Kajak-kenu Eb - Egy magyar ezüst a 200 méteres döntőkben

Egy ezüstérmet szereztek a magyar versenyzők a moszkvai kajak-kenu Európa-bajnokság vasárnapi zárónapjának 200 méteres döntőiben.

A legrövidebb táv fináléiban a magyarok közül elsőként a háromszoros olimpiai bajnok kajakos, Douchev-Janics Natasa állt rajthoz egyesben. A szám ötkarikás bronzérmese nem hibázott a rajtnál, s a mezőny gyakorlatilag egyszerre érkezett a célba, a nézőtéren a szurkolók láthatóan nehezen hittek a szemüknek - ilyen szoros befutót még 200 méteren is ritkán tapasztalni. Douchev-Janics végül hatodikként zárt, a győztes meglepetésre a török Lasma Liepa lett. Az első és az utolsó között kevesebb mint egy másodperc volt a különbség.

Szintén olimpiai számban, férfi C-1 200 méteren Hajdu Jonatán képviselte a magyar színeket. A táv felénél úgy tűnt, nem szólhat bele a dobogóért zajló harcba, s bár a hajrában utolsó tartalékait mozgósítva feljött, végül a hatodik lett. Az aranyérmet a hazai közönség örömére az orosz Andrej Krajtor nyerte.

Férfi K-1 200 méteren - amely szintén része az olimpiai programnak - Birkás Balázs féltávnál még egyértelműen ott volt az első három között, a hajrára aztán talán kissé elfáradt, s elképesztőn szoros befutó után az ötödik lett. A sprintszámot a brit Liam Heath nyerte.

Női K-2 200 méteren az a Douchev-Janics, Homonnai Luca duó állt be a rajtgépbe, amely tavaly második volt a világbajnokságon. Jól kapták el a startot, egy darabig vezettek is, majd a célba érkezés után először harmadiknak jelezték őket, később azonban kiderült, hogy lecsúsztak a dobogóról, és a negyedik helyen zártak.

C-2 200 méteren a Lantos Ádám, Nagy Péter páros már a rajt után jelentős hátrányba került, nem is volt esélyük a dobogóra és végül ötödikként értek célba.

Az utolsó 200 méteres döntőben a hazai olimpiai válogatót megnyerő Horváth Bence, Szomolányi Máté összeállítású K-2-es egység fantasztikusan kapta el a rajtot, óriási lendülettel indult meg a cél felé, egészen az utolsó méterekig úgy tűnt, nem vehetik el a győzelmét, a szerb hajó azonban végül 48 ezreddel hamarabb ért célba, így a magyaroknak az ezüst jutott.

A kontinensviadal az 5000 méteres döntőkkel zárul.

Szerző

A Hungarikumok Gyűjteményébe került a cimbalom - Fotó

Publikálás dátuma
2016.06.26. 16:08

 A magyar cimbalom a közelmúltban került be a Hungarikumok Gyűjteményébe. Az MTI fotóin (Szigetváry Zsolt) Nagy Ákos cimbalomkészítő látható, amint ferencvárosi műhelyében dolgozik a hangszeren. 

A cimbalom trapéz alakú húros hangszer, amelyet két faverővel ütve szólaltatnak meg. A mai általánosan használt, négy lábon álló pedálos nagycimbalom vagy pedálcimbalom elődjét, a láb és pedál nélküli kiscimbalmot a magyar nyelvterületen már csak kivételes ritkasággal lehet használatban látni. Egy évszázaddal ezelőtt a kiscimbalomokat nemcsak műhelyben, hanem házilag is készíthették úgy, mint még ma is a citerát. Részben innen a méretbeli változatosság s a fennmaradt darabok egy részénél a készítés kezdetlegesebb módja.

A cimbalom húrjai acélból készülnek. Egy-egy hangnak a cimbalmon nem egy húr felel meg, hanem 3 vagy 4 húrból álló húrcsoport – ún. húrkórus, c’-től felfelé a kifeszített teljes húrhossz osztva van: a cimbalom leghosszabb pallója 3:2 arányban osztja a húrok hosszát. A cimbalom tartozéka a két darab verő. Ezeket dió- vagy akácfából készítik. A verők kissé felfelé görbített fejét vattapólyával tekerik be.

Külön ún. kemény verőt is szoktak készíteni. A kemény verők fejét csupaszon hagyják v. keskeny, kemény bőrsávot, filcet kötnek rá szoros cérnatekeréssel. A verő szárának karcsúnak és ruganyosnak kell lennie (5 mm körüli átmérő). – A cimbalomok hangkészlete a múlt század első felében még diatonikus volt. A mai pedálos nagycimbalmok hangterjedelme többnyire D-től e’”-ig terjed temperált kromatikus hangolásban (a közbeeső fokokból egyetlen hang, a disz hiányozni szokott).

A trapézformájú, két faütővel megszólaltatott húros hangszert – a mi cimbalmunk elődjét – Perzsiában a 13. sz. közepe táján készítették. Perzsa neve santir vagy santur; santurnak nevezik az örmények és grúzok is, akiknél szintén máig használatban van. Európai előfordulásáról a 14. sz.-tól kezdve van adatunk. Az olaszok salterio tedesco, a franciák tympanon, a németek Hackbrett, az angolok dulcimer néven ismerik. A 17–18. sz.-i Ny-Európában gyakran emlegették egyebek között divatos női hangszerként, sőt templomi hangszerként is. 1700 körül Hebenstreit Pantaleon német zenész hangversenyezés céljára a cimbalomnak egy tökéletesebb változatát készítette el.

Népi hangszerként tőlünk Ny-ra ma már csak Tirolban fordul elő. Ismerik és használják a délszlávok, románok, szlovákok, fehéroroszok, ukránok is. Hazai történeti forrásainkban a cimbalom szó a 16. sz. második felében bukkant fel először. Egy 1543-ban Bécsben keltezett levél még hegedősöknek nevezi a cimbalmon játszó cigányokat: „a legkiválóbb hegedősök, a fáraók ivadékai játszanak itt, akik nem ujjal pöngetik a húrokat, hanem faverővel verik s teli torokkal énekelnek hozzá.” 1596-ban egy másik levélírónak a pécsi bég két foglyul ejtett cigányzenészéről írva viszont az tűnik fel, hogy az egyiknek „czimbáliomja vagyon, olyan szabású, mint azkivel az deákok az misét éneklik, de nem fával veri, hanem mint az hárfát, csak az ujjaival kapdozza”.

Két dolgot is megtudunk ebből az idézett részletből: 1. hogy a cimbalom pengetett közeli rokonát (psalterium) is használták a 16. sz.-ban mo.-i „hegedősök”; 2. hogy a cimbalom nálunk a 16. sz.-ban nemcsak a lenézett szórakoztató zenészeknek, hanem „az deákoknak” is hangszere volt. Korábbról, 1567-ből is fennmaradt említés Cimbalmos Imre nevű diákról. A 17. sz. magyar főúri zenéjének a dudával, hegedűvel, virginállal egyenrangú hangszere. Végleges helyét a cigányzenekarokban a 18. sz. folyamán foglalta el.

 A ma ismert nagy pedálcimbalmot a bp.-i Schunda V. József az 1870-es években szerkesztette meg. Ez a tökéletesített változat néhány évtized alatt kiszorította a gyakorlatból a régi kiscimbalmokat. 1898-ban Mo.-on már több mint negyven hangszerkészítő készített Schunda mintájára pedálos cimbalmokat. Nemcsak a mo.-i igényeket elégítették ki, hanem külföldre is sokat szállítottak; még Indiáig és Ausztráliáig is eljutottak ezek a magyar cimbalmok. (forrás: Magyar Néprajzi Lexikon.)

Szerző

Magyar-belga - Módosul néhány BKV-járat közlekedése

Több járat közlekedése változhat a fővárosban vasárnap este, a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság Magyarország-Belgium nyolcaddöntős mérkőzése előtt és után - közölte a Budapesti Közlekedési Központ. Az elmúlt napok tapasztalatai alapján ugyanis újra szurkolói vonulásra lehet számítani.

A résztvevők számának függvényében a rendőrség éjjel tizenegy órától hajnali négyig lezárhatja a forgalom elől a Margitsziget-Margit híd-Szent István körút-Teréz körút-Erzsébet körút-Wesselényi utca-Károly körút-Erzsébet tér útvonalat, valamint a Deák Ferenc teret, emiatt több nappali és éjszakai járat közlekedése is változhat.

A 21 órakor kezdődő meccs előtt szükség esetén sűrűbben jár a Margitszigetre a 26-os busz, valamint a 4-es és a 6-os villamos; a mérkőzést követően pedig az utolsó járatok indulásáig sűrűbben közlekednek a metrók, egyes autóbuszok, valamint a 2-es villamos.

Amennyiben életbe lépnek a lezárások, a 4-es és a 6-os villamosok a dél-budai végállomásuktól csak a Blaha Lujza térig, rövidített útvonalon szállítanak utasokat. A 9-es busz a Margit híd helyett az Erzsébet hídon át jár, a 26-os busz az Árpád hídi metrómegálló és a Centenáriumi emlékmű között, rövidített útvonalon közlekedik.

A 47-es és a 49-es villamospótló buszok a dél-budai végállomásuktól csak az Astoriáig visznek utasokat, míg a 48-as villamospótló a Fővám tér és az Astoria között. A 70-es és a 78-as trolik forgalomkorlátozás esetén az Erzsébet királyné útja, aluljárótól, illetve a Baross tértől a Lehel térig, a 76-os vonalára terelve járnak, míg a 74-es troli a Csáktornya parktól csak a Keleti pályaudvarig.

A 105-ös busz két szakaszon, megosztva közlekedik: a Gyöngyösi utcától a Hősök teréig, valamint az Apor Vilmos tértől a Deák Ferenc térig. A 91-es, a 191-es és a 291-es buszok módosított útvonalon, a Margit körúton át a Széll Kálmán térig haladnak. Az érintett éjszakai buszok (909-es, 914-914A, 916-os, 923-as, 931-es, 934-es, 950-es, 979-979A, 990-es) az elindulásukkor esetlegesen még fennálló forgalomkorlátozások függvényében szintén módosított útvonalon járnak - olvasható a közleményben.

Szerző