Előfizetés

MSZP: kormányzati mellébeszélés Röszkén

Publikálás dátuma
2016.07.18. 21:40
Kósa Lajos Röszkén MTI FOTÓ: Kelemen Zoltán Gergely
Nem igaz, hogy a magyar rendőrök, katonák bárkit bántalmaznak a déli határon. A magukat jogvédőnek nevező civil szervezetek csupán a határőrizetben résztvevőket akarják lejáratni. Ezt hétfőn Röszkén állította a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke, a testület kihelyezett ülését követően. Kósa Lajos szerint a tranzitzóna olyan jól működik, hogy azt a svéd és finn hatóságok is tanulmányozzák már. Eközben a németországi Baden-Württemberg tartomány közigazgatási fellebbviteli bírósága "embertelen, illetve megalázó bánásmód" veszélye miatt megtiltotta, hogy egy szíriai menedékkérőt átadjanak Magyarországnak.

Teljes a magyar határzár a déli szakaszon, Szerbia felől senki nem tud illegálisan az Európai Unióba belépni. A magyar határon zajló eljárások teljesen rendezettek, a tranzitzóna olyan jól működik, hogy azt már a svéd és finn hatóságok is tanulmányozzák. Erről Kósa Lajos beszélt hétfőn Röszkén, ahol a honvédelmi és rendészeti bizottság a tömeges bevándorlás okozta válság aktuális helyzetéről, illetve a migrációval kapcsolatos törvénymódosítások hatásáról tárgyalt. A testület fideszes elnöke azt állította, a határon zajló eljárások teljesen rendezettek, a tranzitzónában mindenki beadhatja menedékkérelmét, amelyet elbírálnak a hatóságok. Azokat az illegálisan érkezőket, akiket a határtól számított nyolc kilométeres sávban elfognak, visszakísérik, és útbaigazítják a tranzitzóna felé, ahol beadhatják kérelmüket. Ha valaki úgy dönt, nem várakozik, önként távozhat Szerbia felé.

A menekültek kérelmét alaposan megvizsgálják a hatóságok, több órán át tolmács segítségével beszélgetnek velük, ám a migránsok 95 százaléka nem együttműködő - panaszkodott a kihelyezett ülés után Kósa. Sokan eltitkolják, hogy van személyazonosító okmányuk, többségük pedig hamis adatokat ad meg, például arról, honnan származik. A tranzitzónában megjelentek 70 százalékát már regisztrálták valamely uniós tagállamban, vagyis ezeket a kérelmeket ezen országokban kellene elbírálni. Ez a migrációs áradat a törvényekre "fittyet hány" és csak a jobb élet reményében érkezik Európába, ezt viszont a dublini és a schengeni egyezmény is tiltja. Kósa ezt állítólag a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adataira hivatkozva mondta.

Nem igaz, hogy a magyar rendőrök, katonák bántalmazzák a menekülteket a déli határon - közölte a fideszes politikus. Hozzátette, az erről szóló bejelentések egy része azért is képtelenség, mert olyan eszközöket, amik ezekben szerepelnek, a határ környékén nem is használnak. Sokkoló például egyik szolgálatot teljesítőnél sincs. A magukat jogvédőnek nevező civil szervezetek csak a határőrizetben résztvevőket akarják lejáratni. A sátortábor nem is magyar területen van, így a magyar hatóságok ott csak korlátozottan tudnak intézkedni. A magyar kormány nem érzéketlen, a szerbiai oldalon álló táborban ők biztosítják a vizet és ételt is osztanak.

Sem a fizikai, sem a jogi határzár nem tudta a kormány által kitűzött célt elérni. Erről már Harangozó Tamás, a testület szocialista alelnöke beszélt Röszkén. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott, bár a kormány szerint Magyarország a schengeni térség legerősebb védelmezője, valójában ezen a bástyán "óriási lyukak tátongnak". Az ide érkező menekültek több mint 90 százaléka eltűnik a hatóságok elől, és a mai napig úgy vonulnak át tízezrek az országon, mintha mi sem történt volna az elmúlt időszakban. Lehet azt mondani, hogy a legtöbb menekült nem együttműködő, ám jó tudni, hogy a magyarok ezt akarják - állította a Népszavának a bizottság MSZP-s alelnöke. Harangozó arra figyelmeztetett, a körmendi tábort azért alakították ki, hogy onnan a migránsok és menekültek minél gyorsabban Ausztriába távozhassanak. Ennek azonban az lehet a következménye, hogy az osztrák fél hónapokon belül kerítést építhet a határon.

A szocialista politikusnak fogalma sincs, Kósa mire hivatkozva közölte, hogy a magyar szervek nem bántottak menekültet a déli határon. Harangozó szerint ez a szokásos kormánypárti mellébeszélés, a hétfői ülésen ugyanis semmilyen hivatalos jelentést nem mutattak be a képviselőknek. Napirenden sem szerepelt az ügy. Az ellenzéki képviselő elmondta, a szerbiai oldalon álló hevenyészett sátortáborban egyetlen vízcsap és egy slag van, és bár mutattak nekik valamilyen szendvicset, amit állítólag az ott feltorlódott szerencsétlen menekültek kapnak, nem bízik abban, hogy valóban osztanak is ilyet. Csak azt látta, hogy a hőségben sok nő és gyerek várakozik, akik örülhettek, hogy politikusok érkeztek a tranzitzónához, mert hosszú napok után ez alkalommal végre megjelent a szippantós kocsi és kitisztította azt a néhány mobil WC-t.

Kósa Lajos Röszkén MTI FOTÓ: Kelemen Zoltán Gergely

Kósa Lajos Röszkén MTI FOTÓ: Kelemen Zoltán Gergely

Kósa azért hívta össze az ülést Röszkére, mert jogvédő szervezetekkel együtt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is kifogásolta a menedékkérőkkel szembeni erőszakos magyar rendészeti fellépéseket. Ahogyan arról lapunkban is többször beszámoltunk, a Human Rights Watch (HRW) és a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) is szóvá tette korábban, hogy bántalmazzák, zaklatják azokat a menekülteket, akiket a magyar határ közelében fognak el és toloncolnak vissza Szerbiába, ahol ismét embertelen körülmények között várhatják a bebocsátást a magyar tranzitzónákba. A jogvédő szervezetek azonban egy hónapig nem kaptak választ a magyar hatóságoktól felvetéseikre és csak azután kezdődött a heves kormányzati tiltakozás, amikor a HRW jelentése a közvélemény elé került. A jelentések szerint több menedékkérőt ütlegeltek, rugdosták őket, kutyákat uszítottak rájuk és lefújták őket gázspray-vel.

Eközben a németországi Baden-Württemberg tartomány közigazgatási fellebbviteli bírósága (VGH) hétfőn rendszerszintű hiányosságokra hivatkozva megtiltotta egy szíriai menedékkérő átadását Magyarországnak. Bár a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal vissza akarta küldeni a férfit, a bíróság érvénytelenítette a döntést. Kimondták, a magyar menekültügyi rendszert aktuálisan jellemző "jelentős hiányosságok" miatt a menedékkérőt az "embertelen, illetve megalázó bánásmód" veszélye fenyegetné, ha átadnák Magyarországnak.

Megszedték magukat Garancsiék

Több mint 1 milliárd forint folyt be a Garancsi István vezette Magyar Természetjáró Szövetség kasszájába tavaly, ami több mint az előző évi duplája - írta az mfor.hu. 

Orbán Viktor kötélbarátjának társasága az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) kapta a legtöbb támogatást: az Országos Kékkörön kívüli turista útvonalak karbantartására, fejlesztésre kapott egyszer 350, majd 300 millió forintot - ebből tavaly 394,3 milliót használtak fel. A költségvetési forrás mellett nagyobb - javarészt állami - cégek is megjelentek támogatóként, amelyektől 163,3 millió forintot kapott a szövetség. Bőkezű támogató a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., és az MVM Zrt. is. Mellettük az állami résztulajdonban álló Moltól és az OTP-től is kapott pénzt a szövetség.

Több ezer évre szerződött a Klik

Hozzáférhetetlenek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) utóbbi három évben kötött, ötmillió forintot meghaladó szerződései, holott közfeladatot ellátó szervként kötelessége lenne azokat nyilvánosságra hozni – vette észre a Magyar Nemzet. 

Az utolsó szerződések 2013-asok, de azok között is vannak meghökkentő dokumentumok, mivel több, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kötött szerződés lejárati dátumaként 2999. december 31-ét jelölték meg. Akad olyan is, amely 8900 év végéig érvényes. A Klik sajtóosztálya erre reagálva közölte: „az állami intézményfenntartó honlapjának átalakítása és frissítése folyamatban van, a jogszabályban előírt információk feltöltését a szervezet folyamatosan végzi.”