Előfizetés

A szakrális magaslat - Mit akar a kormány a Gellértheggyel?

F. R.
Publikálás dátuma
2016.07.18. 07:00

A Szabadság- és a Kossuth-tér, a Budai Vár és a Városliget után újabb közteret akar megszállni a kormány, amely ötletpályázatot írt ki, hogy a „szellemi, szakrális tartalom figyelembe vétele mellett új tartalommal töltse meg” a Gellérthegyet.

Nyílt, kreatív ötletpályázatot hirdetett a Miniszterelnökség a különleges természeti adottságokkal és szellemi tartalommal rendelkező Gellérthegy rendezésére. A 40 millió forint összdíjazású titkos pályázaton életkori és végzettségbeli megkötés nélkül bárki beadhatja a terület hasznosítására és megújítására vonatkozó javaslatait október 3-ig. A tervekről a 444 szerint a bíráló bizottság maga Csepreghy Nándor, Lázár János kancelláriaminiszter helyettese lesz majd. Az ötletelésből az építészeket sem zárták ki.

A Gellérthegy a Kárpát-medence, különösen a magyarság történelmében kiemelt jelentőségű, Szent István kora óta foglalkoztatja a nemzet gondolkodóit – indokolja a kormányzati pályázati felhívást az azt közzétevő Lechner Tudásközpont. Ennek eredményeként a mai napig fogalmazódtak meg gondolatok, tervek a különleges természeti adottságokkal és szellemi tartalommal rendelkező hely rendezésére. A meghirdetett ötletpályázat kiemelt célja olyan alternatíva kidolgozása a Gellérthegy revitalizációjára, mely építészeti, tájépítészeti, közlekedési, képzőművészeti eszközök használatával új tartalommal tölti meg a helyszínt, az épített és természeti környezet értékeinek megőrzése, a világörökségi cím, a műemléki védelem és a szellemi, szakrális tartalom figyelembe vétele mellett. A széles körű alkotói szabadságot biztosító ötletpályázat további törekvése a Citadella épületére vonatkozó hasznosítási javaslat feltárása, mely rendezné az erődítmény Budapesten és Magyarországon betöltött szerepét. A pályázóktól olyan megoldásokat vár a kiíró, amely megvalósítható, fenntartható módon válaszol a Gellérthegy jelenlegi rendezetlen adottságaira, hogy az vonzó környezetalakítással, releváns területhasználattal képes legyen nemcsak a turisták, hanem a város lakóinak igényeit is kielégíteni.

A felhívás ártalmatlannak tűnő sorai mögött az olvasó felfedezheti a kormányzat nem első és alighanem nem is az utolsó próbálkozását, hogy a Szabadság tér, a Kossuth tér átalakítása, a Budai Vár és ennek következtében a Városliget megszállása után a Gellérthegy következik abban a sorban, amelyben a hatalom lépésről-lépésre jobboldali eszméket telepít a közterekre. Különösen az a szándék érdekes, amely a "szellemi, szakrális tartalom" figyelembe vétele mellett töltené meg "új tartalommal" a helyszínt. Ezt szem előtt tartva a Gellérthegy két ok miatt nem hagyja nyugodni a jobboldali lelkületet: az egyik a Citadella, a másik a - felhívásban nem szereplő - Szabadság-szobor. Mindkettő zavarja azt a „szakrális”, azaz isteni, szent, természetfeletti eredetű tartalmat.

A Gellérthegy „szimbolikus kulcsszerepe” a reformkor gondolkodásában jelent meg először, addig a kétes hírű Boszorkányhegy tetején csak egy 1813-ban épült csillagvizsgáló állt. Valamiféle kegyeleti alapon álló, identitáserősítő objektumnak az odatelepítése a XIX. század első felében merült fel. Széchenyi István 1843-ban hosszabb tanulmányban foglalkozott az Üdvleldével, amely a nemzet nagyjainak temetkezési helye lett volna. A Gellérthegy lassan a nemzet szívcsakrájává kezdett válni az erről eszmélkedők egy részének gondolkodásában – írta tavalyi történeti összefoglalásában Csordás Lajos a Népszabadságban.

A kiegyezés után először Széchenyi István fia, Ödön épített volna a Citadella helyére panteont a milleniumra. 1902-03-ban, az akkor még egyetemi hallgató Medgyasszay István tervezett emlékcsarnokot a hegyre. A terv központi eleme egy, a hegytetőn elhelyezkedő, monumentális, több csarnokból álló, kupolás épület volt, amely alakjával a Szent Koronát idézte. 1906-ban Medgyaszay visszatért nemzeti panteontervével, úgy indokolva azt, hogy „a Dunán hajózó idegenek és vidékiek és mi is a város tágasabb tereiről és utairól büszkén tekintünk fel a Szent Gellért hegyére, érezzük, hogy már helyzeténél fogva is uralják a város legszebb részei. Amit pedig az ország szíve ural, azt az egész ország urának vallja”. A „radikális hazafi”, Dajka András 1927-ben a Nemzeti Panteon és Történelmi Múzeum megvalósítását azzal szorgalmazta, hogy az abból „feltámadó új közszellem – ha már nem akadályozhatja meg Trianont – a kardnál biztosabban visszaszerzi a megszállt magyarlakta területeket és megteremti a Dániához hasonlatos Új-Magyarországot”.

A panteongondolat Makovecz Imréig nem kerül újra elő. Addig nem merül fel komolyan sem a Citadella, sem pedig Kisfaludi Strobl Zsigmond Budapest fölé magasodó szobrának a lebontása.

Makovecz 2007-ben nyúlt vissza Medgyasszay elképzeléséhez, hogy mint az Indexnek 2008 áprilisában adott emlékezetes interjújában elmondta nem rendelésre, hanem „a Jóisten szórakoztatására” tervezzen új Gellérthegyet. A Kossuth-díjas építész akkor kifejtette: nagyon örülne, ha lecserélnék a Gellérthegy "ocsmányságait" valami méltóbb emlékműre, amit már meg is tervezett. Makovecz akkor nem várta el, hogy az ő terveit valaki is megvalósítsa, mert szerinte a realitás az Úristentől jön, nem pedig a politikusoktól. Éppen ezért azzal sem foglalkozott még, hogy terveinek megvalósítása mennyibe kerülne, viszont így indokolta a Gellérthegy átalakítását: „A Medgyasszay-féle panteonterv az egész hegy világát megváltoztatta volna, csak aztán az első és a második világháború elsöpörte a terveket”.

Fel kell újítani a Gellérthegyi panteon terveit, mert ami most a hegy tetején van, az ocsmány. Nem is csak a kinézetüket tekintve, de történelmi jelentőségüket nézve. Makovecz számára elfogadhatatlan volt a Citadella és a Szabadság-szobor is. „A Citadella valójában egy szégyen, még az osztrákok építették, hogy a magyarokat fegyverrel tudják fenntartani. A szovjeteket dicsőítő Szabadság-szobor pedig eredetileg Horthy-emlékmű lett volna, Strobl gépfegyvert rakott a szobor kezébe, és csak később cserélték le a fegyvert pálmafalevélre” – magyarázta. - „A panteonban emléket állítanánk az összes fontos magyar személyiségnek Árpád királyunktól napjainkig. Gondoljon csak bele, milyen lenne: halottak napján a fél ország összegyűlne ott” – mondta. Az építész, – aki 2011-ben hunyt el, s akinek hagyatékát a mai kormány kitüntetetten ápolja – abban bízott, hogy egyszer majd megjön a politikusok esze, leesik nekik, hogy mit kéne tenniük, és akkor tervei akár meg is valósulhatnak. Számára csak az lenne a fontos, hogy ne a jelenlegi két ocsmányság - amiben „a magyarság szégyene és megszégyenítése testesül meg a Citadellával és a »szabadság«-szoborral - maradjon a Gellérthegyen.

Makovecz Imre látványterve - Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt (Makovecz Imre,2002)

Makovecz Imre látványterve - Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt (Makovecz Imre,2002)

A Népszava - a Citadella-körüli botrányok kapcsán - többször írt a kormány vélhető gellérthegyi álmairól. Esős, viharos, ámde nyári hétvége lévén, most az építészszakma elérhetetlen volt. Ami bennünket illet: a kormány jobboldali szellemi holdudvarának eddigi vehemenciáját látva, nincs kétségünk, hogy meg fogja teremteni a Gellérthegy szakrális tartalmát. Hogy a kormány iszonyú költségekkel látnivalóvá teszi azt az isteni, nemzetegyesítő isteni tartalmat, amit bele akar látni egy egyszerű hegybe.

Ki kicsoda
Makovecz Imre (1935–2011) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteletbeli elnöke. „A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.” (1985), „Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (2002)
Medgyaszay (szül. Benkó) István (1877–1959): építész, szakíró. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a Távol-Kelet építészete, előfutára volt az organikus építészetnek is. (Wikipedia)
A Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség építészet- és építésügyi politikáját támogató, valamint szakinformatikai feladatokat ellátó szakmai szervezet. Elsődleges küldetése az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság háttérintézeti és szakinformatikai feladatainak ellátása, amely mellett hangsúlyt kapnak az építészeti és a mérnöki feladatok, a vizuális kultúra terjesztése, a tudásmegosztás is. Számos feladata jogszabályban meghatározott és az illetékes minisztériumi szakterület szakmai feladataihoz kapcsolódik - írja a központ honlapja.



Az LMP önállóan készül a választásokra

Publikálás dátuma
2016.07.17. 16:58
A két társelnök: Szél Bernadett és Hadházy Ákos - MTI Fotó: Mohai Balázs
Maga készül a következő választásokra az LMP, nem kíván más parlamenti párttal szövetkezni – közölte Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke vasárnap, miután a párt kongresszusán megerősítették korábbi szövetségi politikájukat. Jelezte ugyanakkor, hogy ügyek mentén azért együtt fognak működni. Szél szerint a Fidesz elfoglalta az államot, „padlóra küldte” az oktatást és az egészségügyet, az uniós forrásokat pedig klientúraépítésre használja. Az LMP társelnöke célként tűzte, hogy nyári országjárásán széles körben megismertesse pártja programját.

Az ellenzéki párt kongresszusának első napján Hadházy Ákost választották meg új társelnöknek, és ő kapta meg Schiffer András leköszönő társelnök megüresedett országgyűlési képviselői mandátumát is. A szekszárdi állatorvos egyedüliként indult a posztért. A delegáltak 85 százaléka támogatta társelnökségét (a másik társelnök Szél Bernadett maradt), azt pedig 90 százalék szavazta meg, hogy ő kapja a parlamenti helyet. Hadházy ismertette két célját is: kormányváltást 2018-ban, és új irányt az országnak.

Értékelése szerint a 2018-as választás egyik meglepetéspártja lesz az LMP, amelyet fenntartható, választható, megbízható és erős pártként jellemzett. Törekvéseiről szólva azt mondta: nem démonizálni akar egyes kérdéseket - például az Uniót, a migrációt, a nemzetközi nagyvállalatokat vagy a korrupciót -, hanem reformjavaslatokat, megoldásokat kínálni. Szél Bernadett arról beszélt: új szakasz kezdődik a párt életében, eltökélték, hogy minden létező problémát megoldjanak, amelyek eddig hátráltatták őket céljaik elérésében. "Schiffer András hátralépése után egységesek vagyunk, azt már bebizonyítottuk, hogy összetartozunk" - jelentette ki, bizonyítékként megjelölve Hadházy Ákos meggyőző többségű támogatását. Szél Bernadett azt is újra kiemelte, hogy a XXI. században nem működnek a XX. századi megoldások. Példaként a munkaerőhelyzetet hozta, szerinte ezekre működő megoldások helyett a rendszerváltás óta mindig csak sablonos válaszokat adtak a kormánypártok. "Fordulatra van szükség, nem aprópénzre" - mondta.

Hadházy Ákos
Hadházy Ákos 1974-ben született Debrecenben. Gyermekéveit egy kis tolnai faluban, Fácánkerten töltötte. A pécsi Leőwey Gimnázium német tagozatán érettségizett, majd az Állatorvostudományi Egyetemen diplomázott, egy szemesztert Tempus ösztöndíjjal a giesseni Justus Liebig egyetem állatorvosi karán teljesített. 1998 óta Szekszárdon dolgozik magánállatorvosként. Nős, három gyermeket nevel. 2006 és 2014 között Szekszárdon fideszes önkormányzati képviselő, a gazdasági, majd a kulturális bizottság tagja. 2013-ban a trafiktörvény végrehajtása és a korábbi helyi és országos korrupciós ügyek elleni tiltakozásul kilépett a Fideszből. A 2014. őszi önkormányzati választáson az ellenzéki pártok által támogatott polgármester-jelölt Szekszárdon. Tagja a Korrupcióellenes Szövetségnek. 2014 óta az LMP tagja, 2015 óta antikorrupciós szakszóvivője. Kiemelt figyelmet szentel az európai támogatásokat érintő rendszerszintű visszaélések felderítésének.1992 óta a szekszárdi református gyülekezet helyettes kántora.
Hadházy túl van már 21. Korrupcióinfóján is, a heti Kormányinfóhoz hasonló sajtótájékoztató-sorozaton az ellenzéki politikus az Orbán-rendszer visszaéléseit tárja a nyilvánosság elé.



Kiállítás a szegedi hadifogolytáborról

Konferenciát és a tervek szerint kiállítást rendeznek az 1944-45-ben a szegedi Csillagbörtönben működő hadifogolytáborról, a szervezők túlélők és hozzátartozók jelentkezését várják - tájékoztatott a Csongrád Megyei Kormányhivatal.

A közlemény szerint a Szegedi Fegyház és Börtön történetének kutatásakor kiderült, hogy a Vörös Hadsereg 1944 szeptemberétől 1945 májusáig hadifogolytábort tartott fenn az épületben. A táborban a szegényes élelmezés, a rossz közegészségügyi helyzet, az embertelen körülmények és bánásmód miatt több mint háromezren vesztették életüket. Az intézet falain belül őrzött hadifoglyok száma meghaladta a tizenkétezret. A hadifogolytábornak még nincs emlékhelye Szegeden.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, valamint a Szegedi Fegyház és Börtön - a megyei kormányhivatallal, a megyei levéltárral és a Szeged-Csanádi Egyházmegyével együttműködésben - őszre a szovjet hadifogolytáborral foglalkozó emlékkonferenciát készít elő. Az esemény egyúttal a táborban ártatlanul fogva tartott, illetve elhunyt áldozatok emléke előtti tiszteletadásra is szolgálna.

A hadifogolytábor történetének, a korszak hiteles bemutatásának érdekében a szervezők kérik azokat a túlélőket, hozzátartozóikat, vagy az ügyet egyébként segíteni szándékozókat, hogy a birtokukban lévő tárgyi, okirati vagy fénykép-emlékeket juttassák el Szegedi Fegyház és Börtön címére.