Előfizetés

Közoktatás - A szakképző iskolák a legnagyobb vesztesek

Publikálás dátuma
2016.06.22. 07:01
A homályos jövőnek tanulnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Nehéz bármit is mondani arról, milyen hatásai lesznek a szakképzésben a kormány által tervezett változtatásoknak, de az már most látszik, hogy a szakképző iskolák a legnagyobb vesztesei az oktatási rendszernek - hangzott el azon a keddi konferencián, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Friedrich Ebert Stiftung rendezett, hogy világosabb képet kaphassunk arról, mi is várható szeptembertől a közoktatás egyik legfontosabb szegmensében.

A szakképzés átalakításáról évek óta folyik a vita, a kormány már több fontos változtatásról is döntött, tavaly év végén szakképzési koncepciót is elfogadtak, aminek csupán rövidebb kivonata nyilvános, a konkrét tervek nemhogy az iskolák, de a szakma számára sem elérhetőek. Csak a bizonytalanság a biztos; két és fél hónappal a tanévkezdés előtt sem tudni, milyen feltételek szerint indul majd meg szeptembertől az új rendszer.

Nyílt titok, hogy a szakképzési rendszerben tervezett (illetve a már levezényelt) átalakítások kidolgozásában döntő szerepe van Orbán Viktor miniszterelnök "jobbkezeként" is emlegetett Parragh Lászlónak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke - aki a PDSZ konferenciájára is meghívást kapott, és szakítva a kormányoldalon bevett gyakorlattal épp nem volt más elfoglaltsága, így el is fogadta azt - ugyanakkor már többször kijelentette: ő nem Orbán "szekértolója". A keddi fórumon ismét nyomatékosította: a szakképzés átalakítását nem a kamara irányítja, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium. Ennek ellenére Parragh gyakran kifejti álláspontját a témában, az MKIK képviselői pedig a köznevelési kerekasztal döntéshozó grémiumának soraiban is ott ülnek.

Parragh mindig határozottan kiállt azon kritikák ellen, amelyek a szakképzés átalakításának irányát tévútnak, az újnak tervezett rendszer filozófiáját idejétmúltnak nevezték. A konferencián több minden továbbra is homályban maradt, ám arra választ kaphattunk, miért gondolja azt Parragh, hogy minden a jó irányban halad: kiderült, hogy azt sem tudja, melyik században él. Előadása megkezdése előtt azt mondta: a konferencia címét ("Mit szól ehhez a XXI. század?") kicsit eltúlzottnak tartja, mert "még a XX. században sem vagyunk igazán benne. De talán majd haladunk egy kicsit előre". A hallgatóság soraiban többen összenéztek, de még a moderátor sem vette a bátorságot, hogy felvilágosítsa az iparkamara elnökét: száz évvel később járunk már.

Parragh sem zavartatta magát, el is kezdte sorolni a szakképzési rendszer azon hibáit, amelyek egy részére a kormány szerinte megoldást talált. Úgy véli, a szakképzésben nagy a kapacitásfelesleg: sokkal több a meghirdetett férőhely mint amennyi diák jelentkezik. 2012-2016 között 86 ezerrel csökkent a tanulók száma, ami szerinte elsősorban a lemorzsolódás, valamint a "gimnáziumok elszívó hatása" miatt van. Parragh szerint ez pazarlás, sokkal több szakmunkásra, több technikusra lenne szükség. Parragh hibának tartja, hogy a szakképzésre sokan zsákutcaként tekintenek, ahol nem lehet érvényesülni.

Hasonlóról beszélt Demján Sándor is. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke "A munka tisztelete" című előadásában elmondta: a hiba ott kezdődik, hogy a szülők, tanárok azt mondják a gyereknek, "tanulj, különben dolgoznod kell". Hangsúlyozta: a munka és a munka közti különbségtételt meg kell szüntetni, aki hozzájárul a bővített újratermeléshez, azt nem lenézni, hanem tisztelni kell - és nem utolsó sorban meg is kell fizetni. Demján szerint az ország boldogulása múlik azon, milyen lesz a szakképzés, a minőségi oktatáshoz viszont minőségileg megfizetett oktatók is kellenek. Figyelmeztetett: a politika próbálja bekebelezni a pedagógustársadalmat, ha nem vigyáznak, megvezetik őket.

Parragh szerint már kész a megoldás: a szakmát és érettségit adó szakgimnáziumokat kell erősíteni (az átalakítások után a szakiskolák új neve szakközépiskola lesz, a jelenlegi szakközépekből lesznek ősztől a szakgimnáziumok), nagyobb átjárhatóság kell a szakképzés és a felsőoktatás között, erősíteni kell a duális képzést. Ez leírva, elmondva mind nagyon szép, csakhogy a valóságban nem ebbe az irányba mutatnak a folyamatok: mint arra Szebedy Tas, az Országos Köznevelési Tanács elnöke felhívta a figyelmet, a képzés teljesen elavult, a közismereti óraszámok tervezett csökkentése is tovább ront a helyzeten, emiatt a szakgimnáziumi érettségi értéke is romlik, pedig a diákok már így is egyre kisebb eséllyel "szállhatnak szembe" gimis társaikkal a továbbtanulásért.

Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának elnöke pedig arról beszélt: a duális képzés erősítése valóban fontos lenne, ám az csak ott lehetséges, ahol annak lehetőségei maradéktalanul megvannak. Magyarországon ez nincs így: Szenes szerint a kis- és középvállalkozások alig 3 százaléka tudja vállalni a szakiskolások gyakorlati képzését. "A feltételek abszolút hiányoznak a duális képzésben. 2007 óta a szakképzésben semmilyen fejlesztés nem volt" - erről már Fügedi Beatrix beszélt. A PDSZ szakképzési szakértője beszámolt arról is, hogy amikor a szakiskolák még a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) alá tartoztak, a finanszírozás is radikálisan csökkent, de még a cégek által befizetett szakképzési hozzájárulás sem jutott el sok iskolához, azt elnyelte a Klik.

"A tervezhetőség, a kiszámíthatóság nem jellemzője a mostani átalakításoknak sem" - tette hozzá Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke elmondta: problémát fog okozni, hogy egyre nagyobb a hiány jó szakoktatókból, a pedagógus továbbképzések sem biztosítottak, nem tudni, hogyan fognak felkészülni a tanárok az új rendszerhez. A legnagyobb káosz valószínűleg amiatt lesz, hogy a közismereti és szakmai kerettantervek még mindig nem jelentek meg, így az iskolákban a tantárgyfelosztást sem tudták elkészíteni. Fügedi Beatrix ezt kiegészítette azzal, hogy a szakmai vizsga tartalmáról sem tudni semmit, vagyis a diákok úgy kezdik az új tanévet, hogy a kimeneti követelményekkel sem lesznek tisztában.

A kormány azonban nem lassít, pedig Parragh László is "szinte" biztos benne, hogy szeptemberre nem fog minden elkészülni. De szerinte ez nem baj, mert "ami készen van, azt be kell vezetni". Parragh szerint egyébként a rendszer sosem lesz kész, az mindig változik, s mint mondta, még az is lehet, hogy már jövőre más szabályozás lesz. "Remélem, senkit nem bántottam meg. Én csak a mi álláspontunkat mondom, ami a gazdaság álláspontja. Ahonnan önök is kapják a fizetésüket" - búcsúzott.

Foci Eb 2016 - Szélnek eresztenék az orosz válogatottat

Kitért az orosz válogatott Eb-kiesésének kommentálása elől kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, de hozzáfűzte: pedig nagyon szeretné ezt megtenni. Mások viszont egészen odáig elmentek, hogy szélnek kell ereszteni a válogatottat, és tiszta lappal kell indulni.  

Peszkov szerint Vlagyimir Putyin elnök nem nézte a 3-0-s vereséggel végződött Oroszország-Wales mérkőzést, mert hétfő este éppen a szentpétervári Lenfilm filmstúdióban tett látogatást. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Lenfilm helyreállítása sokkal jobban fest, mint az orosz labdarúgók játéka.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, aki gyakran osztja meg véleményét a közösségi oldalakon, most ezt az Eb-vel kapcsolatban nem tette meg. Magnyitogorszkban járva ugyanakkor arról értekezett, hogy a hétfői mérkőzés után nem maradt más, mint a nagyszerű teljesítményt nyújtó és játékosokat exportáló jégkoronggal foglalkozni.

Dmitrij Szviscsev, az duma sport- és ifjúsági bizottságának elnöke az R-Szport hírügynökségnek nyilatkozva azt javasolta, hogy eresszék szélnek a válogatottat, és hogy meg se hallgassák a lemondását felajánló Leonyid Szluckoj szövetségi kapitány beszámolóját a törvényhozásban. "A legjobb beszámoló az, amit most láthattunk. Nincs miről beszélni, mindent gyökeresen át kell alakítani, mindenkit szét kell zavarni és tiszta lappal kell indulni" - szögezte le a kormányzó Egységes Oroszország pártot képviselő Szviscsev.

Mint mondta, a csoda, amelyre sokan számítottak Oroszországban, nem következett be a francia pályákon, az orosz játékosok csak ácsorogtak, tetszelegtek, statisztaszerepet töltöttek be "a gyors és energikus fiúk játékában".
"Ilyen focira nincs szükségünk" - állapította meg a szintén kormánypárti Alekszandr Hinstejn, az állami duma biztonsági és korrupcióellenes bizottságának alelnöke.

Igor Lebegyev, a parlamenten belüli ellenzékhez tartozó Liberális Demokrata Párt tagja, az állami duma alelnöke, az Orosz Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottságának tagja a Twitteren már a Wales elleni mérkőzést előtt azt írta: "ne tápláljunk illúziókat, Oroszország válogatottja holnap üres kézzel fog hazatérni".

A Csempionat című hírportálnak kijelentette: le kell vonni a megfelelő következtetéseket és hazai körülmények között meg kell kezdeni a felkészülést a 2018-as világbajnokságra. "Van még időnk és lehetőségünk. Tárgyilagosnak kell lennünk és józanul kell tekintenünk a világra. Az európai futball szintje megemelkedett. A csapatok jól játszanak. Mi még mindig az 1960-as Eb-n elért győzelmünk emlékével élünk. Azok a fiúk, akik most vannak a pályán, úgy játszanak, ahogy tudnak. De ez nem elegendő. Már az is vívmány, hogy eljutottunk az Eb végső szakaszába és hogy egyáltalán kiutaztunk Franciaországba" - vélekedett Lebegyev.

Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták pártvezére szerint a walesiek azért győztek, mert nacionalisták, akiket az angolok mindig elnyomtak. Szavai szerint le kell cserélni az orosz válogatottat, Oroszország-szerte versenyeztetést kell szervezni, és húszéves vidéki srácokat kell összegyűjteni, akik bármelyik bajnokságot meg tudják nyerni. "A Donyec-medencéből kell orosz srácokat hozni! Feldühödöttekre, nemzeti beállítottságúakra van szükség, de az internacionálé és a piac mindent megsemmisít" - mondta.

Gennagyij Zjuganov, a szintén a parlamenti ellenzékhez tartozó Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának elnöke a RIA Novosztyi hírügynökség közlése szerint a kormánypárt politizálásához hasonlította a válogatott játékszellemét. Véleménye szerint a pályán 11 milliomos szaladgált, akik sokat akarnak keresni, de nem akarnak úgy megdolgozni a sikerért, mint az igazi sportemberek.

Foci Eb 2016 - Szélnek eresztenék az orosz válogatottat

Kitért az orosz válogatott Eb-kiesésének kommentálása elől kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, de hozzáfűzte: pedig nagyon szeretné ezt megtenni. Mások viszont egészen odáig elmentek, hogy szélnek kell ereszteni a válogatottat, és tiszta lappal kell indulni.  

Peszkov szerint Vlagyimir Putyin elnök nem nézte a 3-0-s vereséggel végződött Oroszország-Wales mérkőzést, mert hétfő este éppen a szentpétervári Lenfilm filmstúdióban tett látogatást. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Lenfilm helyreállítása sokkal jobban fest, mint az orosz labdarúgók játéka.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök, aki gyakran osztja meg véleményét a közösségi oldalakon, most ezt az Eb-vel kapcsolatban nem tette meg. Magnyitogorszkban járva ugyanakkor arról értekezett, hogy a hétfői mérkőzés után nem maradt más, mint a nagyszerű teljesítményt nyújtó és játékosokat exportáló jégkoronggal foglalkozni.

Dmitrij Szviscsev, az duma sport- és ifjúsági bizottságának elnöke az R-Szport hírügynökségnek nyilatkozva azt javasolta, hogy eresszék szélnek a válogatottat, és hogy meg se hallgassák a lemondását felajánló Leonyid Szluckoj szövetségi kapitány beszámolóját a törvényhozásban. "A legjobb beszámoló az, amit most láthattunk. Nincs miről beszélni, mindent gyökeresen át kell alakítani, mindenkit szét kell zavarni és tiszta lappal kell indulni" - szögezte le a kormányzó Egységes Oroszország pártot képviselő Szviscsev.

Mint mondta, a csoda, amelyre sokan számítottak Oroszországban, nem következett be a francia pályákon, az orosz játékosok csak ácsorogtak, tetszelegtek, statisztaszerepet töltöttek be "a gyors és energikus fiúk játékában".
"Ilyen focira nincs szükségünk" - állapította meg a szintén kormánypárti Alekszandr Hinstejn, az állami duma biztonsági és korrupcióellenes bizottságának alelnöke.

Igor Lebegyev, a parlamenten belüli ellenzékhez tartozó Liberális Demokrata Párt tagja, az állami duma alelnöke, az Orosz Labdarúgó Szövetség végrehajtó bizottságának tagja a Twitteren már a Wales elleni mérkőzést előtt azt írta: "ne tápláljunk illúziókat, Oroszország válogatottja holnap üres kézzel fog hazatérni".

A Csempionat című hírportálnak kijelentette: le kell vonni a megfelelő következtetéseket és hazai körülmények között meg kell kezdeni a felkészülést a 2018-as világbajnokságra. "Van még időnk és lehetőségünk. Tárgyilagosnak kell lennünk és józanul kell tekintenünk a világra. Az európai futball szintje megemelkedett. A csapatok jól játszanak. Mi még mindig az 1960-as Eb-n elért győzelmünk emlékével élünk. Azok a fiúk, akik most vannak a pályán, úgy játszanak, ahogy tudnak. De ez nem elegendő. Már az is vívmány, hogy eljutottunk az Eb végső szakaszába és hogy egyáltalán kiutaztunk Franciaországba" - vélekedett Lebegyev.

Vlagyimir Zsirinovszkij, a liberális demokraták pártvezére szerint a walesiek azért győztek, mert nacionalisták, akiket az angolok mindig elnyomtak. Szavai szerint le kell cserélni az orosz válogatottat, Oroszország-szerte versenyeztetést kell szervezni, és húszéves vidéki srácokat kell összegyűjteni, akik bármelyik bajnokságot meg tudják nyerni. "A Donyec-medencéből kell orosz srácokat hozni! Feldühödöttekre, nemzeti beállítottságúakra van szükség, de az internacionálé és a piac mindent megsemmisít" - mondta.

Gennagyij Zjuganov, a szintén a parlamenti ellenzékhez tartozó Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának elnöke a RIA Novosztyi hírügynökség közlése szerint a kormánypárt politizálásához hasonlította a válogatott játékszellemét. Véleménye szerint a pályán 11 milliomos szaladgált, akik sokat akarnak keresni, de nem akarnak úgy megdolgozni a sikerért, mint az igazi sportemberek.