Előfizetés

Egészséges Budapestet?

Hosszas „belharc” után tette közzé a kormány határozatát, amely „az Egészséges Budapest Program előkészítéséről” címet kapta. Ez annál is furcsább, mert a legfőbb Fidesz főnök zsigerből utálja és megveti – liberális és kozmopolita tradíciói miatt – a fővárost: elvette iskoláit és kórházait, a tömegközlekedés támogatási igényeit rendre lesöpri, vagy zsugorítja a döntéshozatalnál. Kísért a múlt: Horthy sem szerette a „bűnös várost”, amelyet 1919-ben „tetemre hívott” és ez meghatározó szerepet játszott a korszak közbeszédében. Lehet, hogy - akárcsak a kormányzó országlásának idején - ez a feléledő mítosz gerjesztette Budapest és persze más települések önkormányzati autonómiájának szűkítését?

Orbán most viszont azt akarja velünk, fővárosiakkal elhitetni, hogy előítéletei ellenére megújítja a főváros egészségügyét, különös tekintettel a sürgősségi ellátásra. Önmagában már az is figyelemreméltó, hogy miként fejlődött a tavalyi, Rogánnak tulajdonított „építsünk egy szuperkórházat” Budapesten koncepció egészen odáig, hogy az egyből három, majd négy lett.

Ha alaposan elemezzük a szóban forgó kormányhatározat tartalmát, azt látjuk, hogy szinte minden politikailag érzékeny problémát - átmenetileg vagy esetleg véglegesen - eltusol. Nem kórházakat, hanem kommunikációs légvárakat akar építeni a választások idejére a Fidesz. Valószínűleg még az alapkőletételig sem fognak eljutni az új intézmények, ha egyáltalán valaha is megépülnek. Miért is? Először: 2017-re a határozat 1/d) pontja 40 milliárd forintot irányoz elő, de a nemzetgazdasági miniszternek 2017-ben „a felmerülés ütemében” kell a pénzt biztosítania. Vagyis, ha jövőre nem történik semmi, akkor ezt az összeget sem kell rendelkezésre bocsátania. Másodszor: 2017. március 31-ig kell a tárcának letennie az átfogó fejlesztési koncepciót. Akkor most mi alapján döntöttek, ha még a koncepció sem készült el? Ötletbörzét tartottak? Az pedig a határozat komolyságát végképp megkérdőjelező tétel, hogy az Észak-Budai Centrumot bizonyos közlekedésfejlesztési beruházásokkal összefüggésben kell megvalósítani. Csak nem az M0-ás körgyűrű északi szakaszára utaltak? Ezt 2025 előtt biztosan nem építik meg.

Amikor az egy gigakórház eszméje kezdett háttérbe szorulni és helyébe a hármas tagozódás lépett, akkor még 360-370 milliárd forintos fejlesztésről álmodtak. Orbán nem akar ennyit adni a renitens városnak. Pedig minél későbbi évekre tolódik a határozatban szereplő centrumok megépítése, azzal egyenes arányban csökken az egészségügy esélye a tényleges megvalósulásra. A fideszes kommunikátorok nyilván úgy gondolkodnak, hogy a 2018-as választási kampány idejére elegendőek a komoly anyagi fedezeteket nem igénylő ígérvények és majd a választások után visszatérnek arra, hogy akarnak-e és mennyit költeni a főváros egészségügyére. Ha nem nyernek, akkor legyen az egész a nyertes pártok gondja. Emlékszünk 2010-ben fogadkoztak, hogy megmentik az egészség ügyét, majd gyorsan sorsára is hagyták.

Érdekes adalék ebben az egész kavalkádban a Semmelweis Egyetem helyzete. A miniszteri biztos például azt állította, hogy senki sem akarja elvenni a Semmelweis Egyetem klinikáit, ugyanakkor a kormányhatározat azonnali határidővel államosította az egyetem Kútvölgyi Klinikai tömbjét – a sportegészségügy számára. Egyébként is jogosnak tűnik a kérdés, hogy a kormányhatározat ezen kívül miért nem tesz említést a Semmelweis Egyetemről, hiszen aligha kerülhető meg az a tény, hogy az egyetem klinikái részei a főváros egészségügyi ellátásának. Egy korábbi változat szerint az egyetem területén most felépített sürgősségi centrum lett volna a dél-pesti terület egyik tartó oszlopa, a kormányhatározat azonban erről nem tesz említést, így aztán nem lehet tudni, hogy az egyetem mit kezd majd a csaknem 10 milliárd forintos beruházással, hiszen önerőből nem képes fenntartani, ehhez neki szüksége lenne bizonyos kapacitások átcsoportosítására. Erről azonban szó sincs. Nem tudni, hogy az egyetem miért lett kegyvesztett, de az bizonyosnak látszik, hogy a kormány szándéka háttérbe szorítani az egyetemet.

Hatalmas átverést készít elő a kormány. Talán nem véletlen, hogy egyetlen jelentős érdekképviselet sem üdvözölte a kormányhatározatot. Velük ugyanis senki nem egyeztetett. A betegszervezetekkel, de még a fővárosi önkormányzattal sem. Teljes a bizonytalanság, hogy mi is fog valójában történni. Ellentmondó nyilatkozatok jelennek meg az un. társkórházak sorsáról: a Péterfyről, a Szent János kórházról, a dél-budai létesítmény helyszínéről vagy a romos Lipótmező újranyitásáról. Kormányzati blöff ez a javából. Nem szabad illúziókba ringatni magunkat.

Pekingben az Unió vezetői

Szerdán fejeződik be az Európai Unió és Kína közötti csúcstalálkozó Pekingben, amelyen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is részt vesz. A nyitónapon a két uniós politikus Li Ko-csiang miniszterelnökkel találkozott. A megbeszéléseken elsődlegesen gazdasági kérdések kerülnek szóba. 

Amikor 2001-ben Pekinget felvették a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO), ígéretet kapott arra, hogy ez év végéig piacgazdaságnak minősítik. Ez azért fontos Kína számára, mert elkerülné a tömeges gazdasági eljárásokat. Pekinget ugyanis azzal vádolják, hogy jóval áron alul árul bizonyos termékeket. Az Európai Parlament májusban nagy többséggel olyan döntést hozott, hogy Kínának nem biztosítják a piacgazdasági státuszt. Az EU szerint ugyanis további védőmechanizmusokra van szükség ahhoz, hogy elkerüljék a kínai áruk tömeges uniós importját. Brüsszel számára elsősorban az jelent problémát, hogy Kína olcsó acéllal árasztja el az EU-t, ennek hatására sok uniós munkahely kerül veszélybe. Szakértők szerint azonban más szektorokat is veszély fenyegeti.

Leköszön Lombardi

Publikálás dátuma
2016.07.13. 07:36

Egy korszak ér véget a Vatikánban azzal, hogy Federico Lombardi szeptembertől távozik a vatikáni szóvivői iroda éléről. 

A jezsuita szerzetes szinte a Szentszék arcává vált 2006-ban még XVI. Benedek nevezte ki a Vatikán szóvivőjének a sokak által túlságosan konzervatívnak tartott Joaquín Navarro-Valls helyére, aki 22 évig töltötte be a posztot. Az éppen tíz évig szolgáló Lombardi távozása meglepetés ugyan, de ismerői szerint már nem lelte sok örömét a munkában, kissé belefáradt.

Greg Burke kinevezése augusztus 1-től abban a tekintetben kisebb meglepetés, hogy nem egyházi személyiséget tettek meg szóvivőnek. Igaz, Navarro-Valls sem volt az. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az amerikai újságíró kevésbé lenne konzervatív. Az Opus Dei közösség tagja. Egykor a Time magazin és az amerikai republikánusok kedvenc televíziós csatornája, a Fox News tudósítója volt. 2013-ban a Szentszék egy sor kellemetlen kommunikációs bakija után tanácsadónak tették meg az államtitkárságnál. Egy évvel korábban ő hozta létre Ferenc pápa Twitteroldalát, amelyet ma is sokmillióan követnek.

2015 decembere óta Burke a sajtóhivatal helyettes vezetője. A La Repubblicának arra a kérdésre, min akar változtatni, azt közölte, „mindent a maga idejében, ám egy biztos: a jövőben több angol szöveget hallanak majd”.

Burke helyettese a spanyol újságíró, Paloma Garcia Overo lesz. A 40 éves eddigi vatikáni és római tudósító a spanyol Cope rádiónak dolgozott. A pápa féle nyitást mutatja, hogy ilyen posztot nő még sosem töltött be.