Előfizetés

Robbanás a Hortobágyon - Tűzszerész nem köthet életbiztosítást

Publikálás dátuma
2016.07.04. 19:11
Korábbi felvétel. "Hortobágy, Volt szovjet bombavetőtér, 2015. Mentesítés közben talált eszközök2 Fotó: Facebook/MH 1. Honvéd Tű
A 22-es csapdája: egy tűzszerész „civilben” nem köthet életbiztosítást, mert ha elhallgatja veszélyes foglalkozását, baj esetén a biztosító megtagadhatja a kifizetést. Ha pedig előre közli hivatását, akkor ügyfélként szóba sem állnak vele. A honvédség már négy éve nem biztosítja katonáit, így marad a szakszervezet által kötött csekély összegű szerződés és a bizonytalan jövő. A rendőröket és tűzoltókat biztosítja munkáltatójuk is, a szakszervezet is.

Sem a hazánkban, sem a külföldi missziókban szolgálatot teljesítő katonákra nem köt élet-, baleset-, és felelősségbiztosítást a honvédség, már négy éve. Ez Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter takarékossági döntése volt. Ezért a keddi kormányülésen is téma lesz a hortobágyi robbanásban életét vesztett négy tűzszerész ügye, a hírek szerint Simicskó István honvédelmi miniszter kezdeményezi a katonák általános felelősség- és balesetbiztosításának újbóli bevezetését.

A Magyar Idők számolt be arról, hogy baleset vagy halál esetén csak a honvédelmi miniszter egyéni döntésén múlik, hogy milyen összegű egyszeri juttatásra számíthatnak a sérültek, illetve az elhunytak hozzátartozói, így a pénteki, négy tűzszerész halálát követelő hortobágyi robbanás után a hősi halált halt katonák családjai is.

Posztumusz
Hende Csaba az elhunyt katonák posztumusz elő-léptetését is betiltotta. Ez azonban csak látszólag volt tiszteletbeli aktus.
Az előléptetéssel magasabb besorolási kategóriába került a hősi halott, így özvegye, árvái is magasabb összegre lettek jogosultak. Most ezt a rendszert is vissza kívánja állítani a honvédelmi vezetés.

Számos veszélyes hivatás gyakorlója – így például a honvéd tűzszerész – kilátástalan csapdahelyzetben van, ha magáról vagy családjáról kíván biztosítás formájában is gondoskodni – mondta a Népszava kérdésére Szendrei Zoltán őrnagy, a Honvédszakszervezet alelnöke. Azzal, hogy a munkáltató már nem köt biztosítást az állományra, tragédia esetén nincsen átlátható, kiszámítható rendje annak, hogy ki, mikor mennyi kártérítésben, kárenyhítésben részesülhet. Ez a miniszter szubjektív döntésén múlik, szemben például egy biztosítási szerződési okiratba foglalt kötelezettséggel.

A szakszervezeti tagok tagdíjából az érdekképviselet minden aktív katona számára köt életbiztosítást, ez azonban az alacsony tagdíjak okán összességében csak százezres nagyságrendű kifizetést jelenthet, ám ez is több, mint a semmi.

A külföldi missziókban szolgálók számára is csak a szakszervezeti tagok számára közvetített biztosítási lehetőség áll fönn. Ez halál esetén tízmilliós nagyságrendű összeget jelent, viszont havi díja is magas: 30-34 ezer forint. Az alelnök hozzáteszi: mivel átlagosan hat hónapot szolgál külföldön egy katona – magas illetményért -, sokan épp e biztosítási lehetőség miatt lépnek be a szervezetbe. Más biztosítási lehetőségük nincsen, mert ha egy háborús övezetbe készülő missziós katona vagy egy tűzszerész „civilként” úgy szerződik egy biztosítóval, hogy hivatását, annak kockázatait elhallgatja, a társaság az ezzel kapcsolatos esemény bekövetkezte után megtagadhatja a kifizetést. Ha az illető a szerződéskötés előtt közli mindezt, akkor viszont elutasítják, mert magánszemély ilyen jellegű biztosítást nem köthet.

Mint a magánnyugdíj
Szendrei Zoltán korábban az Origónak azt mondta, speciális biztosítási konstrukcióban gondolkodnak. Eszerint a honvédség minden katonára személyre szóló biztosítást kötne, a havi összegek egy elkülönített számlán gyűlnének, és ha a szolgálati idő alatt nem fordul elő baleset vagy haláleset, amikor kifizetnék a pénzt a családnak, úgy az illető nyugdíjba vonulásakor - adómentesen - megkapná a felhalmozott összeget. Ez némiképp hasonló a megszüntetett magánnyugdíj-biztosítási konstrukcióhoz.
Szendrei megjegyezte, hogy tagja a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Közalapítványának, és hozzájuk is számos hadiözvegy, illetve hadiárva fordul támogatásért. A szakszervezeti tagok hozzátartozói kiegészítő támogatásra számíthatnak.

A mostani tragédia kapcsán Szendrei őrnagy megjegyezte, a tűzszerészek kiemelt bérezésben, pótlékokban részesülnek – épp munkájuk fokozott veszélyessége miatt. Épp ezért a hátramaradó családokat az apa kieső fizetése különösen nehéz helyzetbe hozza, erre is tekintettel kellene lenni a személyre szabott kegyeleti döntéseknél.

Hozzátette: sokan kérdezték korábban, „miért keresnek olyan sokat a tűzszerészek?” A tragédia után ezt a kérdést nem lenne szabad feltenni többé.

Az alelnök azt szeretné, hogy a készülő katonai életpálya-modell kidolgozásánál e most napvilágra került kérdéseket is megnyugtatóan rendezzék az egyeztetések során. Hogy a katonák és hozzátartozóik tudják, mire számíthatnak hivatásuk során, melynek teljesítése az életükbe, egészségükbe is kerülhet.

Mivel a biztosítások felmondása óta eltelt négy évben nem történt hasonló tragédia, így az illetékesek sem figyeltek rá, milyen következményekkel járhat ez a döntés.

Tűzoltók, rendőrök
A tűzoltók számára a munkáltató köt élet-, és balesetbiztosítást, mondta a Népszava érdeklődésére Salamon Lajos a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete elnöke. Van ezen túlmenően biztosítása a gépkocsivezetőknek, hogy baleset esetén ne saját pénzükből kelljen megtéríteni az esetleg okozott kárt. A nagyméretű, megkülönböztető jelzéssel közlekedő járművek ugyanis fokozottan „veszélyes üzemek”.
Kockázati biztosításuk viszont nincs, ezért a szakszervezet minden tagja számára tízezer forint ellenében évi kétszer egymillió forintig terjedő felelősségbiztosítást kínál. Ez fedezhet olyan károkat, mint egy tűzben elvesztett rádiókészülék vagy más – sok esetben nagy értékű – szolgálati tárgy értékének megtérítése. Emellett a szakszervezet három másféle biztosítást is kínál törésekre vagy éppen a kórházi kezelésre. Ezek díját sok helyen a tagok helyett a szakszervezet fizeti saját bevételeiből.
Teljes körű 24 órás általános életbiztosítása van a rendőrség tagjainak, mondta lapunknak Orgovány Zoltán, a Független Rendőr Szakszervezet területi elnöke.
Egyéb kiegészítő vagy különleges biztosítások, ha azok indokoltak, az állomány bizonyos tagjai számára az országos és a megyei főkapitányok döntése alapján köthetők.



Négy szuperkórház lesz a fővárosban - erősítette meg Balog Zoltán

Publikálás dátuma
2016.07.04. 18:36
Ünnepség a Vigadóban MTI FOTÓ: Balogh Zoltán
 A Semmelweis-nap az egészségügy ünnepe, azoké, akik a gyógyításban dolgoznak - mondta az emberi erőforrások minisztere hétfőn a Budapesten rendezett ünnepségen. Balog Zoltán kiemelte: az elmúlt években több száz milliárd forintot fordítottak egészségügyi fejlesztésekre. 

Csak eszközvásárlásra négy év alatt több mint százmilliárd jutott, és ötszázmilliárdot fordítottak egészségügyi intézmények fejlesztésére - tette hozzá a tárca vezetője. Rámutatott: a vidéki egészségügyi fejlesztések után most Budapest következik, ahol egészen különleges a helyzet, hiszen a fővárosi betegellátó rendszer Magyarország lakosságának 45 százalékát érinti. Szólt arról is, hogy négy centrum építése, megerősítése kezdődik meg, a vonatkozó kormányhatározat várhatóan hétfőn vagy kedden jelenik meg.

Kihívásnak nevezte, hogyan tudják a betegellátás és orvosképzés viszonyát újonnan meghatározni, ez ugyanis - közölte - Magyarországnak nemzetközi szinten is jegyzett értéke.

Balog Zoltán azt mondta, bízik abban, hogy értékelhető az a béremelés érdekében 2012-ben indított program, amellyel 2019-re a 200 százalékot érheti majd el a növekmény. Csak jövőre százmilliárdos összeg kerül pluszban béremelésként a rendszerbe, s ezen felül 171 milliárdos többlet érkezik az egészségügy területére. Kitért arra is, hogy nem félnek szembenézni a problémákkal, s fontos tudni, hogy minden probléma mögött nagyon sok ember személyes életkérdése áll.

Jelezte: a területi ellátási elv és intézményi elv összhangja érdekében komoly tárgyalások zajlanak, ezek során a strukturális változásokról kell megegyezni. Ugyanakkor még mindig sokszor magasabb a kórházban eltöltött idő, mint az unió más országaiban, s ha több forrást kérnek, a szükséges módosításokról meg kell állapodni - mondta a miniszter, aki azt szeretné, ha a kormánynak az egészségüggyel kötött szövetsége tovább erősödne.

Hosszú távon a politikában is az elvégzett munka eredménye számít - mutatott rá Balog Zoltán, hozzátéve: akkor és azért indulhatnak el az egészségügyben a változások, ha az abban dolgozók partnerek és egyet tudnak érteni.

A tárca vezetője köszönetet mondott a jelenlévőknek és mindenkinek, akinek a munkája a gyógyítás területén példamutató és nemzeti érték. A gyógyítás hivatása egyidős az emberiséggel, és az a célja, hogy "kiszélesítse és meghosszabbítsa az élet útját" - fogalmazott.

A Semmelweis-nap az egészségügy ünnepe, azoké, akik a gyógyításban dolgoznak. 2011 óta munkaszüneti nap, hogy arra figyelhessenek, ami fontos, de a hétköznapokban mégis eltakarják a konkrét, azonnal elvégzendő feladatok - mutatott rá Balog Zoltán.

A miniszter Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkárral az ünnepségen elismeréseket adott át az egészségügyben kiemelkedő szakmai tevékenységet végző szakembereknek.

Menekültek - Nem elég a kerítés

Úgynevezett mélységi határőrizetet vezetnek be a magyar hatóságok a szerb és a horvát határ mentén kedden 0 órakor - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György elmondta: ez azt jelenti, hogy azokat a migránsokat, akiket a határtól számított 8 kilométeres távolságon belül elfognak, visszakísérik a határkerítésen található kapukig, és útbaigazítják őket a legközelebbi tranzitzóna felé. Az intézkedést, amellyel egy időben jelentősen megerősítik a határőrizeti erőket a térségben, az Országgyűlés felhatalmazása tette lehetővé - fűzte hozzá.

A főtanácsadó elmondta, hogy az idén 17 351 illegális határátlépőt fogtak el (tavaly 391 ezret), és 330 embert tartanak idegenrendészeti őrizetben. Ebből 13 embert fogtak el mindössze a horvát határszakaszon az idén, ami elenyésző a szerb szakaszon tapasztalt aktivitáshoz képest.

Tájékoztatása szerint erőszakos határátlépés, vagyis a határzár bizonyítható megrongálása miatt 4942 esetben indult eljárás tavaly szeptember óta. Tavaly 1176 ember állt bíróság elé embercsempészet miatt, az idén 163.  Menekültkérelmet az elmúlt évben több mint 177 ezren, ebben az évben pedig 22 ezren adtak be, ám mindössze 264-en szereztek menedékjogot.

Bakondi György kérdésekre válaszolva arról is szólt, hogy a harmadfokú terrorellenes készültség fenntartása annál is inkább indokolt, mert szerte Európában nem csökkentek a biztonsági intézkedések, Franciaországban jelen pillanatban is rendkívüli állapot van érvényben, és számos terrortámadás történik, a legutóbbi Törökországban volt.

Ugyancsak kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a fiatal migránsokat befogadó fóti állomáson a múlt héten verekedés tört ki afgán és pakisztáni fiatalok között, három ember könnyebben megsérült. A rendőrség garázdaság miatt büntetőeljárást indított - mondta Bakondi György.

A főtanácsadó kitért arra is, hogy - a honvédséggel szemben - a belügyi állománynak van biztosítása.