Előfizetés

A kormány azt állítja: soha nem volt erőszak a határon

Publikálás dátuma
2016.07.18. 07:02
A tét a tranzitzóna: menekülttábor Horgosnál FOTÓ: MTI/MOLNÁR EDVÁRD
Bár a kerítés ellenére folyamatosan próbálkoznak bejutni az országba a bevándorlók, a déli határon rend van – állítják a magyar kormány tagjai, a képek ugyanakkor embertelen körülményeket mutatnak a tranzitzónák előtt várakozókról. A honvédelmi és rendészeti bizottság ma Röszkén ismerkedik a helyzettel.

A röszkei határátkelőhöz hívta össze a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának ülését mára a testület fideszes elnöke. Kósa Lajos azután döntött a látványos lépésről, hogy jogvédő szervezetekkel együtt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is kifogásolta a menedékkérőkkel szembeni erőszakos magyar rendészeti fellépéseket. Ahogyan arról lapunkban is többször beszámoltunk, a Human Rights Watch (HRW) és a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) is szóvá tette korábban, hogy bántalmazzák, zaklatják azokat a menekülteket, akiket a magyar határ közelében fognak el és toloncolnak vissza Szerbiába, ahol ismét embertelen körülmények között várhatják a bebocsátást a magyar tranzitzónákba. A jogvédő szervezetek azonban egy hónapig nem kaptak választ a magyar hatóságoktól felvetéseikre és csak azután kezdődött a heves kormányzati tiltakozás, amikor a HRW jelentése a közvélemény elé került.

Pintér Sándor belügyminiszter és Lázár János kancelláriaminiszter is visszautasította az erőszak vádját, sőt szerintük a ténylegesen rászorulókkal humánusan bánnak, a határon várakozók pedig méltányos eljárásban részesülnek. A magyar politikusok annak ellenére nem ismerik el, hogy rendőri túlkapások történtek volna a menedékkérőkkel szemben, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának genfi szóvivője pénteken hivatalosan is kérte Magyarországtól a nemzetközi jogvédő szervezetek jelentéseinek kivizsgálását. William Spindler arról beszélt, hogy több menedékkérőt megvertek, rendőrkutyákat uszítottak rájuk és paprikaspray-t használtak velük szemben, továbbá kifogásolta azt a múlt hónapban elfogadott törvénymódosítást is, amely lehetővé teszi a már magyar területen elfogott illegális bevándorlók kitoloncolását.

A hétvégén Rogán Antal a Magyar Rádióban arról beszélt, hogy az európai normáknak megfelelő módon azokat, akiket a szerb-magyar határtól 8 kilométeres távolságon belül fognak el, visszaviszik a befogadópontokhoz, amelyek a szögesdrót-kerítésen túl, de még magyar területen találhatók. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a nizzai merényletről szólva kijelentette, meg kell állítani a migrációt, mert minél több bevándorló érkezik Európába, annál nagyobb lesz a terrorveszély.

A többségében afgán és szír menekültek a helyszíni beszámolók szerint fából és rongyokból tákolnak maguknak ideiglenes szállásokat. Több száz, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője szerint már 1400 ember él szörnyű körülmények között Röszkével szemben, a határ túloldalán, többségükben nők és gyerekek. Őket nézik meg ma a parlament rendészeti bizottságának tagjai – már azok, akik éppen nem nyaralnak. A hétvégi hatalmas esőzés vélhetően tovább rontotta a helyzetet a táborban, de abban biztosak lehetünk, hogy a határra utazó politikusokat felkészített rendészeti csapat várja majd, amelynek tagjai biztosítják őket a rendről és nyugalomról. A biztonság kedvéért szombaton Mihály István rendőr dandártábornok a határra látogatott, hogy személyesen is meggyőződjön erről.

A Jobbik után már a múlt héten már az LMP is a hivatásos határőrség visszaállítását követelte.

Patyi: nem lehet népszavazás az uniós tagságról
Azon dolgozunk, hogy mindenki, aki élni szeretne a jogával, el tudjon menni szavazni, s hogy a népszavazási kampány - amely hivatalosan a szavazás előtti ötvenedik napon kezdődhet - törvényes rendben folyjon - mondta az MTI-nek Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, az Országos Választási Bizottság elnöke a kormány október 2-ra kitűzött, a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos referendumával kapcsolatban. Megjegyezte, a választási szerveknek feladata is, hogy felszólítsák az embereket a szavazáson való részvételre, ezért ő is erre buzdít. "A Brexit hatására mindenki, aki azt állítja, hogy az októberi népszavazás tulajdonképpen már az Európai Unióból való kilépésről szól, az elferdíti az igazságot" - hangsúlyozta. A korábbi alkotmány is kizárta, s a jelenlegi alaptörvény sem teszi lehetővé, hogy az Unióból való kilépésről népszavazás döntsön - hangsúlyozta Patyi.



Erdogan totális diktatúrát építhet ki - Megrendezett puccskísérlet?

Publikálás dátuma
2016.07.17. 21:30
A török elnök imámok társaságában a levert puccs egyik áldozatának temetésén Isztambulban, a Fatih mecsetben 2016 július 17-én F
Ankarában szombaton ezrek ünnepelték a péntek esti puccskísérlet meghiúsulását, sokan aggódnak az ország jövőjéért. Recep Tayyip Erdogan ugyanis a katonai hatalomátvétel kísérletének leverését arra használja fel, hogy teljhatalmát még jobban kiépítse. Erre az első lépéseket már szombaton megtette. A puccskísérlet során majdnem 300 személy vesztette életét.

Törökországban az élet már szombaton, nem egészen egy nappal a puccskísérlet után visszatért a normális kerékvágásba. Ankarában a DHA hírügynökség közlése szerint 75 ezren vonultak az utcára, hogy megünnepeljék a győzelmet a puccsisták, vagy ahogy a kormány fogalmaz, a terroristák felett. Más városokban is megünnepelték a „demokrácia diadalát”. Isztambulban is sok Erdogan-hívő ünnepelt, vallási jelszavakat skandáltak. Egyes helyeken katonákat is meglincseltek.

Több lázadó katonát meglincselt az államfő által az utcára hívott tömeg a puccskísérlet után FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES6 GOKHAN TAN

Több lázadó katonát meglincselt az államfő által az utcára hívott tömeg a puccskísérlet után FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES6 GOKHAN TAN

Az ünnep a következő napokban folytatódik.

A török kormány külföldi erőket sejt a puccskísérlet mögött, Süleyman Solu munkaügyi miniszter egyenesen az Egyesült Államokat okolta. Ez a feltételezés megdöbbentette Washingtont, John Kerry amerikai külügyminiszter szombaton többször is telefonon beszélt török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval. Világossá tette: teljesen hamisak azok az állítások, amelyek szerint hazájának bármi köze lenne a pénteki történésekhez. Elítélte a puccskísérletet Barack Obama elnök is, s támogatásáról biztosította a demokratikusan megválasztott vezetést.

Az Egyesült Államok felelősségét azért vetették fel, mert Pennsylvaniában él Erdogan régi ellensége, Fethullah Gülen hitszónok, akit az elnök nyíltan a zendülés felbujtójának nevezett. Erdogan szombaton Gülen kiadatását követelte az Egyesült Államoktól, Kerry erre azt közölte, megvizsgálják a kérést, ha hiteles bizonyítékokkal támasztják alá Gülen felelősségét. Az amerikai-török viszony ugyanakkor kiéleződhet azt követően, hogy lezárták az incirliki légibázist, ahonnan a szíriai légicsapásokat indítják az amerikaiak, a bázis török parancsnoka is az őrizetbe vett tisztek között van.

A puccskísérlet számos kérdést vet fel. Sokan már a kezdet kezdetén furcsállták, hogy miközben a hadsereg olyan kommünikét adott ki, az egész ország felett átvette az irányítást, valójában a kormányzat egyetlen tagját sem tartóztatták le, Erdogan hollétéről is mindenféle értesülés látott napvilágot. Annyi bizonyos, hogy politikai szempontból az elnök számára ez óriási lehetőség arra, hogy mindenfajta ellenállás nélkül leszámoljon még megmaradt politikai ellenfelével is. Erre ő is utalt egy szombat hajnali beszédében, amelyben „Isten ajándékának” nevezte a puccsot, mondván: végre le lehet számolni a hadseregben a „demokrácia ellenségeivel”. Az első lépéseket már szombaton megtette több ezer katona, köztük tisztek letartóztatásával. Emellett majdnem háromezer bírát váltott le. A Gülen mozgalomnak sok híve volt az igazságszolgáltatásban.

Olyan vélemények is megjelentek a közösségi oldalakon, amelyek szerint a puccskísérlet valójában megrendezett volt, hiszen gyanús az, milyen gyorsan leverték, és mennyire dilettáns módon szervezték meg. A török hadsereget azért nem ez a fejetlenség jellemzi. Erdogan azt közölte, bombázták azt az Égei-tengeri szállodát, ahol a puccs kitörésekor tartózkodott. Csakhogy a bombázás akkor történt, amikor már két órája elhagyta a szállodát. Fethullah Gülen szerint csak színjáték zajlott. Cengiz Günaí ismert török politológus sem tartotta ezt kizártnak. Mint az osztrák televízióban elmondta, Erdogan még jobban kiépíti hatalmi bázisait, s újabb nagy lépést tesz az elnöki rendszer bevezetése felé. Miután sok ezren vonultak az utcára pénteki felhívásakor, amikor az NTV török televízióban Skype-on jelentkezett be, s kért mindenkit arra, „akadályozza meg a puccsot”, nos, mindezek után azt mondogathatja: a nép mögötte áll, így azt csinálhat, amit akar.

Különösen érdekesnek nevezte a török politológus azt, hogy az embereket a mecsetekből is mobilizálták, és a muzulmán papok szintén tüntetésekre hívták fel őket. Mindez arra utal, hogy újabb szöget ütnek be a szekuláris állam koporsójába, s még jobban összefonódik az állam a vallással, Erdogan tehát teljesen szakít Mustafa Kemal Atatürk államalapító elveivel. Az is érdekes, hogy még a puccs napján függesztettek fel bírákat.

Sokan tüntettek Erdoganért, akkor azonban a demokráciának ezek a védelmezői nem tüntettek, amikor Erdogan lábbal tiporta az emberi jogokat, újságírókat tartóztatott le koholt vádak alapján, újságokat záratott be, brutálisan verte le a tüntetéseket, és még hosszasan folytathatnánk a sort. Mindez azért is szomorú, mert a pénteki események gyászos következménye 265 halálos áldozat és 1500 sérült. Talán sosem fogjuk megtudni, hogy miért kellett meghalniuk ezeknek az embereknek.

Nyolc katona Görögországba repült egy helikopter fedélzetén. A Black Hawk típusú gépet Athén visszaszolgáltatta Ankarának, a puccsistákat tegnap bíróság elé állították Görögországban. Törökország kiadatásukat követeli. A puccsnak, ha lehet azt mondani, egy pozitív következménye volt. Első ízben fordult elő, hogy az ellenzéki pártok közös politikai nyilatkozatot fogadnak el, amelyben elítélik a katonai puccskísérletet. A törvényhozás szombati rendkívüli ülésén még a két nagy ellenfél, az AKP kormánypárt és a kurdbarát HDP között is némi közeledés volt tapasztalható, Erdogan pártja köszönetet mondott a HDP-nek a puccskísérlet elítéléséért. Baráti volt a hangnem az AKP és az eseményeket szintén elítélő ellenzéki szociáldemokrata CHP között.

Mehmet Müezzinoglu török kormányfőhelyettes azt közölte, visszaállíthatják a halálbüntetést, hogy a legsúlyosabb büntetést róják ki a puccsistákra. Lehet, hogy egy ilyen lépés népszerű lenne az AKP elvakult hívei körében, de egy sor kérdést vet fel. Eleve alkotmánymódosításra lenne szükség. Másrészt Ankarát azonnal kizárnák az Európa Tanácsból. Harmadrészt Törökország már nem lenne aláírója az Európai Emberi Jogi Konvenciónak, így egy platformra kerülne Fehéroroszországgal.

A kormányzat illetékesei rendre azt közölték, demokratikusan megválasztott kormányt akart megdönteni a hadsereg. De mennyire nevezhető demokratikusnak egy olyan kabinet, mint a mostani? Erdogan ugyanis amennyire csak lehetett, elhallgattatta az ellenzéki médiát, egy sor, a kormány politikájával korábban kritikus hangvételt megütő médiával szemben lépett fel. A rendőrség televíziókat foglalt el.

Erdogan úgynevezett demokráciafelfogását mutatja az is, hogy miután elvesztette az abszolút többséget a tavaly júniusi parlamenti választáson, ellenségnek kiáltotta ki a kurdokat, felmondta a tűzszünetet a Kurd Munkáspárttal (PKK), amelynek iraki állásait is bombázni kezdte. Az elnök összemosta a PKK-t a parlament kurdbarát tömörülésével, a HDP-vel, a pártot ellenségnek kiáltotta ki. Miután az AKP nem volt hajlandó koalíciós kormányt alakítani, novemberben új választást rendezett a félelem légkörében, az egyre sűrűsödő merényletek árnyékában. Ezen a voksoláson az emberek már inkább félelemből szavaztak, s az AKP visszaszerezte a parlamenti többséget. Bejött Erdogan ördögi terve. Az is az elnök megbocsáthatatlan bűne volt, hogy keresztülvitte a mentelmi törvényt, amely kizárólag hatalmi céljait szolgálta. A jogszabály kimondta, hogy elveszik a mandátumot azoktól a képviselőktől, akiket jogerősen, börtönbüntetésre ítélnek el. Ezzel egyértelműen a kurd pártot, a HDP-t vette célba, amelynek fel akarta számolni parlamenti képviseletét. A kurd frakció felszámolásával kétharmados többségre tehetett volna szert a törvényhozásban, amely már elegendő lett volna az alkotmány módosításához.

Erdogan kilátásba helyezte a Kurd Munkáspárt (PKK) támogatói török állampolgárságának visszavonását is. Ám, hogy ki számít a hatalom számára PKK-támogatónak, az nagyon relatív, a kurdbarát parlamenti formációt, a Népi Demokratikus Párt (HDP) képviselőit és szavazóit is már többször ezzel a váddal illették.

Az iszlamisták által elkövetett sorozatos merényletek miatt egyre kaotikusabbá vált a biztonsági helyzet Törökországban, sokan úgy érezték, a kormányzat nem ura a helyzetnek. Ennek elmérgesedésében Erdoganékat is felelősség terheli. Kormánya ugyanis sokáig menedéket adott az Iszlám Állam szélsőségeseinek, s csak tavaly júliustól volt hajlandó fellépni az IS-szel szemben.

A török kormány külpolitikája is katasztrofális. Szíriával kapcsolatban meghirdette a nyitott határok politikáját, de a 2,8 millió menekült megfelelő integrációjáról már nem gondoskodott. A hadsereg számára az lehetett az utolsó csepp a pohárban, hogy Erdogan tömegesen akart török állampolgárságot adni a szíriai menekülteknek, hogy az AKP így szerezzen újabb több százezernyi biztos szavazót. Erdogan Szíria-politikája teljesen hatástalan maradt, Bassár el-Aszad elnök visszaléptetését nem tudta elérni, közben azonban összerúgta a port Oroszországgal, e viszony csak az utóbbi hetekben kezdett rendeződni. Szintén harciassá vált a török-izraeli kapcsolat is, e tekintetben is csak az utóbbi időben történt kedvező változás.

Ki is Fethullah Gülen, a „felbujtó”?
Erdogan Fethullah Gülent vádolja a puccsal. Az Egyesült Államokban élő Gülen Gülen kiterjedt iskolahálózatot tartott fenn Törökországban és komoly befolyással rendelkezett számos civil szervezet, vállalat és médium felett. Erdogan 2002-es választási győzelme után sokáig támaszkodott erre a Hizmet névre hallgató hálózatra hatalmának megszilárdítása érdekében, majd szembefordult támogatójával. 2013 decemberében már nyíltan hadat üzent Gülennek, miután a rendőrség korrupciós vádakkal nyomozást indított kormánya több minisztere, illetve közvetlen hozzátartozója, közöttük fia, Bilal ellen. Erdogan ekkor példátlan megtorló akcióba kezdett Gülen követőivel, illetve pénzügyi érdekeltségeivel szemben, mintegy 1800 személyt tartóztattak le. Múlt hónapban Ankara azzal vívta ki az Európai Unió és az Egyesült Államok bírálatát, hogy állami felügyelet alá helyezték, a hatóságok megszállták és elnémították a Gülen-közelinek tartott Zaman napilapot.
Idén januárban egy isztambuli bíróság távollétében megkezdte a hitszónok ügyének tárgyalását. A hivatalos vád szerint a 2013-as korrupciós botrány kirobbantásával Gülen meg akarta dönteni az akkor még miniszterelnök Erdogan hatalmát. Több rendőrrel együtt „terrorista szervezet” létrehozásával is vádolják. Az ügyész életfogytiglani börtönbüntetést kért Gülenre és a rendőrség két egykori vezető tisztségviselőjére, a többi 66 vádlottra 7-től 330 évig terjedő fegyház várhat. Gülent azonban Washington nem adja ki.



Páncélozott járművek zárták le a Vatikán felé vezető római utcákat

Publikálás dátuma
2016.07.17. 21:29
Illusztráció/Thinkstock
A nizzai terrortámadást követően az olasz rendőrség eltorlaszolta két páncélozott járművel a római Szent Péter térre vezető sugárutat, és a hatóságok a forgalmasabb római bevásárlóutcák forgalommentes lezárását tervezik - írta a Corriere della Sera olasz napilap vasárnap. 

Az Angyalvár és a Szent Péter tér közötti széles sugárutat hétvégén teljesen lezárták a gépkocsi forgalom előtt. A via della Conciliazione nevű sugárút elején mozdítható kordonokat állítottak fel. A Szent Péter tér felé haladó hívők és turisták (ahogyan ez már biztonsági okokból eddig is sokszor megtörtént az utóbbi években) ezek között belépve juthattak előre. Egyenkénti rendőrségi ellenőrzést egyelőre csak egyházi tömegesemények alkalmával tartanak, amikor a biztonsági kapuknál a belépők táskáit, hátizsákjait is átvizsgálják. A Szent Péter térre belépőket azonban - a tér oszlopcsarnokában felállított - fémdetektorokkal is ellenőrzik.

Újdonságnak számít, hogy a rendőrség és a csendőrség páncélozott járművei szombaton a sugárút közepén keresztben leparkolva teljesen eltorlaszolták az utat a járművek elől, nehogy utánozni lehessen a nizzai kamionos támadást. Ferenc pápa vasárnapi beszéde alkalmával egy páncélozott hatósági jármű maradt az úton, miközben egy másik a szintén a Vatikán felé haladó párhuzamos utcában vesztegelt. A hatóságok még nem közölték, hogy hétfőtől újra megnyitják-e az utat az autósforgalom előtt, vagy a sugárút egy ideig gyalogosövezet marad.

A Szent Péter bazilika és a Vatikán körzetében a december 8-án kezdődött szentév elejétől kiemelt a biztonsági készültség, amely a szentév november 20-i lezárásáig érvényes. "Vagy még utána is" - jelentette ki Franco Gabrieli olasz országos rendőrkapitány az MTI-nek még tavaly decemberben. A szentév legnagyobb tömegeseménye szeptember 4-én lesz, amikor a Szent Péter téren Ferenc pápa szentté avatja Teréz anyát. A szentté avatási misére politikusokat és zarándokokat várnak az egész világból.

A Corriere della Sera értesülései szerint a fokozott veszélyhelyzetben az olasz belügyminisztérium a római belváros leglátogatottabb utcáinak, közöttük a gyalogosokkal teli bevásárlóutcák, a via del Corso és a via Cola di Rienzo teljes gyalogosövezetté való átalakítását tervezi, autóbombáktól és a gázolásos merényletektől tartva.