Mi lesz a Balatonnal?

Publikálás dátuma
2016.07.09. 07:21
A Balaton fejlesztésére szánt pénzeket a kormány elvonja a turizmustól FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Hidegzuhanyként érte a magyar tenger körüli önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetséget, hogy a kormány elvon 312,5 milliárd forint fejlesztési pénzt a térségtől. A jövőben erről is a nemrég indult Magyar Turisztikai Ügynökség rendelkezhet majd.

A Balaton környéki önkormányzatok nem sokáig örülhettek a tavaly novemberben a térség fejlesztésére megítélt több száz milliárd forintnak. Csütörtökön előzetes értesítés és indoklás nélkül egy a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban azt közölték velük, hogy a kormány elvonja azt. Az áprilisban létrehozott, de csak nemrég indult Magyar Turisztikai Ügynökség tegnap sajtóközleményben igyekezett tompítani a 312,5 milliárd forintos fejlesztési pénzelvonás hírének az élét, hangsúlyozva, hogy a kormány tulajdonképpen csak a turizmusfejlesztésre fordítható uniós források összehangolásáról döntött. Így a Balaton fejlesztésére tavaly novemberben előirányzott 288 milliárd forintnyi uniós pályázati pénzt, további 24,5 milliárdnyi tisztán magyar költségvetési forrással megtoldva, koncentráltan a turizmusfejlesztésre, a turisztikai kormánybiztosság koordinálása mellett kívánja elkölteni a kabinet. A baj ezzel csak annyi, hogy a horribilis összeg csupán tíz százaléka (26,7 milliárd) a szűken vett turisztikai jellegű forrás, a többi út-, vasút építésre, a térségi gazdaság és infrastruktúra fejlesztésekre, vízminőség javítására fordítható pénz. Ráadásul a 2014-2020 közötti időszakra részletesen kidolgozott fejlesztési tervek némelyikében már konkrét lépések, pályázati kiírások is történtek - nyilatkozta Balassa Balázs a szövetség elnöke a Klubrádiónak.

A Magyar Turisztikai Ügynökség belépésével új helyzet állt elő, jelentős erőforrás fölött fog rendelkezni ezután a terület kormánybiztosa, Bienerth Gusztáv és az ügynökség vezérigazgatója, Guller Zotán. Emellett határozatban rögzítette a kormány, hogy a turizmust érintő, európai uniós források felhasználásáról szóló előterjesztést nem tárgyalhatnak meg, amíg azt az ágazati kormánybiztosa nem látta, és nem hagyta jóvá. Bienerth Gusztáv erről a Turizmus.com-nak így nyilatkozott: „A kormány nagyon komolyan gondolja a turizmus ágazat fejlesztését, ezért nem kerülhet a grémium elé egyetlen olyan előterjesztés sem, amelyet nem látok, és amelyet nem támogatok. Arra kaptam megbízást, hogy úgy képviseljem a turizmust, mint stratégiai ágazatot.” Ez nyilvánvalóan a hatalmi koncentráció újabb állomása, hiszen Bienerth Gusztáv, aki elvileg a fejlesztési tárcával működik együtt, közvetlenül Orbán Viktor kormányfő utasításait hajtja végre, s neki számol be tevékenységéről. A kormánybiztos kiterjedt jogkörét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az operatív programok végrehajtásáért felelős minisztereknek is Bienerth Gusztávnak kell beszámolniuk arról, hogy mit tartanak támogatható tevékenységnek, mekkora forrást kívánnak a különböző célokra felhasználni, melyen szervezetekkel kívánják ezt megvalósítani. Sőt még a várható pályázati kört is meg kell jelölniük, kiegészítve az egyes közbeszerzések státuszával. Jelentős összegről van szó, hiszen 2016-ban a turisztikai célelőirányzat 6 milliárd forint, volt, ami jövőre csaknem megduplázódik, kerete 11 milliárd forint lesz. Ez kiegészül az újonnan létrehozott 10 milliárd forintos turizmusfejlesztési célelőirányzattal, amit az uniós pályázati támogatást kiegészítő nemzeti forrásnak nevez a kormánybiztos.

A fejlesztésre fordítható forrásokat hosszabb távon a 2018-tól bevezetendő 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás is növelni fogja. Bienerth Gusztáv erről úgy fogalmazott, hogy a forrásokból a szálláshelyek minőségének javítására, a belföldi és nemzetközi marketingre, rendezvénytámogatásokra egyaránt jut majd, így az egész szakma “egyet léphet előre” – összegezte a kormánybiztos.

Ami már biztos, hogy a balatoni önkormányzatoktól az ügynökséghez kerül az uniós pályázatok lebonyolítása. A központosítás jól ismert velejárója, hogy ilyen esetekben a kormányközeli üzleti körök érdeklődése és nyerési esélye fokozódik.

Szerző

Megint drágulnak az ingatlanok Budapesten

Publikálás dátuma
2016.07.08. 20:12
Illusztráció: Thinkstock
Az idei első negyedéves stagnálás után folytatódott a 2014-ben elindult ingatlan-áremelkedés a második negyedévben, míg tavaly júniusban 217 ezer forint volt az országos átlagos négyzetméterár, az idén júniusra 250 ezer forintra emelkedett - közölte a Duna House (DH) ingatlan franchise hálózat saját adatain alapuló felmérése alapján. 

A fővárosban a vevők többsége változatlanul 40-60 négyzetméter közötti ingatlant vásárolt, ugyanakkor miközben Budán 2015 első felében a tranzakciók 27 százalékát tette ki a 400 ezer forint feletti négyzetméterárú adás-vétel, az idén már minden második ilyen volt. Pesten 11-ről 30 százalékra ugrott a legmagasabb ársávban megkötött ügyletek aránya.

Szerző

Tovább emelkedtek az ingatlanárak

Publikálás dátuma
2016.07.08. 18:18
A kép illusztráció FOTÓ: Tóth Gergő
Az idei első negyedéves stagnálás után folytatódott a 2014-ben elindult ingatlan-áremelkedés a második negyedévben, míg tavaly júniusban 217 ezer forint volt az országos átlagos négyzetméterár, az idén júniusra 250 ezer forintra emelkedett - közölte a Duna House (DH) ingatlan franchise hálózat saját adatain alapuló felmérése alapján.

A 2016-os év első felének ingatlanpiacáról szóló elemzés szerint a panel- és a téglalakások árai egyaránt nőttek.

A fővárosban a vevők többsége változatlanul 40-60 négyzetméter közötti ingatlant vásárolt, ugyanakkor miközben Budán 2015 első felében a tranzakciók 27 százalékát tette ki a 400 ezer forint feletti négyzetméterárú adás-vétel, az idén már minden második ilyen volt. Pesten 11-ről 30 százalékra ugrott a legmagasabb ársávban megkötött ügyletek aránya.

Budapesten a téglalakásoknál az átlagos négyzetméterár 422 ezer forintot tett ki. A legmagasabb átlagár az 5. kerületben volt (689 ezer forint), míg a legalacsonyabb a 23. kerületben (206 ezer forint). A panelek esetében az átlagár 287 ezer forint volt, a legmagasabb, 354 ezer forint a 13. kerületben, a legalacsonyabb, 216 ezer forint a 18. kerületben.

Vidéken egy éve 200 ezer forint négyzetméterár fölött az adásvételek 19 százaléka zajlott, idén ez 29 százalékra ugrott. A téglalakásoknál a legmagasabb átlagár Győr-Moson-Sopron megyében volt (323 ezer forint), a legalacsonyabb Tolnában (124 ezer forint). A paneleknél a két véglet ugyanezen megyékben volt tapasztalható, 239 ezer és 114 ezer forinttal.

A felmérés kitért arra is, hogy júniusban ugyan 2 százalékkal csökkent az ingatlan adás-vételek száma 2015 júniusához képest, az idei első fél évben ugyanakkor két százalékkal több, 69,5 ezer ingatlan cserélt gazdát.

Szerző