Kína nem fogadja el Hága döntését

Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez, és így ahhoz sem, hogy igényt tartson az ott található nyersanyagok kitermelésére - mondta ki ítéletében az Állandó Választottbíróság. Hágai székhelyű bíróság kedden hirdette ki annak a nemzetközi eljárásnak az eredményét, amelyet a Fülöp-szigetek kezdeményezett a Kínai Népköztársaság dél-kínai-tengeri területi követeléseinek megkérdőjelezésére.

A bíróság kimondta, hogy Kína nemzetközi törvénybe ütköző módon megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását azzal, hogy a szigetországhoz közeli zátonyokon terjeszkedik, vitatott területen halásznak - megzavarva és korlátozva ezzel a Fülöp-szigeteki halászatot - és nyersanyag-kitermelést folytat. A nemzetközi szerződések megsértése mellett tevékenységével állandó és visszafordíthatatlan károkat okozott több korallzátony ökoszisztémájában. A mesterségesen feltöltött szigetek pedig nem növelik a tengerészeti övezetet - tették hozzá. Hangsúlyozták, hogy a Fülöp-szigetek partvonalától számított 200 tengeri mérföldes körzetbe eső szigetek, zátonyok, homokpadok nem tartoznak Kína gazdasági övezetébe.

Peking kategorikusan elutasítja a hágai székhelyű Állandó Választottbíróság döntését, és a Fülöp-szigetek által egyoldalúan kezdeményezett eljárást lezáró döntést semmisnek tekinti. A Kínai Népköztársaság kormánya közleményben tudatta, hogy a döntést nem fogadja el, a választottbíróság joghatóságát nem ismeri el. Az ötpontos közlemény hangsúlyozza: Peking már a kezdetektől nyilvánvalóvá tette, hogy az eljárásban nem kíván részt venni, álláspontja szerint szuverenitást érintő kérdésben a hágai intézménynek nincs hatásköre állást foglalni. Kína szerint az eljárás ellentétes a nemzetközi joggal és a nemzetközi választottbírósági gyakorlattal.

A Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában ezzel szemben örömünnepet ültek az emberek, színes léggömböket eregettek és az ország zászlaját lobogtatva hangos zene mellett üdvözölték a döntést. A fővárosban a korábbi demonstrációkról ismert feliratú transzparenseket emeltek a magasba az emberek. Köztük olyanokat, hogy "A Fülöp-szigetek szuverenitása nem tárgyalás kérdése" és "Kína: állítsd le a törvénytelen (sziget)feltöltéseket!".

Szerző

Újabb tüntetések az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államokban ismét tüntetéseket tartottak a rendőri erőszak ellen. Több városban újra néhány százan vonultak az utcára. Chicagóban, Illinois államban, a megmozdulás résztvevői egy forgalmas utat torlaszoltak el. A legjelentősebb tüntetést a kaliforniai Sacramentóban tartották. Múlt héten két fekete bőrű személyt is megöltek rendőrök. Ezt követően péntekre virradó hajnalban egy afganisztáni veterán öt rendőrt lőtt le, kilencet megsebesített.

Barack Obama elnök kedden Dallasban részt vett a meggyilkolt rendőrök gyászszertartásán, s beszédet mondott. Szintén beszélt George W. Bush volt amerikai elnök, aki Dallas egyik elővárosában él. Az amerikai elnök előzőleg rendőri vezetőkkel konzultált a legutóbbi események következményeiről. A Fehér Ház közlése szerint az amerikai elnök elsősorban a rendőrség és a lakosság közötti kapcsolat javítását kívánja elérni. Emellett azt is tervezi, a jövőben jobb kiképzésben részesítik a rendőröket, hogy stresszhelyzetekben megfelelő megoldást találjanak. Emellett a rendőrök jobb védelmét is fontosnak tartja.

Jim Pasco, az egyik rendőrszervezet vezetője az Obamával folytatott találkozó után interjút adott a Politico című lapnak. Elmondta, hogy valamennyi rendőri vezető meglepetéssel s egyúttal megelégedéssel fogadta, hogy az elnök gyűlölet-bűncselekménynek minősítette a dallasi lövöldözést. Ez ugyanis azt jelenti - fejtette ki Pasco - hogy elismeri, az áldozatok faji vagy vallási hovatartozásuk, vagy valamilyen más jellemzőjük miatt kerültek célkeresztbe, s ezért az elkövetőre váró büntetési tétel nagyobb mértékű.

Szerző

Bíznak Mayben a britek

Publikálás dátuma
2016.07.13. 07:33
Cameron utolsó hivatalos látogatásán egy iskolában vizitált FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Ma estétől új miniszterelnöke lesz Nagy-Britanniának. David Cameron megkönnyebbülten távozik a kormányfői tisztségből, utódja, Theresa May pedig olyan céltudatosságról tesz tanúbizonyságot, mintha egész életében a kormányfői posztra készült volna.

„Erős vezetésre van szükség, hiszen nehéz időszak elé nézünk, egységesítenünk kell a nemzetet, illetve pozitív jövőképet kell kialakítanunk” – hangoztatta első, már félig-meddig miniszterelnökinek nevezhető beszédében Theresa May, akit ma este iktatnak be Nagy-Britannia új miniszterelnökének. A felmérések szerint a britek bíznak benne: 62 százalék nyilatkozott úgy, hogy jobb kormányfő lesz David Cameronnál. Mindössze 18 százalék vélekedett úgy, hogy Jeremy Corbyn lenne jobb miniszterelnök. Kilenc százalék nem alakított ki véleményt. A britek többsége úgy látha, stabilizálódik a belpolitikai helyzet, ezért 47 százalék szerint nincs szükség előrehozott parlamenti választásra. Ugyanakkor a társadalom megosztottságára utal, hogy nem sokkal kevesebben, 44 százalék szerint idő előtti voksolás oldaná csak meg a jelenlegi helyzetet.

Egyes munkáspárti illetékesek az előrehozott választás mellett foglaltak állást, ám a közvéleménykutatásokból kiderül, hogy a baloldali tömörülés nem járna jól, ha választáson kellene megmérettetnie magát. Az ICM legfrissebb felmérése szerint a megkérdezettek 38 százaléka a torykra szavazna Theresa May kinevezése esetén, s csak 30 százalék választaná a Labourt. Az UKIP 15 százalékot szerezne, a Liberális Demokraták nyolcat, a skót nacionalisták ötöt, a Zöldek pedig négyet.

Egy érdekes statisztikára lett figyelmes a brit sajtó: Theresa May három héttel és egy nappal maradt le arról, hogy a leghosszabb ideig szolgáló belügyminiszter legyen. Ez persze aligha okoz álmatlan éjszakákat számára.

Az új kormányt a hét második felében iktatják be, s lesznek olyan arcok, akiket más megbízatásban láthatunk majd viszont. Philipp Hammond külügyminiszter állítólag a pénzügyi tárcát kapja meg, mondhatni cserél az eddigi pénzügyi tárcavezetővel, George Osborne-nal, akire a diplomácia vezetését bízzák.

A Guardian jellemzésében azt írta, May alapvetően nyugodt természetű. Nem könnyű kihozni a sodrából. Mindig szorgalmasan elvégezte „házi feladatát”, s bár előre nem láthatta David Cameron lemondását, rögtön késznek mutatkozott az új feladat elvégzésére. A Giuardian felteszi a kérdést, vajon kész-e arra, hogy a belpolitika viharosnak ígérkező időszakát is kellő hozzáértéssel kezeli majd. A lap szerint nem is a Vasladyhez, inkább Gordon Brown egykori munkáspárti miniszterelnökhoz hasonlítható. Mindkettőjüket szinte felkiáltással választották meg kormányfőnek, s kínosan ügyeltek arra, hogy megfeleljenek az elvárásoknak. May ugyanakkor kemény vezető, aki tudni akar mindent arról, mit csinálnak beosztottjai.

Ami David Cameront illeti, visszatér Nyugat-Oxfordshire-i otthonába. Az állatszeretők számára alighanem jó hír, hogy macskája, Larry nem tart vele, mert a négylábú valójában a Downing Street 10 alatt dolgozó személyzet állata, így Theresa May feladata lesz az, hogy jóban legyen a kandúrral. Brit lapértesülések szerint Cameront nem rázták meg az eltelt hetek eseményei, sőt mintha némi megkönnyebbültséget is fel lehetett volna fedezni rajta: amikor bejelentette távozását, a bekapcsolva felejtett mikrofon tanúsága szerint valamilyen nehezen azonosítható dalt is elénekelt. Cameron nem sokat árult el arról, mit tervez a távozása után, hiszen eddig csak azt hangoztatta: 2020-ig kívánja kormányfőként szolgálni az Egyesült Királyságot. A Guardian szerint most talán nem is törődik jövőbeni sorsával, hosszú nyaralásba kezd, s alighanem családjával egy egzotikus országot keres majd fel.

Szerző