Mégsem az IS gyilkolt

Mégsem az Iszlám Állam terroristái voltak azok a merénylők, akik Banglades fővárosában, Dakkában, egy étteremben 20 túszt mészároltak le.

Aszaduzzaman Kan belügyminiszter közlése szerint az elkövetők a Jamaeytul Mujahdeen Bangladesh nevű terrorszervezethez tartoztak, amelyet már több mint egy évtizeddel ezelőtt tiltottak bee az országban. „Nem álltak kapcsolatban az Iszlám Állammal” – állította a tárcavezető. A pénteki merényletet követően a világ hírügynökségei azt állították, hogy az IS hajtotta végre a terrorakciót, s a terrorszervezet is vállalta a felelősséget a mészárlásért. A túszdráma 11 órán át tartott az étteremben, s csak szombaton ért véget. A dakkai kormányzat rendre tagadja, hogy külföldi terrorcsoportok működnének Bangladesben.

Kan azt is közölte, hogy a terroristák jól szituált családok tagjai voltak. A rendőrség közzétette a hat támadó fényképét. Egy hetediket letartóztattak.

Szerző

Repülőtéri terrortámadás - Vádemelések gyilkosság miatt

Összesen 13 személy ellen emeltek vádat a török hatóságok. Terroristacsoportosuláshoz tartozáshoz, illetve gyilkossággal is vádolják őket, illetve azzal, hogy szerepük volt a múlt keddi isztambuli merénylet végrehajtásában, amelyet az Atatürk repülőtéren hajtottak végre, s 45 személyt öltek meg. A vádat emelt személyek közül tíz török állampolgárságú – jelentette a Dogan hírügynökség.

Előzőleg Binali Yildirim török miniszterelnök azt közölte, hogy a merénylettel kapcsolatban 29 személyt vettek őrizetbe, köztük külföldieket is. A merényletben több mint kétszázan sérültek meg, közülük 49-en továbbra is kórházban vannak, 17 személyt az intenzív osztályon kezelnek. A merényletért egyetlen csoport sem vállalta a felelősséget, elkövetésének módja azonban arra utal, hogy az Iszlám Állam (IS) áll a háttérben. A merényletet egy orosz, egy üzbég és egy kirgiz hajtotta végre, a fő kitervelője pedig egy csecsen lehetett, aki az isztambuli IS sejt vezetője.

Vera Jourová, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa azt közölte a Die Weltnek adott interjújában, hogy megpróbálják elzárni a terroristák pénzcsapjait. Ezért kedden a Bizottság egy sor intézkedést jelent be. Szigorítják a virtuális fizetőeszközök, az úgynevezett Prepaid-kártyák használatát. (A párizsi merénylők ilyen kártyát használtak.) A Bitcoin használatát is jobban ellenőrzik majd. Aki Bitcoint valódi pénzre cserél, nem maradhat inkognitóban. Közzéteszik továbbá azon, különösen veszélyeztetett országok listáját, ahol a bankok jobb ellenőrzésére van szükség. A külföldi pénzintézeteknek pedig óvatosabban kell tranzakciót folytatniuk az ezekben az országokban lévő bankokkal.

A terrorellenes harc már régóta prioritás az Európai Unió számára. Illetve nemcsak az EU intézményeinek, hanem állampolgárainak is. Az Eurobarometer legutóbbi felmérése szerint az Unióban élő megkérdezettek 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az EU-nak hatékonyabban kell fellépnie a terror ellen. Ennél kevesebben, 75 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy keményebb fellépés kell az adóelkerülés ellen.

Szerző

Megkezdődik a pártelnökök versenye

Publikálás dátuma
2016.07.04. 10:40
Theresa May - Fotó: Jeff J Mitchell/Getty Images
Holnap kezdődik meg a brit konzervatívok versengése az elnöki tisztségért, egyúttal a kormányfői posztért. Tizenegy év után először mérettetik meg magukat a párt személyiségei a toryk vezetéséért. Öt jelölt indul a tisztségért, Theresa May belügyminiszter, akit a legesélyesebbnek tartanak, a Brexit-párti Michael Gove, ak szintén népszerű a párton belül, továbbá Andrea Leadsom, Stephen Crabb és Liam Fox.

Amint a brit Daily Mirror írta, az elnökválasztás kicsit úgy zajlik, mint az X Faktor. Minden kedden és csütörtökön szavaz a 150 ezres tagság. A holnapi első titkos szavazási körben egy jelölt kieséi majd. Végül az nyer, aki 50 százaléknál jobb szavazati arányt ér el. Az első ilyen elnökválasztást egyébként 1922-ben rendezték meg.

A második, szintén titkos szavazási kör ennek megfelelően csütörtök lesz, itt már háromra szűkítik a jelöltek listáját. Július 12-én, jövő kedden pedig kiderül majd, ki az a két jelölt, aki az elnökválasztáson indulhat. Júliusban és augusztusban szavazhat a tagság, de a jelölt nevét csak szeptember 9-én hozzák nyilvánosságra. Az új pártvezető első nagy fellépése október 2-án lesz, amikor Birminghamben fellép a pártkongresszuson. A szavazás körülményei meglehetősen szigorúak. A voksoláson csak azok vehetnek részt, akik már június 29. előtt a konzervatívok tagjai voltak. De ez még nem minden. Amikor véget ér a választási procedúra, az adott szavazónak már három hónapja a párt tagjának kell lennie. Ha nem teljesíti ezt a kritériumot, akkor szavazata érvénytelennek minősül. David Cameron brit miniszterelnök a brit uniós kilépéssel kapcsolatos referendum utáni napon jelentette be, hogy távozik a konzervatívok éléről, ezzel együtt lemond a miniszterelnöki megbízatásról. Az új tory-elnököt az októberi kongresszuson jelölik miniszterelnöknek.

 A legesélyesebb elnökjelölt, Theresa May azt közölte, felgyorsulhat a Nagy-Britanniába való bevándorlás, még mielőtt az ország hivatalosan is kilép az Európai Unióból. May már nem ragaszkodott a konzervatívok azon céljához, amely szerint csökkenteni kell a bevándorlók számát. Kifejtette, ezzel kapcsolatban meg kell várni, milyen eredményeket sikerül elérni az EU-val folytatandó tárgyalásokon. Azt is elmondta, a népszavazás egyértelműen azt üzente, az Unión belüli munkaerő szabad áramlása nem folyhat olyan mértékben, mint eddig. Egy másik elnökjelölt, Andrea Leadsom azt közölte, rögtön alkalmazza a kilépést jelentő 50. cikkelyt, amennyiben ő lesz hazája új miniszterelnöke. Az energiaügyi miniszter a kilépés egy harcias követelője volt. Liam Fox, aki szintén indul a toryk elnökségéért, kijelentette, a következő brit miniszterelnök olyan személyiség lehet, aki az Unióban maradást támogatja. Mindemellett azonban annak a véleményének adott hangot, hogy Brüsszel akkor venné komolyabban Londont, ha az új kormányfő a Brexit-párti táborból kerülne ki. 

A Munkáspártnál is egyre kuszább a helyzet. Bár Jeremy Corbyn nem hajlandó lemondani, egy hozzá hű parlamenti képviselő, Barry Gardiner elismerte, „nagyon nehéz helyzet alakult ki a Labournál”.

Szerző