Közétkeztetési konyhák buktak meg a Nébih-vizsgán

Publikálás dátuma
2016.06.23. 19:38
Illusztráció/Thinkstock
 A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 1700 közétkeztető főzőkonyhát vizsgált meg tavaly október óta, ezek 6 százaléka, 103 konyha vizsgázott elégtelenre és 7 százaléka, 124 létesítmény kapott jeles minősítést. A gyengébb eredményekért büntetés nem jár, ezeken a helyeken a Nébih a hibák javításához és a fejlesztéshez szakmai segítséget nyújt.

A hatóság csütörtöki tájékoztatása szerint Magyarországon 3000-3500 főzőkonyhán és 6500 tálalókonyhán naponta másfél-kétmillió, többségében gyermek, beteg vagy idős ember étkezik. A felszolgált ételekkel szemben az utóbbi időben egyre több a minőségi kifogás, ezek gyakran jogosak.

A minőségromlás a szolgáltatók közötti árverseny és a gyenge megrendelői fizetőképesség mellett sokszor ismerethiányra vagy figyelmetlenségre vezethető vissza. A problémák csökkentése és az étkeztetés élelmiszerbiztonsági színvonalának javítása érdekében indította el - egyelőre teszt jelleggel - minőségvezérelt közétkeztetés programját a Nébih. A meglepetésszerű szemlék üzemelés közben, élelmiszerbiztonsági és -minőségi szempontok vizsgálatával zajlottak. A nyilvános, a Nébih honlapjáról letölthető, 147 kérdésből álló értékelőlap biztosítja az egységes megítélést és az átláthatóságot. A megvizsgált konyhák között volt 100 alatti, illetve 5000 főt meghaladó kapacitású is.

A leggyakoribb hibák között említette a közlemény, hogy a dolgozók nem ismerik a munkakörükhöz tartozó élelmiszerbiztonsági szabályokat, az eszközök és edények mosogatása nem megfelelő, valamint az étlapon nem tüntetik fel az ételek összetételét. A helyiségek, berendezések és eszközök tisztaságával is sok helyen volt probléma.

A Nébih programjának legfontosabb célja, hogy segítse a főzőkonyhákat munkájuk javításában. A konyhák üzemeltetői megkapják a feltárt problémák szakmai javaslatokkal kiegészített listáját, a fejlődést pedig később ellenőrzik az auditorok.

Szerző

Brókerbotrány - Átadták a már megfelelő adatokat a Kárrendezési Alapnak

 Az Országgyűlés által módosított kárrendezési törvénynek megfelelően a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN) soron kívül átadta a szükséges adatokat a Kárrendezési Alapnak, amely a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül újraszámolja a brókerbotrány jogosult károsultjainak fizetendő pénzt - közölte a PSFN csütörtökön.

A társaság hangsúlyozta, a kárrendezési törvény június 13-án elfogadott módosítása változtatott a jogszabály alkalmazása során használatos hozam fogalmának meghatározásán. A módosítás a kárrendezési eljárásra jogosultak egy részét kedvezően érinti. A módosítás lényege, hogy a kárrendezési összeg kiszámításakor csak a befektető által ténylegesen elért jövedelmet, és nem az értékpapírszámlán jóváírt kamatot kell levonni hozamként. Ez azt jelenti, hogy így több pénzt kaphatnak az érintett károsultak a Kárrendezési Alaptól - áll a közleményben.

A Kárrendezési Alap június 15-i közlése szerint a kárrendezési törvény módosításával mintegy 1,4 milliárd forinttal emelkedhet a kifizetés összege több mint 6 ezer brókerkárosult esetében.

Szerző

Hulladék - 30-50 évre zsákutcába viszi a településeket a kormány

A környezetünket védeni igyekvő szervezetek közös állásfoglalásban tiltakoznak a hulladékégetők térnyerése és azok kormányzati támogatása ellen, mondván: ez a fajta hulladékkezelés az egész hulladékgazdálkodást tönkre teheti.  

A Greenpeace Magyarország, a Humusz Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Zöld szervezetek Országos Találkozója közös közleményében leszögezi: aggasztó a hulladékégetést támogató, hamarosan életbe lépő, a 2012-es hulladéktörvényt módosító jogszabály, amely költségesebbé tenné a hulladékfeldolgozók működését, miközben a hulladékégetőkből származó salak és pernye nem veszélyes részének lerakása után az érintett cégeknek nem kellene járulékot fizetni. A helyzet megoldása érdekében az állásfoglalást kiadó szervezetek azt kérik, hogy a döntéshozók koncentráljanak a szelektív gyűjtés mennyiség és minőségbeli fejlesztésére, dolgozzanak ki az újra használatot népszerűsítő rendszereket.

Az égetők működtetése drága, munkaintenzitásuk alacsony, ráadásul sokszor értékes, anyagában újrahasznosítható nyersanyagokat égetnek el, valamint munkaerőigényük töredéke az újra feldolgozó szektorénak. Továbbá nagymértékben bocsátanak ki dioxint, szén-dioxidot és nitrogén-dioxidot, amellyel tovább rontják a légszennyezettség amúgy is kritikus állapotát az országban. 

 Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy-egy hulladékégető kiépítése 30-50 évre zsákutcába viszi a településeket, hiszen az égetőművek jelentős beruházási és működtetési költségei csak nagyon lassan térülnek meg, ezért az önkormányzatok nem tudnak majd más, korszerűbb hulladékkezelési módszerekre átállni. A hulladékégetés ellentétben áll a körforgásos gazdaság Magyarországra is vonatkozó elvével és nehezíti az újrahasznosításra vonatkozó európai uniós célszámok teljesítését.  A környezetvédő szervezetek szerint a hulladékégetők működése egyebek mellett azért jelent problémát, mert az égetőkből származó energia elenyésző, az égetés után megmaradó salakanyag összetétele pedig bizonytalan, követhetetlen.  

A hulladékgazdálkodásban az utóbbi időben tapasztalható átszervezések miatt átláthatatlan, kaotikus viszonyok alakultak ki, továbbra sem világos például, hogy ki felel az újrafeldolgozás ösztönzéséért és a megelőzési programokért. Ilyen körülmények között az uniós célok is egyre távolabb kerülnek, a hulladékégetés térnyerése pedig tovább mélyíti majd a problémát. A lakossági hulladék mennyisége az utóbbi években csökkent, ez a tendencia a szelektív gyűjtés és környezettudatosság elterjedésével pedig tovább erősödik majd, ezért hosszabb távon nem fenntartható a hulladéktermelést ösztönző égetés - írják a közleményben.

Szerző