Előfizetés

Bőséges az orosz gáz

Legkevesebb 165 milliárd köbméter földgázt tervez Oroszország exportálni Európába az idén - közölte egy berlini nemzetközi energetikai konferencián a Gazprom gázipari cég vezérigazgató-helyettese. Alekszandr Medvegyev azt mondta, hogy a Gazprom tavaly éves összevetésben 8 százalékkal, 159,4 milliárd köbméterre növelte gázszállítását Európának, és ezzel a kontinens gázszükségletének csaknem harmadát fedezte. A Gazprom bevételeinek mintegy fele az európai szállításokból származik.

A csökkenő gázár, illetve a visszaeső európai gáztermelés miatt nő a Gazprom-gáz iránti kereslet. Alekszandr Medvegyev korábban azt mondta, hogy idén 167-171 dollár közötti lesz a Gazprom által exportált fölgáz átlagára ezer köbméterenként. Vitalij Markelov, a Gazprom alelnöke májusban arról beszélt, hogy tervek szerint a cég az idén 452,5 milliárd köbméter földgázt termel a tavalyi 418,5 milliárd köbméter után.

A stockholmi nemzetközi döntőbíróság elutasította a Gazprom orosz gázipari vállalat ellen benyújtott litván kártérítési keresetet szerdán. A litván kormány a 2012 októberében benyújtott panaszában arra kérte a bíróságot, hogy ítéljen meg 1,6 milliárd dolláros kártérítést számára, mert a Gazprom túl magas áron szállított földgázt 2004 és 2012 között a balti köztársaságba.

Életveszélyes bányatavak

Publikálás dátuma
2016.06.27. 07:16
Illusztráció/Thinkstock
Az utóbbi kánikulai napok alatt nemcsak a strandok teltek meg, de számtalan tó, folyó partját is felkeresték a frissülésre vágyók. A fürdőzés azonban nem veszélytelen. A legveszélyesebbek a bányatavak, és a szabad vizek. Bár több Duna-menti partszakasz is alkalmas lehetne szabad strandok kialakítására Budapesten, jelenleg egyetlen legálisan használható fürdőhely sem található a fővárosban.

A legnagyobb veszélyt továbbra is a bányatavak és a természetes fürdővizek rejtik, kellő elővigyázatossággal azonban elkerülhetőek az életveszélyes sérülések vagy a halálesetek - figyelmeztette idén is a fürdeni vágyókat az OMSZ. A sokak által kedvelt bányatavak kiszámíthatatlanok, nem tudhatjuk előre, mit rejt a mély. A bányatavak nagyon hirtelen mélyülnek, egyes helyeken néhány lépést megtéve már tíz méter mélyek lehetnek, ami azt is jelenti, hogy rendkívül hirtelen hűlnek le.

Ahol kint van az úszást, fürdést tiltó tábla, ott nem csak fürödni tilos, hanem például gumimatraccal, vízibiciklivel bemenni és ezekről vízbe ugrani is. Pest megye csaknem negyven bányatavából mindössze kilencben engedélyezett a fürdés. Azok, akik a tiltást figyelmen kívül, szabálysértést követnek el. Ha a helyszíni büntetés összege 5-50 ezer forintig terjedhet, ha eljárást indítanak ellenük, akár 150 ezer forintos bírságot is fizethetnek.

A bányatavak mellett a folyóknál is fokozottan figyelni kell, mert a meder mélysége kiszámíthatatlan, az erős sodrás és az örvények pedig még a gyakorlott úszók számára is veszélyesek lehetnek. Természetes vizeknél mindenképp ajánlatos a kijelölt helyeket választani, mert baj esetén biztos, hogy van szakszerű segítség: a természetes vizek mentén működő strandok üzemeltetőinek kötelessége biztosítani vízi mentésben jártas úszómesteri ügyeletet, megfelelően karbantartott mentőcsónakkal és naprakész felszereléssel.

A Balaton is tartogathat nem várt veszélyeket, itt elsősorban a viharjelzésre kell figyelni, mert a vihar rövid idő alatt, hirtelen csaphat le a fürdőzőkre, szörfösökre. Minden fürdőzőre vonatkozik az uniós szabályoknak megfelelő, kétfokozatú viharjelző rendszer: az I. fokú viharjelzéskor csak a strandok bójákkal határolt területén belül, valamint a parttól maximum 500 méter távolságra szabad fürödni - ilyenkor a sárgás fény percenként 45-ször villan fel. A II. fokozatú jelzésnél a fény percenként 90 alkalommal villan, ez már azt jelzi, hogy tilos a vízben lenni, mert hamarosan lecsap a vihar.

Annak ellenére, hogy több Duna menti partszakasz is alkalmas lehetne szabad strandok kialakítására Budapesten, jelenleg egyetlen legálisan használható fürdőhely sem található a fővárosban. De miért nincs kijelölt fürdőhely a Duna budapesti szakaszán? – tesszük fel a kérdést évről évre. Ha a Duna más, városon kívüli szakaszain szabad fürödni, sőt északi és déli szomszédainknál még a fővárosokban is engedélyezett, akkor Budapesten miért nem?

A bécsi Dunasziget - amelyet az osztrák főváros "zöld oázisának" is neveznek - 42 kilométer hosszú homokos, kavicsos, füves szakaszán, több családi strandon például végig szabad a fürdőzés, a víz minősége is kiváló. Szerbiában, a belgrádi szabad strandokon a parton horgonyzó labor-hajók minden nap mérik a Duna vizének tisztaságát, így a strandolás - szigorúan csak a kijelölt területeken - ott is megoldott.

Az ÁNTSZ korábban lapunknak elmondta: a főváros területén több ponton is jut tisztított szennyvíz a Dunába, amely a kezelés ellenére is tartalmazhat az emberi egészségre veszélyt jelentő számban kórokozókat és ez fertőzésveszélyt jelenthet. A nem kijelölt fürdőhelyeken balesetvédelmi okokból sem engedélyezett a fürdés.

A vízi rendészet figyelmeztetése szerint a Duna mint "nemzetközi vízi út" számos veszélyt rejt magában: uszadékot sodor, a víz hőmérséklete szélsőségesen ingadozhat, a jelentős hajóforgalom és az épített partfalak miatt - elsősorban a városokban - erős a hullámzás. A népszerű, ámde illegális fővárosi fürdőhelyek - mint a Margitsziget, a Római-part, a Hajógyári-sziget és a Kopaszi-gát - így különösen veszélyes, ezért a rendőrség fokozottan ellenőrzi őket.

Kijelölt fürdőhelyek Pest megyében a Duna mentén
Göd, Horány, Dunaújváros Szalki-sziget, Dunabogdány, Kisoroszi határában Szigetcsúcs, Nagymaroson

A kormány a cégekre tolja a felelősséget?

Publikálás dátuma
2016.06.27. 07:15

Félő, hogy a munkahelyi balesetek kapcsán minden felelősséget a cégekre hárít a kormány azzal, hogy a munkavédelmi törvény (Mvt.) friss módosítása szerint 50 helyett már a 20 alkalmazottat foglalkoztatóknak is munkavédelmi felelőst kell választaniuk – véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség (VDSZ) elnöke. Székely Tamás szerint félő, hogy a vállalatok vezetői „jó szokás szerint” egyszerű kijelöléssel oldják meg e törvényi kötelezettséget.

A VDSZ korábban is többször felvetette, hogy a munkahelyi balesetek csökkentésére a lehető legjobb megoldás lenne, ha a szakszervezetek visszakapnák a munkavédelmi – de nem hatósági – jogkört, mert ez lehet az egyik leghatékonyabb módja a balesetek megelőzésének. Amennyiben ugyanis a helyi tisztségviselők már a veszélyes körülmények megjelenésekor intézkedhetnének annak megszüntetéséről, számos balesetet meg lehetne akadályozni.

A szakszervezet birtokában van a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Munkafelügyeleti Főosztályának a legfrissebb jelentése, amelyből kiderül az, amit a VDSZ hosszú ideje hangoztat: egyedül a korábbihoz képest jóval kevesebb munkavédelmi ellenőrök elszántságának köszönhető, hogy a rendszer egyáltalán még működik valahogy. A jelentés is alátámasztja, hogy az elenyészően kevés ellenőrzésnek nincs visszatartó ereje, hiszen cégek ezrei működnek úgy, hogy egyszer sem kerülnek a munkavédelmi ellenőrök látókörébe.

Ahogy arról már beszámoltunk, 2011 őszén Matolcsy György – akkor még nemzetgazdasági miniszter - jelentette be, hogy a következő évben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség megszüntetésével faragnak le a tárca kiadásaiból. A feladatokat a minisztérium egyik főosztálya vette át sokkal kisebb létszámmal és hatékonysággal. Az átszervezés előtt 1300 ember foglalkozott munkavédelemmel az országos és a megyei hivataloknál, ma alig 300 fős a létszám. Emiatt az ellenőrzések száma radikálisan csökkent, a 2009-es 26 ezerhez képest 2015-re 13 700-ra esett vissza az NGM adatai szerint.

Több szakember is megerősítette lapunknak, hogy „magasabb érdekek” is érvényesülnek az ellenőrzési tervek összeállításakor. Miközben az építkezés az egyik legveszélyesebb üzem, önvédelmi reflextől vezérelve alig járnak ellenőrök ilyen munkaterületekre, mert az építési vállalkozók kapcsolatrendszere elfedi a fekete foglalkoztatást, a munkavédelmi oktatás elmaradását és a védőeszközök hiányát. „Senkinek nem kell a kellemetlenség”- magyarázták a helyzetet.

Az egyre kiszolgáltatottabb dolgozók félelme munkahelyük elvesztésétől, a vállalatok spórolása és a munkavédelmi irányítás átszervezései, az ellenőrzések drasztikus lecsökkentése együtt vezetett oda, hogy 2012 óta emelkedik a munkahelyi balesetek, ezen belül a halálos kimenetelű tragédiák száma. A NGM adatai szerint a 2011-13 között dokumentált 17 ezer balesettel szemben tavaly több mint 21 ezer esetről született jegyzőkönyv, s a 2012-ben történt 62 halálos balesetnél sokkal több, 84 történt 2015-ben.