Előfizetés

Nem vihette el gyerekét a szegregált iskolából

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2016.07.15. 07:15
Magyarországon minden második roma gyerek lemorzsolódik, a legtöbb korai iskolaelhagyó közülük kerül ki FOTÓ: NÉPSZAVA
Elutasított az Alkotmánybíróság egy iskolai szegregációs ügy részletes kivizsgálását, mert szerintük az adott intézményben az elkülönítés nem sérti az alapjogokat. Az érintetteket képviselő alapítvány a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé terjesztette az ügyet. Miközben Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás zajlik a szegregáció miatt, Balog Zoltán miniszter az EU-t figyelmezteti arra: komolyabban kellene venni a roma keretstratégia megvalósítását.

A tanulók mindegyike hátrányos helyzetű és roma származású abban a piliscsabai iskolában, ahonnan egy édesanya egy másik település iskolájába szerette volna átíratni szintén roma származású gyermekét azért, mert ott jobb minőségű oktatásban részesülne, az intézmény ráadásul integrált, vagyis a roma és nem roma diákok együtt tanulnak. Az asszony kérelmét az iskola, majd a Pilisvörösvári Tankerület is elutasította.

Az édesanya bírósághoz fordult, ám keresetét ott is elutasították, a bírói döntést később a Kúria is fenntartotta. Álláspontja szerint nem sérültek a gyerek alapjogai azzal, hogy szegregált iskolába jár. Megjegyezték azt is, hogy a szabad iskolaválasztási jog nem jelent korlátlan választási lehetőséget, a körzetes iskolát kivéve nem teremt alanyi jogot egy meghatározott iskolába való felvételre.

Az asszony, illetve az őt képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ezt követően az Alkotmánybírósághoz fordult, ahol már nem is foglalkoztak érdemben az üggyel, szerintük sem történt jogsértés, így a panaszt be sem fogadták. Indoklásukban azt írták, az indítványozó csak "vélt jogszabálysértésekre és bizonyítékokra" hivatkozott, amelyeket az eljáró bíróságok már elbíráltak.

Azt is megemlítették, hogy szerintük az indítványban nem jelöltek meg "az Alkotmánybíróság által értékelhető, kifejezetten alkotmányjogi érvelésnek tekinthető indokolást". Ez már csak azért is furcsa, mert Kegye Adél, a CFCF jogásza egy kilenc oldalas beadványt készített, amelyben nemcsak az ügy előzményeit és az előterjesztés indokait írta le, hanem ismertette a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi követelményeket is.

De nemcsak emiatt érthetetlen az Alkotmánybíróság döntése: a szóban forgó iskola ugyanis annyira szegregálttá vált, hogy maga Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter tiltotta meg, hogy ott a 2015/2016-os tanévben újabb első osztály induljon - így az intézményt lassan valószínűleg úgyis bezárják.

Ám a döntésben az Alkotmánybíróságon belül sem volt egyetértés: Czine Ágnes, Sulyok Tamás és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt fogalmaztak meg, jelezvén: nem értenek egyet a visszautasítással. "A többségi döntéssel ellentétben úgy vélem, hogy az alkotmányjogi panasz nem szenved befogadhatósági akadályban, mivel az ügy a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetőségét veti fel.

Az indítványt ezért az Alkotmánybíróságnak be kellett volna fogadnia, és érdemben meg kellett volna vizsgálnia" - ezt Sulyok Tamás írta. Különvéleményében rámutatott arra is, hogy szerinte az indítványban pontosan körülírt alaptörvény ellenességre hivatkoztak a hátrányos megkülönböztetés tekintetében. "Bár az Alaptörvény egyetlen szülőnek sem garantálja, hogy a gyermeke egy meghatározott iskolába felvételt nyerjen, azonban az alapvető jogok tekintetében történő diszkrimináció nemcsak a jogalkotó, hanem a jogalkalmazó számára is tiltott, alaptörvény-ellenes lenne" - fogalmazott Sulyok.

A döntést a CFCF is elfogadhatatlannak tartja, a Roma Sajtóközpont értesülései szerint az ügyet már a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elé terjesztették.

Ki mit vesz komolyan?
Az EU-nak komolyabban kellene vennie a Roma Keretstratégia megvalósítását az emberi erőforrások minisztere szerint. Balog Zoltán a múlt héten Roma Keretstratégia és a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elfogadásának ötödik évfordulója alkalmából beszélt arról, hogy az uniós romaintegrációs politika új lendületet kell hogy kapjon, s nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az aktivitást célzó foglalkoztatáspolitikai, valamint a felzárkózást elősegítő regionális megközelítésekre.
Pedig az EU nagyon is komolyan veszi az ügyet, ezért is indult meg nemrégiben a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen az uniós antidiszkriminációs szabályok megsértése miatt. Balog ezt "Brüsszel bosszújának" nevezte. Pedig ez nem bosszú, hanem figyelmeztetés: most már lépni is kellene valamit. Stratégiákból, tervekből ugyanis van elég,
Brüsszel azt sérelmezi, hogy konkrét és érdemi döntések nem történnek, sőt. A rendelkezésre álló kutatási eredmények szerint Magyarországon minden második roma gyerek lemorzsolódik, a legtöbb korai iskolaelhagyó közülük kerül ki.
A szegregált iskolák száma pedig nemhogy csökken, inkább növekszik, amit a "szeretetteljes felzárkóztatás" jelszavával, az egyházak közreműködésével erősítenek. Az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának elemzői szerint a magyar kormány az elmúlt években ha tett is erőfeszítéseket a szegregáció felszámolására, azoknak nem nagyon látszik a hatása.

Red Bull Air Race: lezárják a Lánchidat

Publikálás dátuma
2016.07.15. 07:09
Forrás: Red Bull Air Race/Facebook
A sorozat történetének 70. versenye lesz a Red Bull Air Race műrepülő-világbajnokság hétvégén sorra kerülő budapesti futama, amelyen a tavaly visszavonult Besenyei Péter bemutatója mellett számos kiegészítő programmal várják a szervezők a nézőket.

A pályát az eddig megszokottak szerint ismét a Duna felett, a Lánchíd és a Margit-híd közötti szakaszon alakítják ki, de a pilótáknak ezúttal módosított útvonalat kell teljesíteniük. Az idén is látványos és fontos része lesz a pályának a Lánchíd alatti átrepülés.

A műrepülők időmérő edzését szombaton 16 órától tartják, vasárnap 12 órakor az utánpótlás-osztály, 14 órától pedig a Master Class pilótái mérik össze tudásukat. Besenyei Péter szombaton az időmérő előtt pályabemutató repülést tart, vasárnap 13.50-től pedig saját légi bemutatójával szórakoztatja majd a közönséget.

A főváros illetékes bizottsága úgy döntött, hogy elengedi a légibemutató közterület-használati díjának - 7 584 624 forint - 90 százalékát. Így a mintegy 100 ezer négyzetméter közterület túlnyomórészt 3 napos használatáért mindössze 752 446 forintot kell fizetnie a rendező Hungaroring Sport Zrt.-nek - írja az index.hu.

Tavaly nem volt ennyire bőkezű a főváros: a díj 10 százalékának megfizetéséről döntött a rendezvényterületek esetében, míg a kereskedelem, vendéglátás, reklámfelületek közterület-használatáról a rendelet szerinti díj 100 százalékának megfizetéséről határozott. Így akkor 3 840 124 forintot fizetett a zrt.

Változások a közlekedésben
Ma reggeltől délutánig lezárják a budai és a pesti alsó rakpart egy-egy szakaszát, a Lánchidat, valamint a Lánchíd utcát. Nagyobb korlátozásra kell számítani a hétvégén, amikor a rakpartok hosszabb szakaszán, valamint Budán a Fő utcán, az Alagútban, Pesten pedig a Széchenyi István téren sem lehet majd autóval közlekedni.
A forgalomkorlátozások miatt pénteken változik a 19-es villamos, a 16-os, a 105-ös és a 109-es busz, valamint egyes hajójáratok, majd szombaton és vasárnap a felsoroltak mellett a 2-es villamos, a 15-ös és a 115-ös, valamint a 990-es busz közlekedése.

Ab: biztos a kvótareferendum

Az Alkotmánybíróság visszautasította a kormány által kezdeményezett kvótareferendum ellen legutóbb benyújtott alkotmányjogi panaszokat - olvasható az Ab honlapján csütörtökön közzétett két végzésben. A bíróságok az október 2-ra kitűzött népszavazás ügyében minden jogorvoslatot elutasítottak, ezek után pedig a határidő lejárta miatt már újabb nem nyújtható be.

Mint ismert, az Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kormány népszavazási kérdését, majd májusban az ezt támadó beadványokat a Kúria elutasította és a kérdést helybenhagyta, az Országgyűlés ezután határozott a népszavazás kiírásáról. A kúriai döntés, illetve az országgyűlési határozat ellen korábban érkezett beadványokat az Ab júniusban elutasította, ezután az államfő október 2-ra kitűzte a népszavazás időpontját.

E közben azonban még érkeztek alkotmányjogi panaszok a Kúria döntésével szemben, többek között Szanyi Tibor szocialista európai parlamenti képviselőtől. A baloldali politikus beadványában azzal érvelt, hogy a Kúria döntése alaptörvény-ellenes, mert a népszavazásra feltett kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, hanem az Európai Parlament és az Európai Tanács rendes jogalkotási eljárásába. Az Ab soron kívül lefolytatott eljárásában, érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az alkotmányjogi panaszokat, mivel Szanyi szerintük nem hivatkozott egyetlen olyan Alaptörvényben foglalt jogra sem, amelyre az Ab gyakorlata szerint alkotmányjogi panasz alapítható. A másik alkotmányjogi panasz visszautasításának indoklása pedig az indítványozó személyes érintettségének hiányára hivatkozik.

A kötelező menekültkvóta ügyében más eljárások is folyamatban vannak. Székely László ombudsman 2015 végén fordult alkotmányértelmezést kérve az Ab-hez az uniós kvótarendszer, menekültek tömeges áthelyezésének lehetősége miatt. Indítványában azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából - egyéni vizsgálat nélkül - áthelyezést lehetővé tenni, ha erre az ország nem adott át hatáskört az Uniónak, és ha ez az intézkedés emberi jogi tartalmában meglehetősen aggályos. Az ombudsman indítványának tárgyalását júniusban kezdte el az Ab. Szintén 2015 decemberében a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán támadta meg az "úgynevezett kötelező kvótadöntést". A luxembourgi testület általában 1-2 év alatt hozza meg határozatát.

Pálffy Ilona kötelezettsége
A Nemzeti Választási Iroda törvényen alapuló kötelezettsége a határon túli választópolgárok tájékoztatása a népszavazásról - közölte az NVI csütörtökön az MTI-vel. Az iroda arra reagált, hogy a sajtóban bírálták Pálffy Ilonát, az NVI elnökét, amiért az ungvári külképviseleti választási irodában kedden sajtótájékoztatót tartott a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők szavazásával kapcsolatban.Az iroda leszögezte: törvényen alapuló kötelezettsége, hogy tájékoztatást adjon minden nagykorú magyar állampolgárnak az országos népszavazással összefüggő általános tudnivalókról, például a szavazás lehetőségéről, módjáról. Ez a kötelezettség vonatkozik a magyarországi lakcímmel és az azzal nem rendelkező választópolgárokra egyaránt.
A Népszava csütörtöki számában lapunk kérdésére Tóth Zoltán választási szakértő azt mondta: "parlamenti választások idején tágabban értelmezhető a választási irodák szerepe, mindaddig, amíg az nem sérti a pártsemlegesség határát... Népszavazásra készülve - különösen, ha azt a kormány kezdeményezte - a legszűkebb technikai tájékoztatáson kívül az égvilágon semmi teendőjük nincs, mert ilyenkor a részvétel nem demokrácia kérdése". Úgy gondoljuk Pálffy Ilona határon túli roadshowja átlépi ezt a - talán "csak" morális határt. - A szerk.)