Előfizetés

Drágul a földgáz, de nem fizetünk többet

Publikálás dátuma
2016.07.22. 07:24
A kép illusztráció FOTÓ: Tóth Gergő
Júliusban mintegy tíz százalékkal drágábban érkezik Magyarországra az orosz gáz, mint egy hónappal korábban - adta hírül a Világgazdaság. Augusztusban további hasonló emelkedés várható. 

Az árnövekedés oka, hogy emelkedik az importárat meghatározó mindkét – csaknem azonos súllyal figyelembe vett – összetevő értéke. Ezek egyike az európai versenypiaci ár, amelyet a földrész sok kereskedelmi szerződésében a hollandiai gáztőzsde (TTF) jegyzései képviselnek. A havonkénti elszámolásokban figyelembe vett konkrét átlagárat a TTF adatainak felhasználásával az Argus nyersanyagpiaci elemzőcég kalkulálja.

Az Argus júniusra 13,05 eurós megawattóránkénti árat adott meg, júliusra már 14,410 euróst. Ezt a kereskedők még korrigálják a dollár és az euró árfolyamváltozásával, mert az orosz eladónak dollárban fizetnek.

A másik összetevő a hosszú távú orosz importszerződésben foglalt képlet alapján számolható. A képlet a gázolaj és a fűtőolaj mediterrán piaci jegyzéseit követi, egy komoly megszorítással: a vele kalkulált ár nem léphet ki az Argus által megadott, TTF ár körüli, szűk sávból. Viszont a TTF-hez képest van benne egy kis prémium is, amivel a vevő a szerződésben lévő rugalmasságot honorálja. E prémiumtól eltekintve jelenleg durván ugyanannyiba kerül az európai piaci és az orosz import gáz.

Az a hazai kereskedő vagy ipari felhasználó tette jól, amelyik mostanra bespájzolt a még olcsóbb gázból. A Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) tárolói július 18-án 22,3 százalékos töltöttségen álltak, ami jobb arány egy évvel ezelőtti 16,7 százaléknál. Igaz, a betárolás lendülete éppen a drágulással párhuzamosan nőtt meg, ahogyan az MFGT-nél kisebb kapacitású MMBF tárolója esetében is.

A hazai háztartásokat jó eséllyel akkor sem fenyegeti tarifaemelés, ha mindenképpen többe kerül a nekik eladott gáz, mint júniusban. A hatósági árképzés ugyanis nem közvetíti közvetlenül és azonnal a piaci hatásokat.

Kapcsolódó
Bőséges az orosz gáz

Számlázás: szemét ügy

Publikálás dátuma
2016.07.22. 07:22
Augusztusra ígérte a kukaholding a lakossági számlákat FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Augusztusra ígéri az állami kukaholding, hogy a lakossági szemétszállítási díjakról kiküldi a számlákat. A szakemberek szerint azonban a szervezet számlázási rendszere legföljebb őszre épülhet ki. Sokan aggódnak, hogy majd egyszerre kell több havi számlát kifizetniük és ez több tízezer forint is lehet.

Csúszik a számlák kiküldése a lakossági szemétszállítási díjakról - ismerte el a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) elnök-vezérigazgatója a minap. Azt közölte, hogy az ügyfelek a második negyedévi szolgáltatás díjáról augusztusban mindenképpen megkapják a csekket. Még azt is megígérte, hogy az érintettek kaphatnak lehetőséget a fizetési határidő csúsztatására. Csakhogy eddig eltérő volt a gyakorlat a 170 hazai hulladék gazdálkodási közszolgáltató cégnél. Volt ahol negyedévente és volt ahol havonta kellett fizetni a szemétszállításért. Az eddigi információk alapján állami kukaholding a negyedéves díjfizetési szisztémát részesíti előnyben.

A hulladéktörvény értelmében a főleg önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltató cégek 2016. áprilisa óta nem számlázhatnak, arra kizárólag az NHKV jogosult. Így azok, akik eddig havonta fizettek a szemétszállításért, a "legjobb" esetben is majd' félévi díjat kénytelenek befizetni, ami több tízezer forint is lehet és nem biztos, hogy sok család akár csúsztatva is ki tudja majd fizetni.

Érthetetlen, hogy az állami kukaholding vezetője miért olyan derűlátó az augusztusi központi számlázást illetően, amikor az NHKV korábban lapunknak küldött egyik válaszában az szerepel, hogy "a rendszer kiépülésének tervezett időszaka: 2016 ősz".

Az NHKV-nál majd 170 számlát nyitnak, ahová a szolgáltatók befizetik a beszedett díjakat. Az viszont nem világos, ki és hogyan tartja majd nyilván, ki mennyit fizetett, illetve mekkora a hátralék - jegyezte meg a Népszavának Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. A lakossági szemétszállítási díjakat a háztartások átlagosan 30 százaléka nem fizeti be. Ez a feladat végül könnyen az önkormányzatoknál landolhat. Ennek azonban ki kell dolgozni a struktúráját, hiszen az érintett helyhatóságoknak betekintést kell kapniuk a központi adatbázisba. Az NHKV egy képlet alapján literenként 2,70 forintot fizet vissza a beszedett díjakból a szolgáltatóknak, ami különböző szorzókkal le- és felfelé is eltérhet. Ha egy adott szolgálató veszteséges lesz, akkor a költségvetésnek kell állnia a hiányzó összeget. Így az idén elfogyhat az a 20 milliárd forint, amit az állam tőketartalékként tett be a kukaholdingba.

Az pedig, hogy akár október elejére is működhet a 2,5 millió háztartás adatait tartalmazó számlázási rendszer, a TÖOSZ elnöke szerint legalábbis kétséges. Szerinte jó esetben november-decemberben bocsáthat ki az állami kukaholding számlát. A központosított rendszer 2017-re valamennyire beállhat, de jó néhány jelenlegi szolgáltató bedőlhet, összevonásokat hajthat végre az NHKV, illetve rákényszerülhet arra is, hogy több településen is a katasztrófa-elhárítást jelölje ki a lakossági hulladék elszállítására. Azt viszont nem tartotta valószínűnek Schmidt Jenő, hogy a kormány a hozzá közel álló vállalkozóknak játssza át később a lakossági hulladékgazdálkodást, mert ez a szegmens nem túlzottan nyereséges.

Választási szemetelés
Az állami kukaholding számlázórendszerére kiírt pályázatnak már a döntés előtt megvolt a kijelölt nyertese, holott a jogszerű eljárások még le sem zárultak - említette a Népszavának Sallai R. Benedek az LMP országgyűlési képviselője. Legalább egy éve teljes a fejetlenség és elemeire esett szét a hazai hulladékszállítás. Ebben szerepet játszhat az is, hogy vezető pozíciókba hozzá nem értő pártkádereket neveztek ki - jegyezte meg Sallai. Lehet, hogy valóban nem lesz olyan település, ahol szeméthegyek halmozódnak föl, de nem mindegy, hogy hány helyen nem az arra jogosult hulladékgazdálkodási szolgáltató végzi a kommunális szemét gyűjtést és szállítást és hány helységben kell bevonni a veszteségessé vált és bedőlt cégek helyett a katasztrófavédelmet. Az pedig bizonyosra vehető, hogy a rezsicsökkentés kommunikálása, illetve a 2018-as országgyűlési választások miatt valóban nem lesz drágább az állami vízfej működésével sem a szemétszállítási tarifa. (Igaz, Szegeden az államosított hulladékgazdálkodás következményeként megszűntek a nyugdíjasoknak addig nyújtott kedvezmények és kétszer annyit kénytelenek fizetni, mint korábban.) A fogyasztóknak közvetlenül akár még olcsóbb is lehet a szemétszállítási tarifa, de ugyanők, mint adófizetők, mélyebben kénytelenek majd a zsebükbe nyúlni a veszteségek pótlása érdekében - vélte az ellenzéki politikus. A rezsicsökkentési lázban annyira aláárazták ezt a szolgáltatást is, hogy már tavaly is több százmilliós hiány keletkezet az ágazatban. Az LMP politikusa azt viszont nem zárta ki, hogy 2018 után a kivéreztetett hulladékgazdálkodási ágazatot Fidesz-közeli vállalkozók között ossza szét a kormány, újra piaci alapra helyezve a kommunális szemétszállítást.

Trócsányi-közhelyek

Az a cél, hogy olyan gyülekezési jogszabály szülessen, amely messzemenőkig megfelel az elvárásoknak mind a társadalom, mind a szakma oldaláról – írta a Figyelőben az igazságügyi miniszter. 

Az Alkotmánybíróság július 12-i döntésével mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a gyülekezési joggal kapcsolatban, ami szakmai körökben komoly vihart kavart – idézte fel Trócsányi László. A kormány üdvözölte, az ellenzéki pártok és egyes civil szervezetek viszont rosszallásukat fejezték ki. A miniszter kitért arra, hogy a gyülekezési törvényt "még a régi pártállami parlament fogadta el 1989-ben", a gyülekezési kultúra és a törvény szelleme akkor összhangban állt egymással. Ez egy évtizeddel ezelőtt megbomlott, a békés gyülekezés összekeveredett az állandósult közterület-foglalásokkal, sátortáborok jöttek létre, megjelentek az előre be nem jelentett, spontán gyűlések, közéleti szereplők otthonai előtti és más közterületek is rendszeres gyülekezési színhelyek lettek. A gyülekezési kultúra változásával az elavult törvényt a jogalkalmazó próbálta kreatívan alkalmazni, emiatt megsokszorozódtak az egymásnak ellentmondó jogalkalmazói döntések.

"Amíg 2010-ig alapvetően a gyülekezés gyakorlásával kapcsolatos, az ombudsman által is sokat bírált rendőrségi intézkedések álltak az érdeklődés homlokterében, addig mára az új, alapjogbarát tömegkezelési megoldásoknak köszönhetően a szabályozás hiányosságai kerültek előtérbe" – fogalmazott Trócsányi, aki cikkében azt írta, az Alkotmánybíróság határozata az alapvető jogok – különösen a magán- és családi élet, az otthon védelme és a gyülekezési jog – összeütközésének feloldására fókuszált. A jogalkotó nem veheti el a jogalkalmazó, jelen esetben a rendőrség, bíróság kenyerét: nem mondhatja meg előre, hogyan döntsön, nem is ez a cél. Abban azonban messzemenően segítséget kell nyújtania, hogy az alapjogi ütközésben megfelelő, méltányos határozat születhessen, amely legfeljebb arányos jogkorlátozáshoz vezet.

A miniszter általánosságokon kívül szinte semmit nem mond - kommentálta a cikket kérésünkre Kajdi József, az Antall-kormány miniszterelnöki hivatalának volt vezetője, a Modern Magyarország Mozgalom elnökségi tagja, az 1989-es törvény egyik kidolgozója. 1989-ben nagyon liberális, gyakorlatilag minimalista törvény született, amelyre nem az a legfontosabb jelző, hogy még az átkosban született, hanem az, hogy az teljes mértékben megfelelt az akkori nemzetközi szabályozásban és gyakorlatban is ismert gyülekezési szabályozásnak. Nyilvánvalóan az élet és a gyakorlat indokolttá teszi, hogy egy idő után hozzá kell nyúlni, mert valóban sok minden nincs a törvényben, és elég rossz értelmezések születtek még miniszteri szinten is – lásd 2006-ban, a Kossuth téri hosszú sátortáborozást, de mondhatnám azt is példaként, meg lehetett tenni, hogy Bokros Lajos háza előtt lakókocsival és különböző becsületsértő transzparensekkel hónapokig demonstrálhattak, addig Orbán Viktor háza előtt, közelében még egy rövid tüntetés sem lehetséges.

Valóban megfelelő támpontokat kell adni a gyakorlati végrehajtáshoz, azonban ennek egyértelműnek kell lennie. Azt különösen veszélyesnek tartanám, ha a gyülekezési szabadság (amely az egyik legfontosabb politikai alapszabadságjog) korlátja lehetne az egyéni – különösen politikai érdekeket szolgáló – jogvédelem.