Előfizetés

Nem vihettek vécét a menekülteknek Iványiék

Publikálás dátuma
2016.07.09. 07:07
Illusztráció: Gokhan Sahin/Getty Images
"Miután kerülni szeretnénk határaink mentén az állandó tartózkodásra alkalmas hely létrejöttét, felajánlását csak a szerb határtól távolabb eső területen tudom támogatni" - válaszolta Pintér Sándor Iványi Gábornak, miután a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője arról tájékoztatta a belügyminisztert, hogy az egyház mobil illemhelyeket telepítene a röszkei és a tompai határátkelőnél, illetve a szemetet is összeszednék a területeken.

Iványi a személyi higiéniához szükséges eszközök hiányáról Balog Zoltán figyelmét is felhívta hozzátéve, hogy a határoknál uralkodó állapotok miatt fennáll a fertőzésveszély. A levélre az emberi erőforrások miniszterének kabinetfőnöke válaszolt. Mint írta, a kormány május 11-én döntött attól, hogy a Karitatív Tanácsot kéri fel a "tömeges bevándorlással összefüggésben végzendő humanitárius feladatok ellátására", az érintett szervezetek pedig a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, illetve a határrendészeti szervekkel együttműködve végzik a humanitárius segítségnyújtást.

A határra érve Iványiékkal közölték, hogy a Belügyminisztérium határozottan utasította a hatóságokat, akadályozzák meg a mobilvécék felállítását. Ugyanakkor a szervek azt megengedték, hogy élelmet osszanak és összeszedjék a szemetet. Iványi arról is beszámolt, hogy június eleje óta folyamatosan szállítanak élelmiszert a határra, az önkéntesek egészen e hét keddig oszthattak ételt a menekülteknek, ekkortól ugyanis a határőrök nem engedték őket dolgozni. A parancsnok pár nap türelmet kért, mivel mint mondta: ki kell derülnie, hogy a visszatoloncolt menekültek ingerültsége nem okoz-e veszélyhelyzetet, mert ebben az esetben nem tudnák garantálni az önkéntesek biztonságát. Iványi azt az ígéretet kapta, jövő héten újra dolgozhatnak. Ugyanakkor megjegyezte, ők semmilyen ellenségeskedést nem tapasztaltak, épp ellenkezőleg. "Együttműködési készségünket bizonyítandó, az elmúlt két napban nem indítottuk el munkatársainkat" - írta Iványi, aki szerint segítségre azonban változatlanul szükség van a déli határszakaszon.

Tizennyolcas karikás véleménynyilvánítás

Publikálás dátuma
2016.07.09. 07:06

Igény lenne rá, csak lehetőség nem sok, hogy a 18 év alatti fiatalok aktívan részt vehessenek lakóhelyük fejlesztésében egy kutatás szerint. De ha néha mondhatnak is véleményt, annak gyakran nincs semmilyen következménye. A kutatásban résztvevő fiatalok elmondták azt is, nekik mit jelent a "gyerekbarát település".

Nem hagyja hidegen a gyerekeket, sőt kifejezetten érdekli is őket, mi zajlik a településükön, és jól meg is tudják fogalmazni, mi az, amit szeretnének és mi az, amin javítani kellene - derült ki a GfK Hungária kutatásából, amit az UNICEF Magyar Bizottság megrendelésére készítettek. A felmérés során elsősorban arra keresték a választ, mitől lesz a gyerekek számára gyerekbarát egy település, és mit jelent egyáltalán számukra, hogy "gyerekbarát".

A kutatásban 10 és 18 év közötti gyerekeket vontak be, két csoportra bontva. A 10-14 éves korosztályban személyes, fókuszcsoportos beszélgetések voltak három településen, melyek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy méretükben, ellátottságukban, elhelyezkedésükben is eltérő települések legyenek. A három csoportban összesen hetven gyerek véleményét kérdezték. A 15-18 éves korosztályban internetes fókuszcsoportot vezetett a GfK moderátora, ebben több mint száz fiatal vett részt, akik az ország bármely településéről bejelentkezhettek.

A különböző településtípusokon élő gyerekek számára más-más helyek jelentenek kapcsolódási pontot: a falusi gyerekeknek a táj, a zöld környezet, a városiaknak az épített környezet és a helyi nevezetességek határozzák meg számukra leginkább a települést. A sportolási lehetőségek, sportintézmények mindenki számára egyformán fontosak, de a közintézményeket - beleértve az iskolát is - senki nem helyezte előtérbe. Ezeken a helyeken a meghatározó élmény az unalom és a várakozás. Kivételt jelent a könyvtár, melynek kapcsán csak pozitív élményekről számoltak be a gyerekek. A kutatás feltárt olyan területeket is, ahol elégedetlenségüknek adtak hangot a fiatalok: a legtöbben a közlekedési nehézségeket, így az utak rossz minőségét, bicikliutak hiányát, felújításra szoruló épületeket, a rongálást, a hanyagság okozta károkat hozták fel hiányosságként.

A "gyerekbarát" szó hallatán a legtöbben olyan helyekre asszociálnak, ahol jól érzik magukat, olyan programokra, tevékenységekre, amelyek kifejezetten nekik szólnak. A válaszok alapján összességében öt kategóriát lehet felállítani: a biztonság, a kikapcsolódás, a gyermekszemléletű településvezetés, a gyerekek igényeit figyelembe vevő közösségi és autós közlekedés, valamint a környezettudatosság. Mindemellett fontos kérdésként jelenik meg a véleménynyilvánítás lehetősége is. A kutatás szerint a gyerekek körében általánosan jellemző, hogy saját mikrokörnyezetükben (család) van tapasztalatuk a véleménynyilvánításról, s az életkor növekedésével a gyerekek tudatossága is nő ezen a téren. Az iskolában más a helyzet: a véleménynyilvánítás szinte kizárólagos fóruma a diákönkormányzat, de sokan negatív élményekről számoltak be: a gyerekek nem mondhatnak véleményt vagy nincs következménye. A tágabb környezetüket, településüket érintő kérdésekben pedig egyáltalán nincs beleszólásuk az őket érintő döntésekbe.

A kutatás felhívja a figyelmet arra: a gyerekek véleménynyilvánítási lehetőségeit szélesebb körben fejleszteni kell, a települési önkormányzatokat pedig tovább kell ösztönözni arra, hogy bevonják a gyerekeket a döntéshozatalba, mert szívesen elmondják véleményüket, és igényük is van rá, hogy aktívan részt vegyenek a település fejlesztésében.

Jó gyakorlatok Európából
Nagykövetek és sajtóügynökség
A hollandiai Tilburg városában az önkormányzat célja, hogy a fiatalok minél aktívabban részt vegyenek a város életében. Ennek érdekében létrehozták a Fiatal Nagykövetek intézményét; ide olyanok tartoznak, akik kapcsolatban állnak az önkormányzattal, közvetítik kortársaik álláspontját a döntési folyamatok során. Van Ifjúsági Sajtóügynökség is, ahol sok, fiatalokat érintő információ gyűlik össze, van saját magazinja, ami fontos kommunikációs csatorna az önkormányzatnak is. A hivatal évente felkéri a nagyköveteket és a sajtóügynökség képviselőit, szavazzanak "Tilburg Legjobb Ötletéről": ide a fiatalok olyan pályázatokat küldhetnek, amelyek javítják a gyerekek környezetét.
Városi Gyermektanács
Laviana egyike a spanyol Gyermekbarát Településeknek. A város 2007-ben Városi Gyermektanácsot hozott létre. A tanács programjai között szerepel a gyerekek részvételének előmozdítása, az önkormányzati jogszabályok harmonizálása a Gyermekjogi Egyezmény rendelkezéseihez, integrált gyermek- és ifjúsági akcióterv kidolgozása. A tanács figyelembe veszi a gyerekek és fiatalok mellett a szülők, tanárok, önkormányzati tisztviselők, tanácsosok, valamint a polgármester tapasztalatait is.
Mini Regensburg
Németországban is számos jó példát találunk a gyerekek részvételére. Weil am Rhein városában igazi gyermekparlament működik, hogy a fiatalok céljait, kívánságait, ötleteit, kritikáit bevigyék a nagypolitika színtereire. Regensburgban kétévente úgynevezett Mini Regensburg fesztivált rendeznek, melynek célja, hogy a gyerekek megismerhessék a felnőttek életét: milyen az, ha dolgoznak, milyen hivatalok vannak, milyen szabályok, törvények érvényesek, hogyan lehet boltot nyitni, mi kell a jogosítvány megszerzéséhez. Lipcsében és Frankfurtban pedig olyan gyerekbarát várostérképet is kidolgoztak, amely jól érhető a gyermekek számára, és jelzi a gyerekbarát helyeket, játszótereket, könyvtárakat, iskolákat.

Ők a magyar Gyerekbarát Települések

Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány idén másodszorra hirdette meg Gyerekbarát Település pályázatát az önkormányzatok számára. A Gyerekbarát Település címet évente három olyan település nyeri el, ahol a gyermekek jogait kiemelten kezelik. Tavaly Cigánd, Hódmezővásárhely és Óbuda önkormányzata nyert.

Az UNICEF ezzel a Gyermekjogi Egyezmény teljeskörű betartásáért dolgozik. A településnek garantálnia kell, hogy minden 18 év alatti állampolgára:

- hatással lehessen a települését érintő döntésekre, elmondhassa véleményét;

- hozzáférhessen alapvető egészségügyi-, gyermekjóléti szolgáltatásokhoz és az oktatáshoz;

- tiszta vizet ihasson és higiénikus körülmények között, a kizsákmányolás és az erőszak minden formájától mentesen élhessen;

- biztonságban járhasson települése utcáin

- szennyezésmentes természeti és épített környezetben élhessen;

- részt vehessen kulturális és közösségi eseményeken és

- egyenrangú polgára lehessen településének, hozzáférjen minden szolgáltatáshoz, származásra, vallásra, vagyoni helyzetére, nemére és fogyatékosságára való tekintet nélkül.

Tizennyolcas karikás véleménynyilvánítás

Publikálás dátuma
2016.07.09. 07:06

Igény lenne rá, csak lehetőség nem sok, hogy a 18 év alatti fiatalok aktívan részt vehessenek lakóhelyük fejlesztésében egy kutatás szerint. De ha néha mondhatnak is véleményt, annak gyakran nincs semmilyen következménye. A kutatásban résztvevő fiatalok elmondták azt is, nekik mit jelent a "gyerekbarát település".

Nem hagyja hidegen a gyerekeket, sőt kifejezetten érdekli is őket, mi zajlik a településükön, és jól meg is tudják fogalmazni, mi az, amit szeretnének és mi az, amin javítani kellene - derült ki a GfK Hungária kutatásából, amit az UNICEF Magyar Bizottság megrendelésére készítettek. A felmérés során elsősorban arra keresték a választ, mitől lesz a gyerekek számára gyerekbarát egy település, és mit jelent egyáltalán számukra, hogy "gyerekbarát".

A kutatásban 10 és 18 év közötti gyerekeket vontak be, két csoportra bontva. A 10-14 éves korosztályban személyes, fókuszcsoportos beszélgetések voltak három településen, melyek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy méretükben, ellátottságukban, elhelyezkedésükben is eltérő települések legyenek. A három csoportban összesen hetven gyerek véleményét kérdezték. A 15-18 éves korosztályban internetes fókuszcsoportot vezetett a GfK moderátora, ebben több mint száz fiatal vett részt, akik az ország bármely településéről bejelentkezhettek.

A különböző településtípusokon élő gyerekek számára más-más helyek jelentenek kapcsolódási pontot: a falusi gyerekeknek a táj, a zöld környezet, a városiaknak az épített környezet és a helyi nevezetességek határozzák meg számukra leginkább a települést. A sportolási lehetőségek, sportintézmények mindenki számára egyformán fontosak, de a közintézményeket - beleértve az iskolát is - senki nem helyezte előtérbe. Ezeken a helyeken a meghatározó élmény az unalom és a várakozás. Kivételt jelent a könyvtár, melynek kapcsán csak pozitív élményekről számoltak be a gyerekek. A kutatás feltárt olyan területeket is, ahol elégedetlenségüknek adtak hangot a fiatalok: a legtöbben a közlekedési nehézségeket, így az utak rossz minőségét, bicikliutak hiányát, felújításra szoruló épületeket, a rongálást, a hanyagság okozta károkat hozták fel hiányosságként.

A "gyerekbarát" szó hallatán a legtöbben olyan helyekre asszociálnak, ahol jól érzik magukat, olyan programokra, tevékenységekre, amelyek kifejezetten nekik szólnak. A válaszok alapján összességében öt kategóriát lehet felállítani: a biztonság, a kikapcsolódás, a gyermekszemléletű településvezetés, a gyerekek igényeit figyelembe vevő közösségi és autós közlekedés, valamint a környezettudatosság. Mindemellett fontos kérdésként jelenik meg a véleménynyilvánítás lehetősége is. A kutatás szerint a gyerekek körében általánosan jellemző, hogy saját mikrokörnyezetükben (család) van tapasztalatuk a véleménynyilvánításról, s az életkor növekedésével a gyerekek tudatossága is nő ezen a téren. Az iskolában más a helyzet: a véleménynyilvánítás szinte kizárólagos fóruma a diákönkormányzat, de sokan negatív élményekről számoltak be: a gyerekek nem mondhatnak véleményt vagy nincs következménye. A tágabb környezetüket, településüket érintő kérdésekben pedig egyáltalán nincs beleszólásuk az őket érintő döntésekbe.

A kutatás felhívja a figyelmet arra: a gyerekek véleménynyilvánítási lehetőségeit szélesebb körben fejleszteni kell, a települési önkormányzatokat pedig tovább kell ösztönözni arra, hogy bevonják a gyerekeket a döntéshozatalba, mert szívesen elmondják véleményüket, és igényük is van rá, hogy aktívan részt vegyenek a település fejlesztésében.

Jó gyakorlatok Európából
Nagykövetek és sajtóügynökség
A hollandiai Tilburg városában az önkormányzat célja, hogy a fiatalok minél aktívabban részt vegyenek a város életében. Ennek érdekében létrehozták a Fiatal Nagykövetek intézményét; ide olyanok tartoznak, akik kapcsolatban állnak az önkormányzattal, közvetítik kortársaik álláspontját a döntési folyamatok során. Van Ifjúsági Sajtóügynökség is, ahol sok, fiatalokat érintő információ gyűlik össze, van saját magazinja, ami fontos kommunikációs csatorna az önkormányzatnak is. A hivatal évente felkéri a nagyköveteket és a sajtóügynökség képviselőit, szavazzanak "Tilburg Legjobb Ötletéről": ide a fiatalok olyan pályázatokat küldhetnek, amelyek javítják a gyerekek környezetét.
Városi Gyermektanács
Laviana egyike a spanyol Gyermekbarát Településeknek. A város 2007-ben Városi Gyermektanácsot hozott létre. A tanács programjai között szerepel a gyerekek részvételének előmozdítása, az önkormányzati jogszabályok harmonizálása a Gyermekjogi Egyezmény rendelkezéseihez, integrált gyermek- és ifjúsági akcióterv kidolgozása. A tanács figyelembe veszi a gyerekek és fiatalok mellett a szülők, tanárok, önkormányzati tisztviselők, tanácsosok, valamint a polgármester tapasztalatait is.
Mini Regensburg
Németországban is számos jó példát találunk a gyerekek részvételére. Weil am Rhein városában igazi gyermekparlament működik, hogy a fiatalok céljait, kívánságait, ötleteit, kritikáit bevigyék a nagypolitika színtereire. Regensburgban kétévente úgynevezett Mini Regensburg fesztivált rendeznek, melynek célja, hogy a gyerekek megismerhessék a felnőttek életét: milyen az, ha dolgoznak, milyen hivatalok vannak, milyen szabályok, törvények érvényesek, hogyan lehet boltot nyitni, mi kell a jogosítvány megszerzéséhez. Lipcsében és Frankfurtban pedig olyan gyerekbarát várostérképet is kidolgoztak, amely jól érhető a gyermekek számára, és jelzi a gyerekbarát helyeket, játszótereket, könyvtárakat, iskolákat.

Ők a magyar Gyerekbarát Települések

Az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány idén másodszorra hirdette meg Gyerekbarát Település pályázatát az önkormányzatok számára. A Gyerekbarát Település címet évente három olyan település nyeri el, ahol a gyermekek jogait kiemelten kezelik. Tavaly Cigánd, Hódmezővásárhely és Óbuda önkormányzata nyert.

Az UNICEF ezzel a Gyermekjogi Egyezmény teljeskörű betartásáért dolgozik. A településnek garantálnia kell, hogy minden 18 év alatti állampolgára:

- hatással lehessen a települését érintő döntésekre, elmondhassa véleményét;

- hozzáférhessen alapvető egészségügyi-, gyermekjóléti szolgáltatásokhoz és az oktatáshoz;

- tiszta vizet ihasson és higiénikus körülmények között, a kizsákmányolás és az erőszak minden formájától mentesen élhessen;

- biztonságban járhasson települése utcáin

- szennyezésmentes természeti és épített környezetben élhessen;

- részt vehessen kulturális és közösségi eseményeken és

- egyenrangú polgára lehessen településének, hozzáférjen minden szolgáltatáshoz, származásra, vallásra, vagyoni helyzetére, nemére és fogyatékosságára való tekintet nélkül.