Kinek higgyen az ember?

Néhány nappal ezelőtt állítólag a CSOK-t igénylők száma még 9000 volt. Néhány órával később ez a szám 9300-ra emelkedett. Most a legfrissebb hírek szerint már több mint 50 ezren kérelmezik a CSOK-t. Vajon melyik szám a hiteles? Mert azt még Rogán miniszternek sem hiszem el, hogy a CSOK népszerűsége pár nap alatt ilyen drasztikus méretekben emelkedett volna.

Szerző
Témák
csók Szerintem

Legyen a város: liget!

Június 17-ére a fenti jelszóval hirdettek nagygyűlést a Városligetbe, melyet többek között a Budapesti Városvédő Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Ligetvédők, a Rómaifürdő Telepegyesület, a Természetesen Szeretjük a Rómait, a Városliget Barátai, a Greenpeace, a Civil Zugló Egyesület és még vagy tucatnyi civil szervezet jegyzett. A rendezvényen talán kétszázan jelentek meg, a pártok részéről csak Szabó Rebeka, a PM zuglói alpolgármestere vett részt. Szóba kerültek fontos ügyek, mégis, egyre inkább úgy éreztem, hogy részproblémák részletkérdéseiről vitatkozunk. Hogy Orbánnak milyen fontos az a 70 méteres szintkülönbség, amelyről majd lenézhet a városra, de nem kap kellő hangsúlyt: minden téren ez zajlik, a kormányfő célja a társadalom önnön képére és hasonlatosságára történő teljes átgyúrása. A Városligetet kivették a törvények hatálya alól, külön jogszabályt alkotva, de nem mondták ki: a gazdaság, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a közigazgatás, a szociális szféra valamennyi területén ugyanez az öncélú, autokratikus, mások véleményét semmibe vevő hatalomgyakorlás folyik. Tudom, nem lehet mindennel egyszerre foglalkozni, s nem lehet kétszáz emberrel forradalmat csinálni. Ám a részletekbe sem kellene beleveszni – bármilyen nagy is a baj a Liget körül, az ország szempontjából ez csak szúnyogcsípés. A mai tragikus helyzet százezrek aktivitását igényelné, akiknek akár hetente az utcára vonulva kellene tiltakozniuk Orbán világa ellen. Nem mi védjük a fákat, a fák védenek bennünket, bár a fák nem fognak megvédeni senkit a nyomor, a kilátástalanság, a jogfosztások ellen, azt csak mi magunk tehetjük meg.

Legyen a város: liget!

Június 17-ére a fenti jelszóval hirdettek nagygyűlést a Városligetbe, melyet többek között a Budapesti Városvédő Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a Ligetvédők, a Rómaifürdő Telepegyesület, a Természetesen Szeretjük a Rómait, a Városliget Barátai, a Greenpeace, a Civil Zugló Egyesület és még vagy tucatnyi civil szervezet jegyzett. A rendezvényen talán kétszázan jelentek meg, a pártok részéről csak Szabó Rebeka, a PM zuglói alpolgármestere vett részt. Szóba kerültek fontos ügyek, mégis, egyre inkább úgy éreztem, hogy részproblémák részletkérdéseiről vitatkozunk. Hogy Orbánnak milyen fontos az a 70 méteres szintkülönbség, amelyről majd lenézhet a városra, de nem kap kellő hangsúlyt: minden téren ez zajlik, a kormányfő célja a társadalom önnön képére és hasonlatosságára történő teljes átgyúrása. A Városligetet kivették a törvények hatálya alól, külön jogszabályt alkotva, de nem mondták ki: a gazdaság, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a közigazgatás, a szociális szféra valamennyi területén ugyanez az öncélú, autokratikus, mások véleményét semmibe vevő hatalomgyakorlás folyik. Tudom, nem lehet mindennel egyszerre foglalkozni, s nem lehet kétszáz emberrel forradalmat csinálni. Ám a részletekbe sem kellene beleveszni – bármilyen nagy is a baj a Liget körül, az ország szempontjából ez csak szúnyogcsípés. A mai tragikus helyzet százezrek aktivitását igényelné, akiknek akár hetente az utcára vonulva kellene tiltakozniuk Orbán világa ellen. Nem mi védjük a fákat, a fák védenek bennünket, bár a fák nem fognak megvédeni senkit a nyomor, a kilátástalanság, a jogfosztások ellen, azt csak mi magunk tehetjük meg.