bizottság (EB) azt szeretné, ha a Paks II.  projekttel kapcsolatos ügyek és felügyelet dedikáltan elkülönüljön a jelenlegi erőművi felügyelettől, illetve egyéb energetikai szakpolitikáktól (amelyeket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium visz).

A másik egy olyan kritérium, hogy a Paks II. által termelt villamos áramot ne az MVM-nek értékesítsék, hanem áramtőzsdén keresztül adják el (ez Brüsszel szempontjából logikus gondolatmenetnek tűnik, hiszen épp arról készülnek állást foglalni, hogy a projekt piaci alapon megáll-e a lábán).

A lap egy másik, a Paks II. projektre rálátó szakmai forrása a Brüsszellel folytatott egyeztetések kapcsán azt hangsúlyozta, hogy valóban felvetődött a Bizottsággal folytatott tárgyalásokon a közelmúltban az a feltétel, hogy a megtermelt áramot energia tőzsdére vigyék és ott aukcionálják. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy nem csak két, fekete és fehér megoldás van (MVM kizárása, MVM-en keresztüli értékesítés), olyan előírást is megfogalmazhat Brüsszel, hogy az áramértékesítés nem az MVM-en keresztül, hanem egy másik cégen keresztül történjen, ami dedikáltan elkülöníthető az államtól. Brüsszelt a piaci koncentráció, azaz az MVM körüli koncentráció zavarja.

Jelenleg a Brüsszellel folytatott tárgyalások lezajlottak, az állásfoglalás végső formáját szövegezik. Fontos azonban, hogy forrásunk szerint a Pakssal kapcsolatos két eljárást most már egy csomagban kezeli Brüsszel (állami támogatás, közbeszerzési megsértés), vagyis ha az állami támogatást feltételekkel átengedik, akkor a másikra is rá fog bólintani (az uniós biztosok kollégiuma dönt egységesen, erre egyébként Lázár János is utalt korábban).

Más lapinformációk, illetve elemzők szerint viszont azért enyhülhetett meg Brüsszel, mert egyre kisebb valószínűséget látnak a projekt megvalósulására. A orosz gazdaság a tartósan alacsony kőolaj ár miatt éppenséggel nem szárnyal, a hitelező állami Vnyesekonombank pedig kifejezetten bajban van. Becslések szerint legalább 15-18 milliárd dollárra lenne szükség a stabilizálásához. Ráadásul egyes elemzők szerint Vlagyimir Putyinnak sem olyan fontos már a magyar kártya, vagyis Orbán Viktor. Így az sem teljesen kizárt, hogy az oroszok nem fogják, nem tudják finanszírozni Paks II.-őt.

Még sokáig 0,9 százalék az alapkamat

B. M.
Publikálás dátuma
2016.07.27. 07:20
A jegybankárok tartósan befagyasztották a 0,9 százalékos rátát FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Továbbra is 0,9 százalékon tartja a forint alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa - erről döntöttek keddi ülésükön. Ez aligha okozott bárkinek is meglepetést, sőt az sem kizárt, hogy egészen 2017 végéig megmaradnak majd ezen a szinten. Ennél azonban érdekesebb a kamatdöntéshez fűzött kommentár, amely szerint az MNB a gazdasági növekedés ütemének év elejei megtorpanását csak átmenetinek tekinti.

A várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta kedden a jegybanki alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, így az továbbra is 0,9 százalékon áll. Mivel a jegybankárok az utóbbi időben többször kifejtették, hogy ezt a kamatmértéket tartósnak tekintik, ezért az általuk szem előtt tartott időhorizonton, vagyis a következő hat-nyolc negyedévben, de inkább 2017 végéig maradhat a 0,9 százalék. Mivel köztudott, hogy a Matolcsy György által vezetett jegybank - de lényegében a kormány is! - a gyenge forintban érdekelt, ezért a kamatvágás helyett más módszerhez kellett folyamodnia. Az ilyen lépések már korábban is ismertek voltak, de különösen az idei esztendőtől kívánja használni az MNB ezeket gyakrabban. Az eljárások lényege, hogy szabályozták: milyen mennyiségű pénzt fogad be a jegybank a kereskedelmi bankoktól betétként, és ezekre a rövid határidőre szóló betéteknél milyen mértékű betétet alkalmaz.

Ezzel képes az MNB szabályozni a pénzáramlását és a felszámított kamatot is. A módszerrel azonban csak legfeljebb a három hónapos, a bankok által elhelyezett pénzek áramlása szabályozható. Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője úgy látja a közeljövőt, hogy az MNB számára ősztől rendelkezésre áll a szűkösség megteremtésének "kapuja”: ha kevesebb szabad pénzt fogad be, a piaci szereplők versenye leszorítja az általános kamatszintet, az alapkamat csökkentése nélkül monetáris lazulás következik be. Ennek következtében a forint gyengül időlegesen, hiszen alacsonyabb rendelkezésre álló kamat kevésbé vonzó, a szabad pénz pedig magának helyet keresve csökkenti az állampapír-piaci hozamokat. Ez figyelhető meg már az elmúlt hónapokban az állampapírpiacon.

A döntések a közeljövőben már havi szinten beavatkozást jelenthetnek a korábbi szigorúan kereslet-kínálati alapon működő rendszerbe és közvetve befolyásolják a forint árfolyamát. A rendszer kínálati többletre "van kalibrálva”, azaz az Európai Központi Bank mennyiségi lazító intézkedéseinek védőhálója alatt nem feltételez hirtelen tőkekiáramlást, amely a forint árfolyamának hirtelen szignifikáns gyengülésével járna. Egy válság vagy más külső sokkhatás esetén, a jegybank a "kapu kinyitásával” az elképzelések szerint ezt a hatást ellensúlyozni tudná - közölte Kiss Mónika. Majd hozzáfűzte: az új intézkedések önmagukban nem fognak nagyobb forintgyengülést okozni, ahhoz nem elég nagy volumenűek. Azonban ha a forint kurzusa tartósan 310 alá erősödne az euróval szemben, a fent leírt eszközöket bevetheti az MNB. (Tegnap délután egy euróért 313 forintot adtak a bankközi piacon.)

A Monetáris Tanács szerint egyébként az év eleji átmeneti lassulást követően újra élénkül a magyar gazdaság. A jegybankárok is elismerik, hogy a gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, vagyis elvileg semmi akadálya nem lenne a bővülésnek. Szakértők szerint azonban a cégek nem bíznak egy közeli európai konjunktúrában, Magyarországon a többletfogyasztás mértéke nem akkora, hogy érdemben lendíteni tudna a GDP növekedésén. A beruházási piac egyértelműen pang. A Monetáris Tanács ennek ellenére reálisnak tartja, hogy az éves növekedési ütem 3 százalék közelébe kerüljön. A jegybankárok megállapították, hogy az infláció tartósan elmarad a jegybanki céltól, ami évi 3 százalékos pénzromlási ütem lenne, de megállapították, hogy az inflációcsökkenés elleni hatások mérséklődtek. De így is csak 2018 első felében érhet a fogyasztói árindex a 3 százalékos cél közelébe.

A Monetáris Tanács úgy látja, hogy az elmúlt hónapnak az a változékony hangulata, amely a nemzetközi pénzpiacokat jellemezte, mindenek előtt a Brexit-népszavazás eredménye és a kilépés körüli bizonytalansággal kapcsolatos hírek, kevéssé hatottak a hazai pénzügyi piacokra, ami stabilnak mondható.

Csak júliusban 53 ezer viharkár-bejelentést kaptak a biztosítók

Több mint 53 ezer vihar kárbejelentés érkezett a biztosítótársaságokhoz július 1-25. között, ezek becsült kárértéke megközelíti a 4,5 milliárd forintot - mondta Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) szóvivője. Számítanak rá, hogy a kárbejelentések száma még bővül.

A kár érzékelése és bejelentése között általában 2-5 napot engedélyeznek a biztosítók, amit a szerződésben rögzítenek, de ezt az extrém helyzet miatt a biztosítótársaságok nem veszik minden esetben nagyon szigorúan, de az fontos, hogy a kárfelmérő tudja rekonstruálni a történteket.  Az idén júliusban koncentrált viharokról lehet beszélni, a legtöbb kárbejelentés főleg Veszprém, Vas, Borsod megyéből, illetve Szombathely, Pécs, Baja, Miskolc, Balatonfüred környékéről érkezett. Júliusban a legtöbb bejelentés jégverés okozta kárra vonatkozott, ezt követi a viharkár, illetve a beázás.

A szóvivő beszélt arról, hogy Magyarországon a lakás alapbiztosítások tartalmaznak elemi károkra vonatkozó kitételt, ide tartozik egyebek közt a jégverés, árvíz, földrengés, felhőszakadás és a vihar. Gilyén Ágnes elmondta: a nyár a biztosítás szempontjából kiemelt időszak, a legtöbb káresemény május 1. és augusztus 30. között történik. Öt éves átlagban 115 ezer kárbejelentés érkezik ezekben a hónapokban, bár ez tavaly 222 ezer, az azt megelőző egy évben majdnem 135 ezer volt. Átlagban a biztosítótársaságok évi 8-8,5 milliárd közötti kárösszeget fizettek ki a lakossági lakásbiztosításokra - közölte a szóvivő.